Nemzettudat és historiográfia

Tartalom

Előszó 5
Horváth Mihály és a dél-alföldi függetlenségi hagyomány 9
Szeged és a piaristák g
A szegedi Dózsa-hagyomány és az érdekegyesítés 12
Erdély szerepe 13
Szekfű Gyula török koros munkássága 16
A száműzött Rákóczi 17
A magyar állam életrajza 18
A Magyar történet 19
Trianont előlegezi az erdélyi más fejlődési út 21
A nagy hírű Magyarország és a keresztény szolidaritás 24
Bécs ápolja a magyar nemzeti kultúrát 25
Az európai modernizáció csak Bécsen keresztül lehetséges 26
A nemzetiségi kérdés rövid története, 1942 26
Mi a magyar? A magyar jellemről, 1939 29
Szekfű-recepció a háború után 29
Zárszó 32
Nemzeti helyzetértékelés Németh László és Bibó István gondolkodásában 35
Hol vannak Európa védőbástyái? 35
A kisbirodalmi és föderatív koncepció 37
Erdély nem földrajzi fogalom 39
A nemzeti függetlenség 40
A kontraszelekció, asszimiláció és a nemzeti alkat 42
A centralizáció veszélyei 43
Reagálóképesség és magyar alkat 44
Protestáns hagyomány és demokrácia 50
Bibó és a szocializmus 53
Bibó 1956 és 1989 után 56
A deheroizációs nemzettudat. A Molnár Erik-vita és a Mohács-szindróma 61
"Hősvértől pirosult gyásztér", avagy meddig terjed a Balkán Európának és nekünk? A nemzeti emlékezet korszak- és térlátása 61
A „gyásztér" 65
Horváth Mihály történelmi érvei az 1850-es években a dinasztiával szemben 66
Szapolyai, a legitim reálpolitikus 68
A szulejmáni ajánlat 69
A Millenáris tízkötetes koncepciója és a honvédő paraszt mítosza 70
Takáts Sándor 70
Szekfű Gyula, avagy két század koncepciója és ismét az erkölcsök 71
A koncepció 72
A végvárakban épül az. új nemzeti-lelki egység 73
A nacionalista internacionalizmus, a Mohács-toposz az 1950-es évek ideológiájában 75
A Molnár Erik-vita (1958-1965) 77
A táskahordozók metamorfózisa és legendáriuma 78
Szabó Ervin 87
A „nemzetvita" 90
A hamis tudat, avagy „Rákosi Mátyás a legnagyobb magyar nacionalista" 91
„Bűnöztünk-e" Mohács előtt? 94
Vita két forráscsoport körül 96
A bűnös köznemes 99
Francia példák szovjet valósággal 100
„A part összegez", avagy „az objektivitás hibája visz a burzsoá nacionalista szemlélet revizionizmussal korszerűsített kelepcéjébe" (1965) 103
Az utóélet 104
A Bibó-recepció elmaradása 106
A „Mohács-vita", avagy az értelmiség árulása (1966-1978) 108
„Nemzeti függetlenség" a 17. században, avagy külön magyar út sohasem létezett (1968-69) 111
Jönnek a csehszlovákok", avagy amikor .1 külön magyar utat mar a prágai forradalom szele söpri, nem a „Nagy Októberé" (1968) 115
A szulejmáni ajánlat újra (1971) 116
„A történelem a múlt szociológiája" 117
Vácrátót, avagy „verjük által a labancot a másvilágra!" 119
Meddig terjed a haza időben és térben? Viták Erdély körül (1972) 121
Meghalt Mátyás, de ki emlékszik az igazságra? 124
Kereszténység védőbástyájából a szocializmus ellensége? 127
Beszéd Mohácson (1991) 129
Összegzés 129
Ami utána következett 132
Egy régi-új kép felelevenedése 133
Az „elmaradott Erdély" 136
Bethlen, a gyújtogató 137
Magyar haza pedig nem létezett 138
Rákóczi pusztulást hozó álmai, vagyis János király reinkarnálódása 139
Minden jó, ha a vége jó 142
Összegzés helyett tétova esszé 143
Kiegyezéseink 143
Miért a török kor? 143
„Hamis realizmus" és a „majdnem ország" 146
Zárszó 152
Függelék 155
Kétséges kétségek? 155
Magyar romantika és Bocskai István? 155
A „behangosítatlan társadalom" 156
Polgárháború? 157
Bocskai vazallus állama? 159
A Magyar Királyság keleti darabja és a lengyel út 163
Szabadságharc? 166
Nemzeti felkelés? 171
Német vagy Habsburg?
Mi is az, hogy romantikus?
A fogalmi tisztázatlanság és a szemléleti kizárólagosság buktatói 177
Viszonválasz Pálffy Gézának 177
Jegyzetek 183
Felhasznált irodalom 235
Névmutató 245

Témakörök