Népi építészet - faépítészet

Fülszöveg

„Mindmáig hiányzott egy olyan tudományosan is helytálló, ismeretterjesztő kézikönyv, amely Magyarországon és azon túl, a magyar nyelvterületen eddig létrejött népi építészettel kapcsolatos ácsszerkezetek, a faépítkezés és faművesség sajátos, hagyományos megoldásait próbálja rendszerezni és megismerhetővé tenni Szatyor Győző könyve nagy hasznára lesz környezetkultúránknak és nemzeti önismeretünknek egyaránt." (Andrásfalvy Bertalan)
„Az elmúlt évszázadokban épített fatemplomokat, harangtornyokat, fatalpas házakat mind olyan emberek építették, akiknek ízlésük, szép- és arányérzékük, mesterségbeli tudásuk és kemény munkabírásuk volt Ezek a keménykezű faragó emberek ott állnak mögöttem és én tanulva tőlük, csodálva nézem egykori faszerkezetes alkotásaikat, olvasom a fakötésekkel rögzített, faszerkezetekbe rótt üzeneteket, amelyek egy szerves világképet adó közösségi művészet üzenetei " (A Szerző)
A településeink arculatát formáló, látványos megjelenésű épületek gyakran nem... Tovább

Fülszöveg

„Mindmáig hiányzott egy olyan tudományosan is helytálló, ismeretterjesztő kézikönyv, amely Magyarországon és azon túl, a magyar nyelvterületen eddig létrejött népi építészettel kapcsolatos ácsszerkezetek, a faépítkezés és faművesség sajátos, hagyományos megoldásait próbálja rendszerezni és megismerhetővé tenni Szatyor Győző könyve nagy hasznára lesz környezetkultúránknak és nemzeti önismeretünknek egyaránt." (Andrásfalvy Bertalan)
„Az elmúlt évszázadokban épített fatemplomokat, harangtornyokat, fatalpas házakat mind olyan emberek építették, akiknek ízlésük, szép- és arányérzékük, mesterségbeli tudásuk és kemény munkabírásuk volt Ezek a keménykezű faragó emberek ott állnak mögöttem és én tanulva tőlük, csodálva nézem egykori faszerkezetes alkotásaikat, olvasom a fakötésekkel rögzített, faszerkezetekbe rótt üzeneteket, amelyek egy szerves világképet adó közösségi művészet üzenetei " (A Szerző)
A településeink arculatát formáló, látványos megjelenésű épületek gyakran nem tükrözik a valamikori közösségi építészet rendjét. Ez is indokolja az „elfelejtett közös nyelv" kutatását, keresését, a hagyományos építészeti értékek megismerését, a faépítészet hagyományos és mai szakmai ismeretanyagának összegyűjtését, rendszerezését, gyakorlati fogásainak, mesterségbeli jegyeinek bemutatását. Szatyor Győző könyve ezt az igényt elégíti ki. A benne lévő elméleti és gyakorlati ismeretek, értékes hagyományok hasznosak lehetnek a mai építészet, a faépítészet számára. És egyre több olyan ház épülhet, amely ismeri és tiszteli a magyar építészet hagyományait, kifejezi szellemiségét, illeszkedik a természethez és a benne lakók egyéniségéhez. (Szirtes Gábor) Vissza