Előszó | 9 |
Bevezető a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok alapkérdéseinek tanulmányozásához | 11 |
A pénzfunkciók betöltésében bekövetkezett változások | 11 |
A pénzrendszerek kialakulása és típusai | 13 |
Az aranyérme-rendszer működése | 15 |
Az arany kiszorulása a forgalomból | 16 |
Az arany új felhasználási területe: a magántezauráció | 18 |
Az aranystandard módosult formája | 19 |
Az aranydeviza-rendszer kialakulása | 20 |
A nemzetközi pénzpiac kialakulása és fogalma. Valuta és deviza | 21 |
A nemzetközi jelentőségű tőkepiacokról | 24 |
A belső és a nemzetközi pénzforgalom kapcsolata | 26 |
Devizapolitikai és devizagazdálkodási alapismeretek | 30 |
A monetáris politika jelentősége és részterületei | 30 |
Devizagazdálkodás és nemzetközi pénzforgalmi politika | 32 |
A kötött devizagazdálkodás kialakulása és egyes típusainak jellemzése | 33 |
Klíringmegállapodások | 36 |
Devizakorlátozások a tőkés kulcsvaluták válsága időszakában | 37 |
A valuták paritása és árfolyama | 40 |
A valuták pénzlába, paritása, árfolyama | 41 |
Az aranypontok rendszere | 43 |
Intervenciós pontok | 45 |
Árfolyamtípusok | 46 |
A valutaárfolyam változásait kihasználó devizaügyletek | 49 |
Valutaarbitrázs | 49 |
Határidős valutaügyletek | 55 |
Swap-ügylet | 57 |
Switch-ügylet | 58 |
A tőkés valuták árfolyamváltozásaival és inflálódásával kapcsolatos kockázatok és az ellenük való védekezés módjai | 60 |
Valutaárfolyam-elméletek | 64 |
A valutaárfolyam típusa és színvonala | 64 |
A valutaárfolyam szerepe | 64 |
A valuta árfolyama és a komparatív előnyök közötti kapcsolat | 66 |
Vásárlóerő-paritás | 68 |
Az ellensúlyárfolyam-elmélet | 73 |
Határárfolyam | 76 |
Irányított árfolyam | 77 |
A rögzített és a szabadon ingadozó árfolyam | 78 |
Kúszó valutaárfolyam | 82 |
Nemzetközi pénzügyi mérlegek | 83 |
A nemzetközi pénzügyi elszámolások szerepe az egyes országok gazdaságában | 83 |
A nemzetközi pénzügyi mérlegek információjának tartalma | 84 |
A nemzetközi pénzügyi mérlegmódszer kialakulása és a mérlegrendszerek áttekintése | 85 |
A nemzetközi pénzügyi mérlegek egyensúlyi problémái | 91 |
A fizetési mérleg összeállítása és típusai a tőkés gyakorlatban | 92 |
Magyarország nemzetközi pénzügyi mérlegrendszere | 97 |
Elszámolási mérleg egyenlegére ható tényezők | 104 |
A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása közötti arány | 105 |
A munkatermelékenység színvonalának viszonylagos eltolódása az országok között | 106 |
A termékegységre eső bérhányad alakulása | 107 |
A gazdasági növekedés üteme. A belső felhalmozás és beruházás aránya | 108 |
A népgazdaság szerkezete és annak változásai | 108 |
Az árszínvonal és a valuták paritása közötti viszony | 109 |
Az árszínvonalak viszonylagos változásai | 110 |
A külkereskedelmi cserearányok változásai | 111 |
Az export- és importkereslet rugalmassága | 111 |
A termelési ciklus alakulása | 113 |
A tőkés monetáris politika elvi és gyakorlati kérdései | 114 |
A monetáris politika fogalma | 114 |
A jegybank kialakulása | 114 |
A jegybank feladatai | 115 |
A bankjegykibocsátás | 115 |
A jegybank mint a bankok bankja | 117 |
A jegybank mint az állam bankja | 117 |
A monetáris politika cél- és eszközrendszere | 117 |
A jegybanki konjunktúra szabályozásának irányai | 117 |
A konjunktúraszabályozás jegybanki eszközeinek általános problematikája | 118 |
Kamatpolitika - a pénzpiac refinanszírozási lehetőségeinek módosítása | 120 |
A következő tartalékok rendszere - a pénzpiac likviditásának szabályozása | 124 |
A nyíltpiaci műveletek helye a jegybanki konjunktúra szabályozásában | 125 |
A jegybanki konjunktúra szabályozásának admisztratív eszközei | 128 |
A pénzpiac működési mechanizmusa | 130 |
A pénzpiac szervezeti felépítése, a pénzpiaci ügyletekben részt vevők köre | 130 |
A szűkebb értelemben vett pénzpiac szerkezete, alanyai | 130 |
A tágabb értelemben vett pénzpiac szerkezete, alanyai | 131 |
A pénzpiaci ügyletek alaptípusai; az ügylet tárgyai | 131 |
Passzív pénzpiaci ügyletek | 132 |
Az aktív pénzpiaci ügyletek - a hitelügyletek altípusai | 133 |
A semleges pénzpiaci ügyletek | 135 |
A pénzpiac nemzetközi jellegének erősödése | 139 |
A banktevékenység elemzése | 140 |
A rentabilitás követelménye | 140 |
A banktevékenység biztonsága | 140 |
A banktevékenység mérlegszerű elemzése | 141 |
A multinacionális bankok kialakulása | 141 |
A hitelek szerepe a nemzetközi elszámolásokban | 143 |
A hitelek közgazdasági ismérv szerinti jellemzése | 144 |
Rövid lejáratú hitelek a külkereskedelemben | 145 |
Közép- és hosszú lejáratú hitelek a külkereskedelemben | 148 |
A szocialista országok közép- és hosszú lejáratú exporthitelei | 152 |
A hitelszerződés és a hitel költségei | 154 |
Exporthitel-biztosítás | 156 |
Hitelbiztosítás a szocialista országokban | 160 |
A külkereskedelem befolyásolásának valutáris eszközei | 162 |
Exportprémium | 163 |
Exportdotáció | 164 |
Exportdeviza-visszatérítés és szabadpiaci értékesítés | 165 |
Többes árfolyamrendszerek | 166 |
Az import ellenértékének bankbetétként való elhelyezése | 167 |
Importadó | 168 |
Valutakompenzáció | 168 |
Adó-visszatérítés és kedvezményes adóztatás | 169 |
Kamatlábkedvezmény | 169 |
A valutakonvertibilitás fogalma, típusai, fokozatai és bevezetésének feltételei | 170 |
Klíringek | 171 |
Az átválthatóság típusai | 173 |
A konvertibilitás bevezetésének feltételei | 177 |
Az arany szerepe a tőkés világ valutáris rendszerében | 183 |
Az arany helye és szerepe a jelenlegi valutáris rendszerben | 183 |
Az aranyár problémája | 193 |
A kulcsvaluta funkciója mint a valutáris rendszer része (nemzeti valuták világpénz funkcióban) | 197 |
Nemzetközi likviditás | 205 |
Nemzetközi valutáris kooperáció | 210 |
A valutáris kooperáció fogalma | 210 |
A gazdasági szféra hatása a nemzetközi valutáris együttműködés kibontakozására | 211 |
A pénzügyi tényezők szerepe a valutáris kooperáció erősödésében | 212 |
A valutáris kooperáció sajátos vonásai | 213 |
A valutáris kooperáció törtéelmi szakaszai | 214 |
Valutáris kooperáció a fémpénzrendszerek korszakában | 215 |
A papírpénzrendszerek korszakában megvalósuló valutáris kooperáció | 217 |
A valutáris kooperáció jellemzői a több valutára épülő aranydeviza-rendszerben | 219 |
Nemzetközi valutáris kooperáció az egybázisú kulcsvalutára épülő aranydeviza-rendszerben | 221 |
A jelenlegi aranydeviza-rendszerben megvalósuló valutáris kooperáció iránya | 225 |
Nemzetközi pénzügyi szervezetek | 228 |
Nemzetközi pénzügyi világszervezetek | 228 |
Nemzetközi Valutaalap (IMF) | 229 |
A valutaalap árfolyam-politikája | 231 |
A valutaalap hitelmechanizmusa | 233 |
Általános Hitelegyezmény (GAB) | 237 |
A különleges lehívási jogok rendszere | 239 |
Nemzetközi Újjáépítése és Fejlesztési Bank (IBRD) | 242 |
Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) | 245 |
Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) | 246 |
Nyugat-európai pénzügyi szervezetek | 247 |
Európai Fizetési Unió (EPU) | 247 |
Európai Monetáris Egyezmény (EMA) | 250 |
Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) | 251 |
A kapitalizmus II. világháború utáni valutáris rendszerének jellemző vonásai | 254 |
Az aranydeviza-rendszer a II. világháború után | 254 |
A valutáris zavarok okai a tőkés valutáris rendszerben | 257 |
Eurodollár-eurovaluta-piac | 269 |
Az eurodollár-piac értékelése az USA szemszögéből | 272 |
Az eurodollár-piac működése az egyéb - elsősorban nyugat-európai - országok szemszögéből | 273 |
A devizagazdálkodás rendszerének fő vonásai Magyarországon a régi és új gazdaságirányítási mechanizmusban | 277 |
A régi gazdaságirányítási mechanizmus devizagazdálkodási rendszere | 277 |
Az új gazdaságirányítási mechanizmus devizagazdálkodási rendszere | 282 |
Szocialista állami devizamonopólium | 292 |
A KGST valutarendszere | 300 |
A bilaterális klíring korszaka | 300 |
A transzferábilis rubel bevezetése és a sokoldalú elszámolások kiterjedt alkalmazása | 302 |
A KGST-országok közötti hitelkapcsolatok és az NGEB | 306 |
Az integrációs koncepció | 310 |
A Komplex Program valutáris-pénzügyi fejezetéről | 312 |
Felhasznált forrásmunkák | 317 |