Nemzetközi közgazdaságtan

Előszó

A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és pénzmozgás vizsgálata már a XVII. századi merkantilisták óta a közgazdasági gondolkodás homlokterében áll, ennélfogva a nemzetközi közgazdaságtan sok más közgazdasági diszciplinát megelőzve formálódott ki és vált önálló, de a többi részterülettel szoros kölcsönhatásban fejlődő tudományággá. E területen kezdettől fogva működtek messze sugárzó hatást kifejtő gondolkodók, amit az is jelez, hogy a mai kézikönyvekben is megtalálhatók David Hume, Adam Smith, David Ricardo és John Stuart Mill gyakran több mint kétszáz éves, de időtálló gondolatai. Ha innen egy ugrással századunkban érkezünk, akkor hosszan sorolhatnánk a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjei között azokat a kutatókat, akiknek munkásságában a nemzetközi gazdasági kapcsolatok problémái előtérben állnak (említsük itt meg Bertil Ohlin és Paul Samuelson nevét).
Ez a tudományterület mindazonáltal sohasem vált volna a fejlett országok egyetemein a mikro- és makroökonómiához hasonló színvonalon kifejtett és terjedelemben oktatott alaptárggyá, ha az elmélet öncélúvá vált volna, s a merkantilistáktól kezdve nem a gyakorlati kihívásokra kereste volna a választ. Erre egy régebbi példa az Ohlin és Keynes közötti vita az egyoldalú transzferek gazdasági hatásairól, melyhez az indíttatást az I. világháború utáni német jóvátételi kötelezettségek szolgáltatták. Újabb példaként a lebegő árfolyamrendszer kialakulását említhetnénk a hetvenes években, amely a gazdaságpolitika számára új helyzetet teremtett, s megkövetelte a cselekvési alternatívák elméleti megalapozását. Vissza