Áttekintés a kapitalizmus előtti társadalmak külkereskedelméről | |
Az ókori külkereskedelem | 7 |
Külkereskedelem a hűbériség korszakában | 10 |
A merkantilizmus | |
A tőkés termelési mód, valamint a világkereskedelem és világpiac kialakulása | 19 |
A gyarmatosítás és kereskedelmi háborúk | 20 |
A monetárrendszer | 21 |
A fejlett merkantilizmus | 23 |
A merkantilizmus Angliában és Franciaországban | 24 |
A külkereskedelem az ipari forradalom korszakában | |
Az angol ipari forradalom és hatása a külkereskedelemre | 29 |
Anglia külkereskedelme | 30 |
Franciaország külkereskedelme | 31 |
A Német Vámszövetség külkereskedelme | 32 |
Az Egyesült Államok külkereskedelme | 33 |
Oroszország külkereskedelme | 34 |
A szabadkereskedelem rendszere | |
Az angol gabonatörvények eltörlésének hatása a külkereskedelemre | 37 |
A klasszikus polgári közgazdaságtan tanításai a szabadkereskedelemről | 38 |
Adam Smith külkereskedelmi felfogása | 38 |
Ricardo és a komparatív költségek elmélete | 39 |
A Ricardo-féle mechanizmus | 42 |
John Stuart Mill és a kölcsönös kereslet törvénye | 43 |
Friedrich List "nemzeti rendszere" | 44 |
A klasszikus polgári közgazdaságtan tanításainak marxi bírálata | 46 |
A nemzetközi munkamegosztásról szóló marxi tanítás | 46 |
Világpiaci ár, világpiaci konkurrencia | 49 |
Ricardo nemzetközi pénzelméletének bírálata | 52 |
A marxizmus-leninizmus tanítása a protekcionizmusról és a szabadkereskedelemről | 53 |
A fő kapitalista országok külkereskedelme a szabadkereskedelem rendszerében | 54 |
Anglia | 54 |
Franciaország | 56 |
Németország | 57 |
Oroszország | 58 |
Amerikai Egyesült Államok | 59 |
A világkereskedelem fejlődése 1800 és 1880 között | 60 |
A külkereskedelmi politika és a külkereskedelem szervezete | 62 |
A kereskedelmi szerződések | 62 |
A legnagyobb kedvezmény elvének bevezetése | 64 |
Változások a külkereskedelem szervezetében | 64 |
Átmenet a szabadkereskedelemről az új típusú protekcionizmusra | 65 |
A nemzetközi kereskedelem új vonásai az imperializmusban | |
A monopolszervezetek megjelenése és a nemzetközi munkamegosztás imperialista rendszere | 67 |
A világgazdaság kapitalista rendszerének általános válsága és az első világháború | 72 |
Külkereskedelem az első világháború idején | 72 |
Alapvető változások a háború után | 73 |
A fő imperialista országok közötti erőviszonyok eltolódása | 74 |
Az USA megváltozott szerepe | 74 |
A fő kereskedelmi útvonalak | 76 |
A piacprobléma kiéleződése | 76 |
A külkereskedelmi forgalom stagnálása | 77 |
A külkereskedelem lemaradása az ipari termelés növekedése mögött | 78 |
Az imperialista hatalmak ellentéteinek fokozódása a piacokért vívott harcban | 78 |
Az 1929-33-as világgazdasági válság hatása a nemzetközi kereskedelemre | |
A válság előjelei a külkereskedelemben és az általános árzuhanás | 83 |
A külkereskedelmi forgalom összezsugorodása | 87 |
Új kereskedelempolitikai eszközök alkalmazása | 90 |
Vámháború | 90 |
A brit preferenciális vámrendszer, az 1932. évi ottawai egyezmény | 90 |
Egyéb blokkalakítási kísérletek | 91 |
A pénzügyi válság és hatása a külkereskedelemre | 92 |
Valutaleértékelések, valutadömping | 95 |
Devizakorlátozások | 95 |
Kontingentálás, árucsereforgalmi és fizetési megállapodások | 96 |
A világpiac bomlási folyamata | 97 |
Az imperialista országok külkereskedelme az 1929-33-as válság és a második világháború között | |
A válságot követő depresszió és megélénkülés | 99 |
Az 1937. évi gazdasági válság | 102 |
Az imperialista országok közötti ellentétek elmélyülése a világpiacon | 103 |
A német fasizmus agresszív kereskedelempolitikája | 103 |
Ellentétek az Egyesült Államok és Anglia között | 105 |
Ellentétek Japán és a nyugati hatalmak között | 106 |
Az elzárkózási törekvések fokozódása, az autarkia | 106 |
A tőkés országok kereskedelmi politikája a háború előkészítésének szolgálatában | 108 |
A Szovjetunió külkereskedelme a két világháború között | |
A szovjet külkereskedelem az Októberi Forradalom győzelme utáni években | 111 |
A szovjet külkereskedelem az ötéves tervek időszakában | 114 |
Külkereskedelem és kereskedelmi politika a második világháború éveiben | |
A külkereskedelem a háború szolgálatában | 117 |
A Hitler-ellenes koalíció országainak külkereskedelme | 117 |
A Szovjetunió | 117 |
Az angolszász hatalmak | 119 |
A tengelyhatalmak külkereskedelme | 122 |
A fasiszta Németország és a hatalma alatt álló európai országok | 122 |
Japán és a hatalma alá tartozó országok | 124 |
A semleges országok külkereskedelme | 124 |
A világpiac szerkezeti változásai a második világháború után | |
A kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése | |
Az Egyesült Államok túlsúlya a második világháború után | 139 |
Egyenlőtlen fejlődés vagy nivellálódás | 142 |
Egyensúlyhiány | 144 |
Az Egyesült Államok mint a tőkés világ fő exportőre | 145 |
Nyugat-Európa háború utáni nehézségei - dollárhiány, fontválság | |
A mezőgazdasági és ipari behozatal megnövekedése | 149 |
A külkereskedelmi árarányok eltolódása | 150 |
Eladósodás az Egyesült Államokkal szemben | 152 |
A kereskedelmi és fizetési mérleg hiánya - a fontválság | 154 |
A dollárhiány és a Marshall-terv | 158 |
A Marshall-terv működése | 161 |
Az Egyesült Államok külkereskedelme | |
Az Egyesült Államok részesedése a világkereskedelemben | 165 |
A külkereskedelem jelentősége az Egyesült Államok gazdasági életében | 168 |
Az Egyesült Államok külkereskedelmének földrajzi megoszlása | 170 |
Az Egyesült Államok tőkekivitele | 177 |
Az Egyesült Államok külkereskedemének áruösszetétele | 183 |
A kivitel áruösszetétele | 183 |
A behozatal áruösszetétele | 187 |
Az amerikai mezőgazdaság háború utáni helyzete | 188 |
Nyugat-Németország előretörése | |
A háború és Németország kettéosztottságának következményei a német gazdaság szerkezetében | 195 |
A nyugatnémet "gazdasági csoda" | 198 |
A nyugatnémet külkereskedelem alakulása | 200 |
A nyugatnémet külkereskedelem áruösszetétele | 202 |
A behozatal áruösszetétele | 202 |
A kivitel áruösszetétele | 204 |
A nyugatnémet külkereskedelem földrajzi megoszlása | 207 |
Az ún. Németországon belüli kereskedelem | 210 |
Anglia és a sterlingövezet | |
A sterlingövezet szerepe az angol gazdaságban | 213 |
A font konvertibilitásának kérdése | 220 |
Nagy-Britannia külkereskedelme | 222 |
Az angol kivitel földrajzi megoszlása és áruösszetétele | 226 |
Változások az export összetételében | 230 |
Az angol behozatal földrajzi megoszlása és áruösszetétele | 232 |
A külső sterlingövezet | 236 |
A szocialista tábor világkereskedelme | |
Az imperializmus gazdasági agressziójának visszaverése | 243 |
Az embargós politika eredménytelensége | 245 |
A külkereskedelem jelentősége a szocialista országokban | 247 |
A KGST megalakulása | 248 |
A külkereskedelmi forgalom volumene | 249 |
A szocialista országok külkereskedelmének földrajzi megoszlása | 251 |
Kapcsolatok a gyengén fejlett országokkal | 255 |
A szocialista országok külkereskedelmi áruszerkezete | 256 |
Gépek és berendezések | 258 |
Mezőgazdasági termékek | 262 |
Az egy főre eső külkereskedelmi forgalom a KGST-országokban | 262 |
A gyarmati és függő országok kiszakadása az imperialista frontból | |
Független nemzeti államok az ázsiai-afrikai térségben | 265 |
A monokultúrás gazdálkodás | 266 |
A nemzeti burzsoázia és a proletariátus | 268 |
A Colombo-terv | 270 |
Az új független ázsiai-afrikai országok csoportjai | 271 |
India gazdasága és külkereskedelme | 272 |
Első és második ötéves terv | 273 |
Külkereskedelmi és fizetési mérleg | 275 |
Indonézia gazdasága és külkereskedelme | 279 |
A közel-keleti arab államok | 283 |
Egyesült Arab Köztársaság - Egyiptom | 287 |
Az észak-afrikai arab államok: Marokkó, Tunisz, Algéria | 289 |
Az áralakulás, a nemzetközi fizetések és a hajózás új jelenségei | |
Világpiaci árak - monopolárak | 293 |
A nyersanyagok és ipari készáruk árszintjének ellentétes mozgása | 293 |
Háborús gazdálkodás és stratégia készletgyűjtés | 294 |
A monopolista csoportok | 297 |
A dömping | 298 |
A monopolkapitalizmus valutarendszere és válsága | 299 |
Az aranystandard klasszikus rendszerének összeomlása | 300 |
A deviza gazdálkodás rendszere | 302 |
A fizetési mérlegek egyensúlyzavarai | 303 |
A világkereskedelem aranyfedezete | 305 |
Világkereskedelem és hajózás | 311 |
Nemzetközi gazdasági szervezetek | |
A Bretton Woods-i intézmények | 317 |
Nemzetközi Valutaalap | 317 |
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank | 322 |
Havannai Charta | 327 |
Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény | 332 |
Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete | 337 |
Európai Fizetési Unió - Európai Valutáris Egyezmény | 345 |
Európai Szén- és Acélközösség | 348 |
Európai Gazdasági Közösség | 354 |
A fő árupiacok | |
A világ kenyere | 363 |
Változások az élelmiszerforgalom összetételében és volumenében | 365 |
Gabonaneműek | 366 |
Cukor | 369 |
A húspiac | 371 |
Harc az olajért - a fő energiaforrások | 373 |
Ércek és fémek | 382 |
Vasérc, nyersvas és acél | 383 |
Ötvözőfémek | 384 |
Színesfémek | 385 |
Alumínium | 386 |
Uránérc | 387 |
Gépek és gépkocsik piaca | 388 |
A géppiac | 388 |
A gépkocsipiac | 390 |
Nagyberendezések a külkereskedelemben - a fejlődő országok iparosodása | 394 |
Textil-világkereskedelem | 397 |
Textil-késztermékek | 397 |
Textil-nyersanyagok | 397 |
Nyersgumi - szintetikus gumi | 400 |
A vegyicikkek piaca | 404 |
A műanyagok | 406 |
Nitrogén-műtrágyák | 408 |