Nemzetközi kapcsolatok története 1789-1918

Tartalom

I. fejezet
A HATALMI POLITIKA FELTÉTELEI A XVIII.
SZÁZADVÉGÉN 3
II. fejezet
A KIRÁLYOK KOALÍCIÓJA (1789-1794) 7
A királyok koalíciója (1789-1794). A Törökország elleni háború. A feudális Európa a francia forradalom ellen. A háború nélküli hadiállapot. A forradalmi propagandaháború. Az első koalició. A forradalom sikeres önvédelmének alapjai.
III. fejezet
A TERMÉSZETES HATÁROK (1795-1802) 15
A francia terjeszkedés indítékai. Ausztria leverése. Harcban Angliával: az egyiptomi expedíció. A második koalició. Brumaire 18.-ája és következményei. A fegyveres semlegesség ligája. A francia-angol fegyvernyugvás.
IV. fejezet
A FRANCIA BIRODALOM (1803-1809) 28
A "békés versengés" programja. A hadmüveletek felujulása: az invázió programja. A harmadik koalició. A kontinentális hegemónia programja. A kontinentális
zárlat. A francia hatalom tetőpontja.
V. fejezet
EURÓPA A FRANCIA URALOM ELLEN (1810-1814) 37
A zárlat hatása Angliára. A blokádpolitika kontinentális következményei. Az európai ellenállás. A dinasztizmus a bonapartista politikában. Az orosz külpolitika tilsiti
szolgaság ellen. Az oroszországi hadjárat és következményei. Az osztrák fegyveres közvetítés. A napoleoni birodalom összeomlása.
VI. fejezet
A RESTAURÁCIÓ (1815) 47
A közös cél: a dinasztikus restauráció. Az orosz hegemón törekvések. Az angol egyensúly politika. Angol-osztrák-francia összefogás. A száz nap. A dinasztikus egység helyreállítása. A bécsi szerződés. A második párizsi béke. A Szent Szövetség.
VII. fejezet
A DINASZTIÁK VÉDEKEZÉSE (1816-1829) 57
A hatalmi politika új feltételei. Oroszország adottságai. A Habsburg-monarchia és Poroszország lehetőségei. A visszaszorított Franciaország. Anglia: a győzelem
kiheverése. A defenzív politika kerete: a négyes szövetség. A megszállási rendszer megszüntetése Franciaországban. Alkotmányos és nemzeti mozgalmak Németországban, Itáliában és Spanyolországban. A politikai intervenció Németországban. Az itáliai fegyveres beavatkozás. A spanyol mozgalom elfojtása. A latin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalom. Az európai intervenciós szándék. Anglia és az Egyesült Államok a beavatkozás ellen. A görög szabadságharc. A keleti kérdés a hatalmi politikában. A török túlerő. A külső segitség.
VIII. fejezet
FORRADALOM ÉS NEMZETI ÁTALAKULÁSA (1830-1849) 72
A juliusi forradalom. A belga felkelés. A lengyel felkelés.
A németországi és itáliai mozgalom. Az intervenciós politika kudarca. A francia közömbösség. A modern hatalmi-politikai aktivitás. Francia kezdeményezés Algír-
ban és Spanyolországban. Az arab világ ébredése. Az első egyiptomi válság. A második egyiptomi válság. Az angol gyarmati aktivitás indítékai. Kína megnyitása:
az első ópiumháború. Iparosodás és urbanizáció Európában. A nemzeti mozgalom jelentkezése. A nacionalizmus hatása a nemzetközi politikára. 1848: a forradalmak és
nemzeti mozgalmak csúcspontja. Az olasz egység ügye. A német forradalom belső ellentmondásai. A magyar forradalom és szabadságharc.
IX. fejezet
A DINASZTIKUS POLITIKA ÚJJÁÉLEDÉSE (1850-1956) 92
A dinasztikus aktivitás. A porosz uniópolitika. Az osztrák Mitteleurópa terv. A közel-keleti orosz aktivitás. Anglia és Franciaország fellépése. Az osztrák fegyveres semlegesség. A diplomáciai erőfeszítések. A krimi háború. A párizsi kongresszus.
X. fejezet
A REVIZIONIZMUS A NEMZETKÖZI POLITIKÁBAN
(1857-1863) 101
A bonapartizmus külpolitikai programja. A franciapiemonti együttműködés. Európa és az osztrák - piemonti konfliktus. Az osztrák-francia-piemonti háború.
Az Olasz Királyság létrejötte. A Szuezi-csatorna megépítése. Az európai behatolás Kinába. Japán megnyitása. Az Egyesült Államok területi fejlődése. Észak és Dél konfliktusa. A nagyhatalmak és az amerikai polgárháború. A bonapartizmus mexikói kalandja.
XI. fejezet
A FELÜLRŐL VÉGREHAJTOTT FORRADALOM (1864-1867) 114
A német gazdasági fejlődés és következményei. A dinasztikus egyesítés belső feltételeinek érlelődése. A lengyel felkelés és az európai diplomácia. A frankfurti fejedelmi gyűlés. A Schleswig-Holstein-i konfliktus. A nagyhatalmak állásfoglalása. A porosz-osztrák konfliktus érlelődése. Az orosz és angol jóindulat. Bismarck és III. Napóleon. Az osztrák defenzió. A francia számitások.
A porosz győzelem. Az Észak-német Szövetség megalakítása. A Habsburg-monarchia dualista átalakulása. A német-francia konfliktus érlelődése.
XII. fejezet
A NEMZETI ÁTALAKULÁS LEZÁRULÁSA (1868-1871) 129
A francia-osztrák-olasz közeledés. A porosz-orosz szövetség. A Hohenzollern konfliktus. Az emsi távirat. A francia szövetségi próbálkozások. Poroszország a háború lokalizálása mellett. Az orosz fenyegetés. Az angol semlegesség. Az osztrák-magyar várakozás. A francia vereség. A porosz annexiós program. Az annexió és az európai diplomácia. A párizsi szerződés revíziója. A fegyverszünet. A német császárság proklamálása.
Xni. fejezet
A HATALMI POLITIKA FELTÉTELEI A XIX. SZÁZAD
UTOLSÓ HARMADÁBAN 142
Németország, az uj nagyhatalom. Oroszország pozícióinak gyengülése. Az Osztrák-Magyar Monarchia lehetőségei. A visszaszoruló Franciaország. A mérleg nyelve:
Anglia. A "pentarchián" kívüli államok. Az Európán kívüli hatalmak. Európa világuralma.
XIV. fejezet
DINASZTIKUS ÉRDEKPOLITIKA ÉS NEMZETI ÁTALAKULÁS
(1872-1878) 155
A német-francia viszony. A három császár szövetsége. Az 1875. évi háborús riadalom. A hercegovinai felkelés.
Az osztrák-orosz közvetités. A bolgár felkelés és a szerb-török háború. Az osztrák-orosz megállapodás. Az orosz-török háború. A San Stefano-i béke. A berlini kongresszus.
XV. fejezet
A GYARMATI TERJESZKEDÉS AZ 1880-AS ÉVEKBEN 166
A kolonializmus inditékai. Tunisz megszállása. Egyiptom elfoglalása. Fekete-Afrika gyarmatosítása. A berlini konferencia. Terjeszkedés Délkelet-Ázsiában. Angol-orosz összeütközés Közép-Ázsiában.
XVI. fejezet
A SZÖVETSÉGI RENDSZER ÉS FELBOMLÁSA (1879-1893) 174
A német-orosz viszony megromlása. A kettős szövetség.
A három császár szövetségének felújítása. A hármasszövetség. A bolgár válság. A francia-német feszültség. A földközi-tengeri antant. A viszontbiztosítási szerződés.
Osztrák-orosz háborús feszültség. A német külpolitika új irányvétele. A francia-orosz szerződés.
XVII. fejezet
AZ EGYENSÚLY MEGBOMLÁSA (1894-1903) 190
Az új ipari forradalom. Anglia: a vezető szerep elveszítése. A francia hanyatlás. Az orosz lemaradás. Japán felemelkedése. Az Egyesült Államok: világhatalom.
Németország: Európa vezető hatalma. A Távol-Kelet a nemzetközi politikában. A közel-keleti status quo politika.
A bagdadi vasút. Az afrikai vetélkedés. A spanyol-amerikai háború. A szövetségi politika a századfordulón. Az angol-német közeledés. A kontinentális blokk esélyei.
XVIII. fejezet
A HATALMI ÁTCSOPORTOSULÁS (1904-1907) 206
A francia külpolitika új irányvétele. A francia-olasz egyezmény. Az Entente cordiale. Az orosz-japán háború. Az osztrák-orosz egyezmény. Az orosz-német közeledés. A marokkói válság. Az angol-orosz egyezmény.
XIX. fejezet
AZ ÚJRAOSZTÁS POLITIKÁJA (1908-1913) 216
Az ellentétek érlelődése. Az osztrák-magyar balkáni aktivitás. Annexiós válság. Az orosz-német viszony javulása. Az angol-német ellentét kiéleződése. Az agadiri
válság. Az antant megszilárdulása. A balkánháborúk. A feszültség állandósulása.
XX. fejezet
A VILÁGHÁBORÚ (1914-1918) 228
A szarajevói merénylet. Az osztrák-magyar háborús szándék. Az ultimátum. Az orosz támogatás. A francia egyetértés. A német agresszivitás. Az angol ultimátum.
A hadicélok. A német támadás kudarca. Diplomáciai erőfeszítések a semlegesek megnyerésére. Erőfeszítések a döntés kicsikarására. Az antant fölényének megmutatkozása. A Központi Hatalmak békeajánlata. Az antant hajthatatlansága. A korlátlan tengeralattjáró háború és az USA hadbalépése. A különbéke kísérletek. Oroszország kiválása a háborúból. Németország veresége. A háború következményei.

Témakörök