Előszó | 5 |
A nemzetközi munkamegosztás összefüggése a gazdasági növekedéssel | 9 |
A nemzetközi munkamegosztás és a gazdasági növekedési modellek | 15 |
A külkereskedelem és a komparatív előnyök | 22 |
A külkereskedelmi forgalom nagysága és a gazdasági növekedés | 35 |
A külkereskedelmi áruforgalom tőkeigényességének szerepe a gazdasági növekedésben | 45 |
Tőkeigényesség és gazdasági növekedés | 45 |
A külkereskedelmi áruforgalom tőkeigényessége és a Leontief-paradoxon | 50 |
Magyarország külkereskedelmi áruforgalmának tőke- és munkaigényessége | 56 |
A nyersanyagellátás korlátozó hatása a gazdasági növekedésre | 69 |
A beruházási együttműködés néhány kérdése | 72 |
A beruházási együttműködés szükségessége és korlátai | 72 |
A beruházási együttműködés formái | 75 |
A beruházási együttműködés lehetséges irányelvei | 78 |
A kutatás és fejlesztés nemzetközi munkamegosztásának szerepe a gazdasági növekedésben | 82 |
A kisebb országok helyzete a tudományos-technikai forradalomban | 82 |
A kutatás és a technika összefüggése a növekedéssel | 84 |
A tudományos-technikai "szakadék" az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között | 89 |
Mitől függ a kutatási eredmények terjedési sebessége, | 93 |
Kutatási és fejlesztési politika Japánban | 94 |
A KGST-országok tudományos-műszaki együttműködése | 96 |
A magyarországi kutatás-fejlesztés helyzetének néhány kérdése | 101 |
A munkatermelékenység növekedésének tényezői és szerepük a gazdasági növekedésben | 110 |
A munka termelékenységének színvonala és a gazdasági növekedés | 110 |
A munka termelékenysége és a foglalkoztatottság | 117 |
A termelés nemzetközi szakosítása és a amunkatermelékenység | 121 |
A magyar ipar munkatermelékenységének összehasonlítása más országokéval | 124 |
A munka termelékenységének alakulását befolyásoló fontosabb tényezők | 128 |
A KGST és a többi gazdasági integráció szerepe a tagországok gazdasági növekedésében | 131 |
A gazdasági integrációk főbb vonásai | 131 |
Az államok szuverenitása és a gazdasági integráció | 140 |
A KGST-országok gazdasági növekedésének gyors üteme | 147 |
A KGST-országok gazdasági együttműködésének néhány ellentmondása | 163 |
A KGST-országok piaci integrációjának főbb kérdései | 166 |
A KGST-integráció fejhlődésének eddigi szakaszai és perspektívái | 171 |
A KGST-integráció fejlődésének első szakasza | 172 |
A KGST-integráció fejlődésének második szakasza | 173 |
A harmadik szakasz, a KGST-integráció reformjának perspektívái | 176 |
A KGST-országok vámuniójának szükségessége | 183 |
A KGST-országok nemzeti piacainak egymás közötti fokozottabb megnyitása és ennek lehetséges formái | 192 |
Új formák a KGST-országok közötti áruforgalomban | 192 |
Magyarország és más KGST-országok közötti integrációs folyamat főbb gazdasági alapjai | 193 |
Az ipari fogyasztási cikkek külkereskedelmi forgalma | 194 |
A KGST-országok vállalatainak közvetlen nemzetközi kapcsolatai | 198 |
A magyar-csehszlovák forgalomban liberalizált cikkek ár-összehasonlításának néhány eredménye | 202 |
A vizsgált termékek külkereskedelmi forgalmának értékelése a jelenlegi KGST-árak mellett | 202 |
További feladatok a hitel és pénzforgalom terén egyes KGST-országok között | 204 |
A külkereskedelemben érvényesülő árak főbb vonásai és problémái | 205 |
A világpiaci árak | 205 |
A hazai és világpiaci árarányok összefüggései | 217 |
A szocialista világpiaci árrendszer sajátosságai | 220 |
A szocialista világpiaci árak főbb problémái | 224 |
A szocialista világpiaci árak reformjának lehetséges formái | 228 |
A KGST-integráció pénzügyi mechanizmusának néhány főbb vonása | 231 |
A bilaterális és multilaterális fizetési forgalom | 231 |
A konvertibilitás problémája | 235 |
A külkereskedelmi mérleg szerepe a gazdasági növekedésben | 239 |
A külkereskedelmi mérleg és a növekedési ütem összefüggései | 239 |
A fizetési mérleg egyensúlyának hiánya | 240 |
A külkereskedelmi mérleg és az életszínvonal | 342 |
Magyarország külkereskedlemi mérlegének alakulása | 246 |
Külkereskedelmi érzékenységünk növekedése | 249 |
A beruházások hatása a gazdasági növekedésre és a külkereskedelmi mérleg alakulására Magyarországon | 257 |
A beruházások hatása a népgazdasági és külkereskedlemi sezrkezet alakulására | 257 |
A beruházások hatása a külkereskedelmi mérleg alakulására | 265 |
A népgazdasági szerkezet és a külkereskedelmi szerkezet összefüggései és hatásuk a gazdasági növekedésre | 276 |
A termelési ágak szerekezete vizsgálatának célja és módszere | 276 |
A nemzeti gazdaságok fejlettségének és szerkezetének főbb összefüggései | 279 |
Az ipar és a mezőgazdaság aránya | 288 |
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar nemzetközi munkamegosztásának főbb irányzatai | 296 |
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szerepe Magyarország külkereskedelmében | 302 |
Az ipar ágazati szerkezete | 308 |
A külkereskedelmi áruforgalom szerkezete | 315 |
A külkereskedelmi áruforgalom szerkezetének alakulása Magyarországon | 321 |
Nemzetközi munkamegosztás az energetikában és ennek szerepe a gazdasági növekedésben | 326 |
Energetikai gazdálkodásunk és exportképességünk főbb összefüggései | 329 |
Energiagazdálkodásunk irányvonalai | 332 |
A vegyipar hatása a gazdasági növekedésre | 334 |
A gépkivitel szerepe gazdasági növekedésünkben | 344 |
Néhány fontosabb irányelv a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünkre | 356 |
Függelék | 361 |
Irodalom | 391 |