Népek tavasza

Fülszöveg

Kossuth Lajos halálának ötvenedik évfordulója különös aktualitást ad e kiadványnak. A magyar szabadságharc és az azt követő emigráció szövevényes történetének titkos rúgói és lendítő erői nagyrészt máig is felderítetlenek és a megoldás könyvtárpolcok és levelesládák mélyén porosodó dokumentumok, politikai írások és emlékiratok sorai között rejtőzködik. Nem csodálható az, ha a művelt magyar olvasórétegek érdeklődése a mai időkben, amikor sorskérdéseink újra előtérbe kerülnek, változatlanul fordul Kossuth Lajos felé, aki a magyar nemzeti lét problémáit először tárta a világ közvéleménye elé és először állította be őket úgy, mint az európai rend és béke elhanyagolhatatlan tényezőit. Megdöbbentően időszerűek az itt közreadott levelekből azok a prófétai ihletésű sorok, amelyek rámutatnak a magyarság és a többi európai nép elválaszthatatlan sorsközösségére.
A magyar szabadságharc és emigráció korának lelkes és fáradhatatlan kutatója ebben a kötetben a még ma is zár alatt lévő és a tudományos világnak is hozzáférhetetlen Teleki-hagyaték Kossuth-leveleit közli le, amelyek új fényben mutatják be a nagy szabadsághős emigrációs tevékenységét és új szempontokat nyújtanak szabadságharcunk történelmi értékeléséhez.
A kötet másik nagy érdekessége Pereczel Mórnak, a szabadságharc „enfant terriblé"-jének ifjúkori naplója, amelynek egyes fejezeteihez a szabadsághős élete alkonyán fűz kommentárokat.
A riport elevenségével és izgalmával hat Bártfay Miklós, korában jónevű irodalmárnak és a gróf Károlyi család jogtanácsosának naplója az 1849/50. évi pesti-budai eseményekről. A történelem irányításától távol álló, de a következményeinek minden súlyát érző polgár számol be itt élményszerűen az akkori mozgalmas idők torlódó eseményeiről. E feljegyzések közül különös érdeklődésre tarthatnak számot azok a részek, amelyek Haynauról szólnak és a magyar szabadságharc véreskezű hóhérát egészen közelről, a vele egy fedél alatt élő lakótárs szemüvegén át mutatják be. Vissza