Előszó | |
A KORSZERŰ HADTUDOMÁNYI ELVEKRŐL | |
Bevezetés | 15 |
A korszerű hadtudományról | |
A hadtudomány fejlődésének főbb állomásai | |
Szun-Ce | 18 |
A görögök és a rómaiak hadtudományi kutatásai | 19 |
A hadtudomány alapjainak fejlődése a feudalizmusban | 19 |
Az orosz hadtudomány alapjai a XVI -XVII. században | 20 |
A burzsoá hadtudomány kialakulása az imperializmus korszakáig. Az angol hadtudományi elméletek | 20 |
A francia hadtudományi elméletek. Napóleon (1769-1821) | 22 |
A német hadtudományi elméletek. Heinrich Dietrich Bülow (1757-1807) | 23 |
Az osztrák hadtudományi elméletek. Károly főherceg (1771-1847) | 24 |
A XIX. század nagy hadtudományi művelői. Henri Jomini (1779-1869) | 25 |
Carl von Clausewitz (1780-1831) | 26 |
Orosz burzsoá hadtudományi elméletek. Rumjancev (1725-1769), Szuvorov (1729-1800), Kutuzov (1745-1813), Miljutyin (1816-1912) | 28 |
Hadtudomány az imperializmus korszakában | 29 |
Az első világháború hatása a hadtudományra | 31 |
A totális háború elmélete. Erich Ludendorff (1868-1937) | 33 |
A légi háború elmélete. Giulio Douhet (1869-1930) | 33 |
A páncélos és gépesített háború, és a kis hadseregek elmélete. John Charlie Fuller (1898-), Charles de Gaulle (1890-), Eimannsberger | 34 |
Marx és Engels, a szocialista hadtudomány megalapítói | 35 |
A szovjet hadtudomány kialakulása. V. I. Lenin és a húszas évek katonai teoretikusai | 35 |
A hadtudomány fejlődése a második világháború idején | 38 |
A hadügy forradalmi változásainak hatása a hadtudomány fejlődésére | 41 |
A korszerű hadtudomány és ágazatai | |
A korszerű burzsoá hadtudomány | 42 |
A korszerű szocialista hadtudomány | 43 |
A hadtudomány általános elmélete | 45 |
A hadművészet elmélete | 45 |
A hadászat | 46 |
A hadműveleti művészet | 46 |
A harcászat | 47 |
A hadtörténelem | 47 |
A katonai kiképzés és nevelés elmélete | 47 |
A katonai rendszer elmélete | 47 |
A katonai vezetés elmélete | 48 |
A katonaföldrajz | 48 |
A haditechnikai tudományok | 48 |
A hadigazdaságtan | 48 |
Katonapolitika, katonai doktrína | |
A politika és a hadügy | 50 |
A katonapolitika | 50 |
A katonai doktrína | 51 |
A szocialista katonai doktrína | 52 |
Az Amerikai Egyesült Államok katonai doktrínája | 53 |
Franciaország katonai doktrínája | 54 |
Nyugat-Németország hadászati nézetei | 55 |
Fontosabb hadászati, hadműveletei és harcászati alapfogalmak | |
A háború általános törvényei | 56 |
A fegyveres küzdelem törvényei | 57 |
A háborúk típusai korunkban | 57 |
A korszerű atom-világháború jellege és törvényei | 59 |
A rakéta-atomvilágháborúban folyó fegyveres küzdelem új törvényei | 59 |
Korszerű hadászat, szocialista hadászat | 60 |
A korszerű szocialista hadászatnak egy általános atomháborúra vonatkozó fő tételei | 61 |
A mai amerikai hadászati nézetek | 62 |
A korszerű francia hadászati nézetek | 65 |
A mai angol hadászati nézetek | 67 |
A mai nyugatnémet hadászati nézetek | 67 |
A haderőnemekről | 68 |
Néhány hadászati és hadműveleti alapfogalom | 71 |
A hadművelet | 71 |
A támadó hadművelet | 71 |
A védelmi hadművelet | 72 |
Az ellencsapás | 72 |
Front (hadseregcsoport) | 72 |
Hadsereg, hadtest | 72 |
Hadosztály | 73 |
A hadászati célok | 73 |
A hadműveleti célok | 73 |
A hadászati csoportosítás | 73 |
A hadműveleti csoportosítás | 73 |
Hadműveleti felépítés | 74 |
Az ütközet | 74 |
Néhány harcászati alapfogalom | 74 |
A csapások fajtái | 75 |
Az atomcsapás | 75 |
A vegyicsapás | 75 |
A tűzcsapás | 75 |
A manőver | 75 |
A korszerű összfegyvernemi harc fő jellemzői | 75 |
A megkerülés | 76 |
Az átkarolás | 76 |
A csapatok együttműködése | 76 |
A harcrend | 77 |
A lépcső | 77 |
Az ütközetbe vetés | 77 |
A harcbavetés | 77 |
A csapatok váltása | 77 |
A harcászati szétbontakozás | 77 |
A hadműveleti átcsoportosítás | 78 |
A harcálláspont | 78 |
A korszerű fegyverzet és harci technikai eszközök | |
Az atomfegyverek | 80 |
Az atomrobbanás. Robbantási módok | 81 |
Az atomfegyverek hatása | 82 |
A vegyi- és biológiai fegyver | 83 |
A rakétafegyverek | 84 |
Repülőgépek | 86 |
Hadihajók | 87 |
Harckocsik, páncélozott csapatszállító járművek | 87 |
Tüzérségi lövegek, gyalogsági fegyverek | 87 |
A korszerű Háború Hadszínterei | |
Hadszínterek a múltban | 89 |
Háborús térség | 92 |
Hadszínterek az atomkorban | 92 |
Hadászati irány és körzet | 94 |
Hadművelei irány, hadműveleti terület | 94 |
Harcászati irány, a harctevékenység körzete és övezete | 95 |
Európai mint hadszíntér | 95 |
Hadigazdaság | |
A hadipotenciál | 97 |
Gazdasági és hadigazdasági potenciál | 98 |
Az erkölcsi-politikai potenciál | 98 |
A tudományos-technikai potenciál | 98 |
A katonai potenciál | 98 |
Néhány jellemző gazdasági kérdés | 98 |
A KAPITALISTA ÁLLAMOK HADERŐI | |
Az imperialista katonai tömbökről | |
NATO | |
A NATO létrehozása | 105 |
A NATO-szerződés és a szervezet fejlődése | 108 |
A NATO tagállamai és a közös katonapolitika | 115 |
A NATO gazdasági potenciálja | 117 |
A NATO katonai vezető szervei és fegyveres erői | 121 |
A CENTO és SEATO | |
A CENTO létrehozása és szervezete | 178 |
A CENTO tagállamai és közös katonapolitikája | 181 |
A CENTO gazdasági potenciálja | 181 |
A CENTO tagállamok katonai vonatkozású adatai | 182 |
A SEATO létrehozása és szervezete | 186 |
A SEATO szervezeti felépítése és fegyveres erői | 187 |
A SEATO tagállamai és közös katonapolitikája | 190 |
A SEATO gazdasági potenciálja | 190 |
A SEATO-tagországok katonai vonatkozású adatai | 191 |
Az OAS | |
Az OAS létrehozás és szervezete | 199 |
Az OAS tagállamai és a közös katonapolitika | 203 |
Az OAS gazdasági potenciálja | 204 |
Az OAS-tagállamok katonai vonatkozású adatai | 205 |
Az imperialista hatalmak katonai szövetségesei | |
Kétoldalú katonai egyezmények létrejötte | 232 |
Az Egyesült Államok és szövetségeseinek kétoldalú katona szerződései | 233 |
Dél-Korea | 234 |
Dél-Vietnam | 237 |
Japán | 240 |
Laosz | 243 |
Spanyolország | 245 |
Tajvan | 248 |
A katonai szövetségeken kívül álló kapitalista országok katonai adatai | |
Európa | |
Ausztria | 250 |
Finnország | 252 |
Írország | 254 |
Svájc | 255 |
Svédország | 257 |
Közel-Kelet | |
Ciprus | 259 |
Egyesült Arab Köztársaság | 261 |
Irak | 263 |
Izrael | 265 |
Jemen | 267 |
Jordánia | 268 |
Kuwait | 269 |
Libanon | 270 |
Maszkat és Oman | 271 |
Szaúd-Arábia | 272 |
Szíria | 273 |
Afrika | |
Algéria | 274 |
Burundi | 276 |
Csád | 277 |
Dahomey | 278 |
Dél-afrikai Köztársaság | 279 |
Elefántcsontpart | 281 |
Etiópia | 282 |
Felső-Volta | 283 |
Gabon | 284 |
Gambia | 285 |
Ghana | 286 |
Guinea | 287 |
Kamerun | 288 |
Kenya | 289 |
Brazzaville Kongó | 290 |
Kinshasa Kongó | 291 |
Közép-afrikai Köztársaság | 293 |
Libéria | 294 |
Líbia | 295 |
Malawi | 297 |
Malgas Köztársaság | 298 |
Mali Köztársaság | 299 |
Marokkó | 300 |
Mauritánia | 302 |
Niger | 303 |
Nigéria | 304 |
Rhodesia | 305 |
Ruanda | 307 |
Sierra Leone | 308 |
Szenegál Köztársaság | 309 |
Szomália | 310 |
Szudán | 311 |
Tanzánia | 312 |
Togo | 313 |
Tunézia | 314 |
Uganda | 315 |
Zambia | 316 |
Ázsia | |
Afganisztán | 317 |
Burma | 318 |
Ceylon | 319 |
India | 320 |
Indonézia | 322 |
Kambodzsa | 324 |
Malaysia | 326 |
Nepál | 328 |
A II. részhez felhasznált fontosabb forrásmunkák | 329 |