Nemzetközi politika elmélete II.

Tartalom

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 8
I. A NEMZETKÖZI POLITIKA NEM-ÁLLAMKÖZPONTÚ
ALRENDSZERÉT LEÍRÓ ELMÉLETEK 9
A fejezet áttekintése 9
A premodern transzlokális társadalom jellemzői 11
A nemzetközi rendszer kollektivista megközelítései:
világrendszerelméletek 18
A nemzetközi rendszer individualista megközelítései 34
Összefoglalás 51
Kérdések 54
Feladatok 54
Jegyzetek 54
II. KÖZJAVAK A NEMZETKÖZI POLITIKÁBAN: A TRANSZNACIONÁLIS
VISZONYOK GYÖKEREI ÉS EVOLÚCIÓJA 59
A fejezet áttekintése 59
Modernizáció és a nemzetközi viszonyok új aktorai 60
A fenntartható társadalomfejlesztés programjai 76
Összefoglalás 79
Kérdések 80
Feladatok 80
Jegyzetek 80
III. A TRANSZNACIONÁLIS ALRENDSZER STRUKTÚRÁJA:
A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS 83
A fejezet áttekintése 83
A globális kormányzás eredete 84
A globális kormányzás és a nemzetközi viszonyok elmélete 88
A globális kormányzás kialakulása 89
A globális kormányzás működésének kérdései 93
A kormányközi szervezetek természetének átalakulása
a hidegháború után 98
Összefoglalás 109
Kérdések 109
Feladatok 110
Jegyzetek 110
IV. EGYÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEK A NEMZETKÖZI POLITIKÁBAN 113
A fejezet áttekintése 113
Transznacionalizmus 114
Kultúra és identitás a hálózatos társadalomban 116
Vallási identitások és a transznacionalizáció 125
A terrorizmus természete és kezelése 128
Globális bűnözés 130
Összefoglalás 133
Kérdések 134
Feladatok 134
Jegyzetek 134
V. A HATALOM PRIVATIZÁCIÓJA: MULTILATERÁLIS
ÉS PLURIDIPLOMÁCIA 137
A fejezet áttekintése 37
A diplomácia privatizálása: a krízisdiplomácia 138
A pluridiplomácia rendszere 146
A gazdasági diplomácia felértékelődése 151
Szubnacionális kormányzatok a nemzetközi politikában 153
A külpolitikai elemzés rendszerei és intézményei 162
Összefoglalás 167
Kérdések 167
Feladatok 167
Jegyzetek 168
VI. A NEM-ÁLLAMKÖZPONTÚ ALRENDSZER DINAMIKÁJA:
REGIONALIZMUS 171
A fejezet áttekintése 171
A tér dimenziói a nemzetközi rendszer létrejöttében 172
A regionalizáció történeti gyökerei 174
Az újregionalizmus elmélete 185
A nemzetközi rendszer regionális alrendszerei 190
A szubnacionális, mikroszintű regionalizmus és az új gazdaság 201
A nemzetközi kritikai geográfia és a nemzetközi politikai rendszer 208
Összefoglalás 210
Kérdések 212
Feladatok 212
Jegyzetek 212
VII. A FEJLETT NEMZETKÖZI VISZONYOK:
A FEJLETT GLOBÁLIS POLITIKA 217
A fejezet áttekintése 217
A nemzetközi politikai rendszer leírhatósága 218
Rendszerelmélet a végekről: Japán 221
A fejlett nemzetközi viszonyok jellemzői 223
A nemzetközi politika az információs szupersztrádán 226
Kihívások a nemzetközi politikaelmélet számára 229
Kérdések 232
Feladatok 232
Jegyzetek 232
ÁBRAJEGYZÉK 233
IRODALOM 234

Témakörök