Nemzetközi közgazdaságtan

Tartalom

ELŐSZÓ 11
BEVEZETÉS 13
I. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM KLASSZIKUS
ÉS MODERN ELMÉLETEI 17
1. A kereskedelmi elméletek tárgya és vizsgálati feltételei 17
2. A komparatív előnyök elmélete és a kereskedelemből származó haszon 19
2.1. Adam Smith és az abszolút előnyökre épülő kereskedelem 19
2.2. Dávid Ricardo a komparatív előnyökről és hátrányokról 19
2.2.1. Ricardo kereskedelmi modellje 20
2.2.2. A specializációból származó előnyök nemzeti szinten 21
2.3. Alternatív költségek és specializációs irányok 22
2.4. A termelési lehetőségek görbéje 23
2.5. A transzformációs görbe és a külkereskedelem 25
2.5.1. Specializáció és külkereskedelem
állandó alternatív költség esetén 25
2.5.2. A növekvő alternatív költségek esete 27
2.6. Komparatív előnyök a neoklasszikus elméletben 29
2.7. A specializációból származó előnyök világgazdasági szinten 30
2.7.1. Az állandó alternatív költségek esete 30
2.7.2. A növekvő alternatív költségek esete 32
3. A termelési feltételek hatása a külkereskedelemre 34
3.1. Termelési függvények és a transzformációs görbék 34
3.1.1. Az állandó volumenhozadék esete 34
3.1.1.1. A modell 34
3 J.L2. A boxdiagram és a szerződési görbe 36
3.1.1 J. A transzformációs görbe levezetése 37
3.1.2. A nem lineáris termelési függvények 39
3.2. A komparatív előnyök okai 39
3.2.1. A Ricardo-hipotézis 39
3.2.2. A Heckscher-Ohlin hipotézis 42
3.2.2.7. A hipotézis lényege 42
3.2.2.2. Tényezőárarányok és termékárarányok 43
322.3. Komparatív előnyök és specializációs irányok 45
3.2.3. A Leontief-paradoxon és a „neo-faktor" elméletek 46
3.3. A kereskedelem visszahatása a tényezőárakra
és a belső jövedelemelosztásra 48
3.3.1. A tényezőárarányok kiegyenlítődése 48
3.3.2. A tényezőárak abszolút kiegyenlítődése 50
3.3.3. Létezik-e valóságos tendencia
a tényezőárak kiegyenlítődésére? 51
3 3.4. Az egymást helyettesítő részpiacok 52
3.3.5' A nemzetközi kereskedelem hatása
a belső jövedelemelosztásra 53
3.4. Növekvő volumenhozadékok és a külkereskedelem 54
3.4.1. A növekvő volumenhozadék változatai 54
3.4.2. Specializáció és külkereskedelem
növekvő volumenhozadékok esetén 55
3.4.3. Különbségek a komparatív előnyök
és a növekvő volumenhozadékok kihasználása között 57
4. Keresleti tényezők, cserearányok és általános egyensúly
a nemzetközi kereskedelemben 58
4.1. A keresleti tényezők bekapcsolása a modellbe 58
4.1.1. Az egyéni és a közösségi közömbösségi görbék 58
4.1.2. A jövedelemelosztás változásainak hatása
a közösségi közömbösségi térképre 59
4.1.3. A közösségi közömbösségi görbék
használhatóságának feltételei 60
4.2. Termelési szerkezet és társadalmi összhaszon autarchiában,
valamint a specializáció után 60
4.2.1. Az állandó alternatív költségek esete 60
4.2.2. A növekvő alternatív költségek esete 62
4.2.3. A külkereskedelemből és a specializációból
származó előnyök szétválasztása 64
4.2.4. A fogyasztói preferenciák különbségein
alapuló külkereskedelem 65
4.3. Az ajánlati görbék és a nemzetközi cserearányok 66
4.3.1. Az ajánlati görbe 57
4.3.2. Az egyensúlyi cserearány a nemzetközi kereskedelemben 68
4.3.3. A specializációból és a külkereskedelemből
származó előnyök elosztása 69
4.3.4. Cserearány-mutatók sok termék esetén 71
4.4. A termelés, a fogyasztás és a külkereskedelem általános egyensúlya 72
4.4.1. A kereskedelmi közömbösségi görbék 73
4.4.2. Az ajánlati görbe levezetése 74
4.4.3. Az általános egyensúly 75
II. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM 79
1. A gazdasági növekedés hatásainak áttekintése 79
2. A gazdasági növekedés fogyasztási hatásai 83
3. A gazdasági növekedés termelési hatásai 85
3.1. A termelési hatások rendszerezése 85
3.2. A tényezőellátottság bővülése és a nemzetközi kereskedelem 87
3.3. A technikai haladás és a nemzetközi kereskedelem 89
3.3.1. A technikai haladás típusai 89
3.3.2. A semleges technikai haladás termelési hatásai 90
3.3.3. Munkamegtakarító technikai haladás
a munkaigényes iparágban 92
3.3.4. Tőkemegtakarító technikai haladás a munkaigényes iparágban 94
4. A gazdasági növekedés külkereskedelmi hatása 96
5. A gazdasági növekedés, a nemzetközi cserearányok
és a társadalmi jólét 99
5.1. A gazdasági növekedés cserearány hatása 99
5.1.1. A gazdasági növekedés hatása az ajánlati görbére 99
5.1.2. A gazdasági növekedés hatása a nagy ország cserearányaira 100
5.2. Az elszegényítő növekedés 101
5.2.1. Az elszegényítő növekedés lehetősége
cserearányromlás esetén 101
5.2.2. Az elszegényítő növekedés lehetősége
belső piaci torzulások esetén 103
5.2.3. A tőkeimport és az elszegényítő növekedés lehetősége 104
ÓI. PROTEKCIONIZMUS A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN 107
1. A vámok 107
1.1. Ki viseli a vámok terheit? 108
1.2. A vámok belföldi hatásai 110
1.2.1. Az alapmodell 110
1.2.2. A vámok jövedelem-újraelosztó hatása 112
1.2.3. A vámok jóléti hatásai 113
1.3. A vámok az általános egyensúlyi modellben 114
1.4. A vámrendszer együttes hatása: az effektív védelem 116
1.4.1. A nominális és az effektív védelem különbözősége 116
1.4.2. Az effektív védelem mértékének kiszámítása 117
1.4.3. Effektív védelem a gyakorlatban 118
2. A nem tarifális protekcionista eszközök 120
2.1. A kvóták 120
2.1.1. A vámok és a kvóták összevetése az alapmodellben 120
2.1.2. Vámok, kvóták és a kereslet, kínálat változásai 121
2.1.3. Vámok, kvóták és a belföldi monopóliumok 122
2.1.4. A védelem biztonságossága vám, illetve kvóta mellett 124
2.2. Önkéntes exportkorlátozás 124
2.3. Exportszubvenciók és kiegyenlítő vámok 125
2.4. A belföldi inputrészarány előírása 126
2.5. Diszkrimináció az állami megrendeléseknél és a regulációnál 127
3. A protekcionizmus mellett felhozott érvek vizsgálata 128
3.1. A kiskörű iparág védelme 128
3.2. Torzulások a belső árupiacon 130
3.3. Torzulások a belföldi tényezőpiacokon 131
3.4. A gazdaságon kívüli célok 134
3.5. Az optimális beavatkozás alapszabálya 135
3.6. Gazdaságpolitika a torzulások halmozódása esetén 137
IV. Nemzetközi vállalati versenystratégiák 139
1. Nagyvállalati exportstratégiák 140
1.2 A termék mint versenytényező 140
1.3.Nemzetközi verseny és termékdiffereciáció 146
1.3.1. Piaci struktúra és termékdifferenciáció 147
1.3.2. Az eladók közvetlen előnyei 147
1.3.3. Közvetlen vevői előnyök 148
1.3.4 A helyettesíthetőség szerepe a differenciált
termékkel folytatott versenyben 148
1.3.5. Differenciált termékek és árak 149
1.4. a termékekre alapozott versenystratégiák 150
1.4.1. Rivalizálás vertikális minőségjavítás révén 150
1.4.2. Horizontális termékváltoztatási verseny 152
1.4.3. Innovációs termékstratégia 154
2. A termékdifferenciáció szerepe a világkereskedelemben 156
3. Költség és külpiaci versenyképesség 159
3.1. A növekvő skálahozadék kihasználása 160
3.2. Olcsó erőforrások révén szerezhető költségelőnyök 162
3.2.1. Olcsó munkaerő a nemzetközi versenyben 162
3.2.2. Olcsó inputok megszerzése 163
4. Nemzetközi árstratégiák 163
4.1. Dömpingkalkuláció 164
4.2. Árstratégia új termékek bevezetésekor 165
4.3. Árképzés költségelőnyt kihasználó stratégiáknál 167
5. Működőtőke-export 170
5.1. Tipizálás a vállalati tevékenységhez kapcsolódás alapján 170
5.2. A külpiaci értékesítést támogató direktberuházások 171
5.3. A transzferköltségek megtakarítását szolgáló direktberuházások 171
5.3.1. A szállítási költségek csökkentése 171
5.3.2. A vámfalak megkerülése 172
5.4. A termelés hatékonyságának növelését célzó direktberuházások 174
5.4.1. A telephelyek kiválasztásának szerepe
a költségcsökkentésben 174
5.4.2. Az olcsó nyersanyagforrások
birtokbavételének jelentősége 176
5.5. Az oligopoüsztikus piaci struktúrából
következő direktinvesztíciók 176
5.6. A transznacionális vállalatok speciális előnyei 177
5.6.1. A teljesítményi előnyök forrásai 177
5.6.2. A monopolista pozíció kiaknázása 178
6. A nemzetközi munkamegosztás technológiai magyarázatai 179
6.1. A műszaki, technikai rés 179
6.2. A termékciklus-elmélet 180
6.3. Szempontok a termékciklus-elmélet értékeléséhez 181
V. A NEMZETKÖZI PÉNZFORGALOM
ÉS A KÜLGAZDASÁGI EGYENSÚLY 185
1T A nemzetközi fizetési mérleg 185
1.1. A nemzetközi fizetési mérleg fogalma 185
1.2. A fizetési mérleg felépítése 186
1.3. A fizetési mérleg könyvelési elvei 188
1.4. Hiányok és többletek a fizetési mérlegben 190
2. A valutaárfolyam és az árfolyamrendszerek 192
2.1. A valutaárfolyam 192
2.2. A különféle árfolyamrendszerek 193
2.3. Az egyensúlyi árfolyam szabad lebegtetés esetén 193
2.4. A fix árfolyamrendszer történeti modelljei 195
2.4.1. Az aranystandand rendszer 195
2.4.2. Az aranydeviza-standard rendszer 197
3. A valutaárfolyam és a kereskedelmi mérleg 198
3.1. A vizsgálat keretei 198
3.2. A valutakeresleti és -kínálad görbék levezetése 199
3.2.1. A valutakeresleü görbe 199
3.2.2. A valutakínálati görbe 201
3.3. A valutapiac stabilitása 202
3.3.1. Stabil és instabil valutapiacok 202
3.3.2. A valutapiac stabilitásának feltétele 204
3.3.3. A leértékelés hatásának empirikus vizsgálata 205
3.4. A valutaleértékelés inflációs hatása 207
4. A nemzeti jövedelem és a kereskedelmi mérleg 208
4.1. A vizsgálat keretei 208
4.2. Egyensúlyi jövedelem meghatározása nyitott gazdaságban 209
4.2.1. Az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya 209
4.2.2. Az „elszivárgás" és az „utántöltés" egyensúlya 212
4.3. Multiplikátorok a nyitott gazdaságban 214
4.3.1. Az autonóm tételek változásának jövedelmi hatása 214
4.3.2. Az autonóm tételek változásainak hatása
a külkereskedelmi mérlegre 215
4.4. Keynesi modell két országra 216
4.4.1. Az egyensúlyi jövedelem meghatározása 217
4.4.2. Az egyensúlyi jövedelem és a kereskedelmi mérleg 219
4.4.3. Multiplikátorok jövedelmi visszahatások esetén 220
5. Az abszorpciós megközelítés 222
VI. GAZDASÁGPOLITIKA ÉS FIZETÉSI MÉRLEG
RÖGZÍTETT ÁRFOLYAM MELLETT 225
1. A rögzített árfolyamra épülő valutáris rendszerek 225
2. Modellszerű megközelítések Keynes szellemében 227
2.1. Gazdaságpolitikai dilemmák nemzetközi tőkemozgás hiányában 227
2.1.1. A Swan-diagram 228
2.1.2. Az elemzés kiterjesztés az IS-LM keretben 232
2.2. Gazdaságpolitikai dilemmák a nemzetközi tőkemozgás
bekapcsolásával 235
2.2. 1 A Mundell-Flemingmodell 2
2 2'2 A Mundell-Fleming modell hiányosságai 240
2 2.3. Monetáris hatások rögzített árfolyamok mellett 242
2 2 4. A monetáris mechanizmus ábrázolása
a Mundell-Fleming modellben 243
2.2.5. Kiegészítések a Mundell-Fleming modellhez 245
3. A fizetési mérleg monetáris megközelítése 248
3.1. Alapösszefüggések 248
3.2. Egy monetarista ihletésű modell 250
3.3. A leértékelés hatása a monetarista felfogásban 251
4. Összefoglaló megjegyzések 252
VII. A RUGALMAS ÁRFOLYAMOK MAKROÖKONÓMIÁJÁNAK
ALAPJAI 255
1. A szabad árfolyam alakulás elméleti és gyakorlati jelentősége 255
2. Lebegő árfolyamok és a nemzetközi tőkeáramlás 257
3. Rugalmas árfolyamok a Mundell-Fleming modellben 258
3.1. Monetáris változások hatásai a Mundell-Fleming modellben 259
3.2. A költségvetési politika vizsgálata 260
3.3. Szabad áralakulás a Mundell-Fleming modellben 262
4. A valutaárfolyamok alakulását magyarázó modellek 264
4.1. A modellek osztályozása 265
4.2. A vásárlóerő-paritás elmélete 267
4.3. A valutaárfolyam monetáris megközelítése 269
4.3.1. A valutaárfolyamot meghatározó tényezők 269
4.3.2. A monetáris politika mozgástere
a monetáris megközelítés modelljében 271
4.4. Kamatlábkülönbségek és a valutaárfolyammal,
inflációs rátával kapcsolatos várakozások 272
4.4.1. A fedezett és a fedezetlen kamatparitás 272
4.4.2. A fedezetlen kamatparitás és a vásárlóerő-paritás kapcsolata:
inflációs várakozások 274
4.4.3. A fedezetlen kamatparitás beépítése
a monetáris megközelítésbe 276
4.5. A Dornbusch-modell 275
4.6. Kockázati prémium és a portfólió egyensúlyi megközelítés alapjai 280
5. Rögzített vagy nigalmas árfolyamok: a választás szempontjai 282
5.1. A valutakonvertibilitásról 282
5.2. Érvek és ellenérvek a két rendszerrel kapcsolatban 283
IRODALOMJEGYZÉK 287
NÉVMUTATÓ 293
TÁRGYMUTATÓ 294
CONTENTS 297

Témakörök