1.062.632

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nemzetközi jog

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Püski Kiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 680 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9188-19-0
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Jelen munka elsősorban a joghallgatók részére készült, s mint tankönyv, természetszerűleg - néhány kivétellel - a nemzetközi jog teljes anyagának bemutatására törekszik. Az egyik ilyen kivétel a... Tovább

Előszó

Jelen munka elsősorban a joghallgatók részére készült, s mint tankönyv, természetszerűleg - néhány kivétellel - a nemzetközi jog teljes anyagának bemutatására törekszik. Az egyik ilyen kivétel a nemzetközi jognak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat szabályozó része, mely ugyan "igazi" nemzetközi jog, tehát államok akaratmegegyezésével létrehozott és államok közötti kapcsolatokat rendező szabályokat tartalmaz, de mivel a magyar jogi oktatásban ez a joganyag a nemzetközi magánjoggal (más néven kollíziós joggal) együtt külön tantárgyként kerül oktatásra, így itt mellőzhetőnek látszik. Részben ugyanez vonatkozik az ún. Európa-jogra is, ezzel szemben az Európai Unió, mint nemzetközi szervezet politikai és nemzetközi jogi aspektusainak legalább vázlatos tárgyalása nem hagyható el.
A második kivétel a nemzetközi jog és tudományának története, valamint a magyar külkapcsolatok története, amely ugyan nélkülözhetetlen a nemzetközi jog mai tételes szabályainak megértéséhez, ezt azonban egy korábban már megjelent munkám (Nagy K.: A nemzetközi jog, valamint a magyar külkapcsolatok története, Lakitelek, 1996.) tartalmazza. Ennek ismeretét egyébként a jelen tankönyv feltételezi és támaszkodik az ott elmondottakra. (E műre történő hivatkozás a szövegben: "A nemzetközi jog története...") Vissza

Tartalom

Előszó5
Alapfogalmak és elhatárolások6
A nemzetközi jog fogalma és sajátosságai6
A nemzetközi jog speciális keletkezési módja8
A nemzetközi jog alanyainak köre8
A nemzetközi szervezetek jogalanyisága10
Különleges nemzetközi jogalanyok13
A nép és nemzet, a felkelők, a Máltai Lovagrend és a Vatikán jogalanyisága13
Az egyén nemzetközi jogalanyisága15
Az emberiség mint jogalany15
A nemzetközi jog tárgya17
A nemzetközi jog kikényszerítési és alkalmazási módja18
A nemzetközi jog célja, funkciója és meghatározása19
A nemzetközi jog elnevezése20
A nemzetközi jog viszonya a nemzetközi jelzővel ellátott jogterületekhez22
A nemzetközi jogközösség és a nemzetközi jog szintjei24
A nemzetközi jog helye a jogrendszerben, a belső jog és a nemzetközi jog viszonya29
A nemzetközi jog viszonya a külpolitikához és a diplomáciához35
A nemzetközi jog forrádai a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint37
A nemzetközi szerződések, mint jogforrások38
A nemzetközi szokásjog, fogalma39
A nemzetközi szokásjog kodifikálása42
A civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek problémája45
A nemzetközi bíráskodás szerepe a jogalkotásban46
A jogtudomány szerepe a nemzetközi jog alkalmazásában47
A Statútumban nem szereplő jogforrások48
A törvények szerepe a nemzetközi jogalkotásban48
A nemzetközi szervezetek határozatainak jogi jellege és az ún. "soft law" problémája48
Egyoldalú jogi aktusok a nemzetközi jogban52
Az analógia és a joghézag problémája a nemzetközi jogban55
A nemzetközi jog rendszere és felosztása60
A nemzetközi jog alapelvei61
Az államok alapjogai és alapkötelezettségei61
Az állami szuverenitás65
A népeket és nemzeteket megillető önrendelkezési jog elve70
Az önrendelkezési jog eredete71
Az önrendelkezés elvének jogi jellege73
Az önrendelkezés jog tartalma75
Az önrendelkezés jog alanya, a nép és nemzet fogalma77
A nemzet és a nemzetiség fogalmának viszonya79
Az önrendelkezési jog kihatásai a nemzetközi jog egyéb intézményeire81
Az államok egyenlőségének elve81
A be nem avatkozás elve84
Az erőszak tilalmának elve91
Az államok közötti baráti együttműködés és a békés egymás mellett élés elve93
Az állam keletkezése, elismerése, megszűnése, az államok közötti utódlás97
Az állam keletkezése97
Az államkapcsolatok100
A fejedelmi uniók101
Az államszövetség és a szövetséges állam102
Az állam elismerése105
Az elismerés fogalma és joghatásai106
Az elismerés terjedelme108
Az elismerés módjai és formái108
Az elismerés időpontja110
A nemzetként való elismerés111
A tényleges kormányok elismerése113
A kormány fajai113
A kormányok elismerésének joghatásai114
A kormányok elismerésének feltételei115
Az államok és kormányok elismerésének egymáshoz való viszonya116
A kormányok elismerésének egyéb problémái117
A száműzetésben lévő hadviselőként való elismerés117
Ellenállási szervezetek elismerése118
A felkelőként és a hadviselőként való elismerés120
Az állam megszűnése és az államazonosság122
Az államok közötti utódlás125
A nemzetközi szerződésekben való utódlás126
A területi kérdésekben való utódlás126
Szerződésen kívüli utódlás131
Jogban való utódlás134
A nemzetközi jogi felelősségben utódlás kérdése135
A terület és tér jogi helyzete a nemzetközi jogban136
Uratlan terület (terra nullius)136
Palmas sziget137
Falkland (Malvinas) szigetek138
Az államterület és tartozékai139
Az államterület fogalma és alkotó elemei139
Az államterület megszerzésének és elveszítésének történeti jogcímei140
Az államhatárok a nemzetközi jogban151
Az állam területi felségjogának nemzetközi jogi korlátozásai156
Az édesvízi államterület162
A tengeri államterület173
A légitér nemzetközi jogi helyzete181
Az államterület tartozékai186
Mindenki által szabadon használható, res communis omnium jellegű térségek193
A nyílt tenger jogi helyzete193
A tengerfenék jogi helyzete199
A nemzetközi tengeri csatornák202
A levegőn túli terület (világűr)205
A nemzetközi távközlés szabályozása209
Különleges státuszú területek211
A kondomínium211
Nemzetközi igazgatás alatt álló területek212
Egyéb, speciális státuszú területek223
A nemzetközi környezetvédelmi jog227
A nemzetközi környezetvédelmi jog szükségessége, fogalma, tárgya és célja227
A flóra és a fauna, azaz az élő természet védelme230
Új szemlélet az élővilág védelmében. A Természet Világkartája231
Az élővilág védelmét szolgáló általános nemzetközi egyezmények233
A flórára és faunára vonatkozó regionális nemzetközi jogszabályok234
A természeti és kulturális világörökség védelme237
Egyes állat- és növényfajok védelmét szolgáló szerződések238
A környezetszennyezés elleni nemzetközi jogszabályok241
A környezetszennyezés fogalma és fajai241
A folyók és tavak szennyezésének problémája242
A tengeri környezetszennyezés elleni nemzetközi jogszabályok240
A levegőszennyezésre vonatkozó nemzetközi jogszabályok247
A talajszennyezés és a veszélyes anyagok szállításának problémája251
A nemzetközi szervezetekben kifejtett környezetvédelmi tevékenysége253
Az ENSZ és szakosított szervezeteinek környezetvédelmi tevékenysége253
Regionális nemzetközi szervezetek környezetvédemli tevékenysége257
Környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányszervezetek258
Az egyén helyzete a nemzetközi jogban260
Az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének nemzetközi jogi vonatkozásai261
A hontalanokra vonatkozó nemzetközi jogszabályok263
Az állampolgársági jog újabb nemzetközi problémái264
A nemzetközi jogi opció266
A lakosságcsere267
A jogi személyekre vonatkozó nemzetközi jogszabályok268
A külföldiekre vonatkozó nemzetközi jogszabályok272
A külföldiek jogi helyzete272
A külföldiek belépése275
A külföldiek kilépése, kiutasítása és kitoloncolása276
A kiadatás és a menedékjog intézménye, a menekültek helyzete277
A menedékjog fogalma278
A menekült fogalma és jogi helyzete279
A kiadatás282
Az államterületen élő kisebbségekre vonatkozó nemzetközi jogszabályok283
A kisebbség fogalma és jogi szabályozásának lehetőségei284
A kisebbség jog fogalma és kialakulása287
A kisebbségi jog az első világháború után287
Kétoldalú kisebbségi egyezmények Európában a második világháború után, a kisebbségi jogok új felfogása289
Kisebbségi jogok az univerzális nemzetközi jogban, az ENSZ kisebbségvédelmi tevékenysége293
A kisebbségi jogok európai szabályozása296
Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (alábbiakban Nyelvi Karta)296
Magyarország szomszédaival kötött kétoldalú kisebbségi egyezményei és az EBESZ kisebbésgi dokumentumai300
Kisebbségi autonómiák Európában nemzetközi kötelezettség nélkül310
A genocídium (népirtás) bűncselekménye314
Az alapvető embei jogok szabályozása az egyetemes nemzetközi jogban317
Az alapvető emberi jogok keletkezése317
Az alapvető emberi jogok szabályozása az egyetemes nemzetközi jogban317
Az ENSZ által kezdeményezett általános egyezmények ellenőrző mechanizmusának működése324
Az emberi jogok fajai és osztályozása, a harmadik generációs emberi jogok325
Regionális egyezmények az emberi jogok védelmére327
Az emberi jogok védelme az európai kontinensen328
Az emberi jogok szabályozása az amerikai kontinensen339
Az emberi jogok védelme az afrikai kontinensen341
A nemzetközi szerződések joga344
A nemzetközi szerződés fogalma, fajtái és elnevezése344
A szerződésekkel kapcsolatosan használt elnevezések345
A nemzetközi szerződések formális szempontból való osztályozása347
A szerződő fél fogalma350
A nemzetközi szerződések megkötésének folyamata351
A szerződések szövegének elkészítése352
A szerződés aláírása353
A szerződések ratifikációja354
A szerződések beiktatása357
A nemzetközi szerződések nyelve357
A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások358
A szerződés érvénytelenségét előidéző okok364
A nemzetközi szerződések szemmissége365
A megtámadhatóságot megalapozó okok és körülmények367
A nemzetközi szerződés szerkezete és értelmezése374
Az értelmezés alanyai373
Az állam által végzett értelmezés374
A szerződő felek által közösen kijelölt nemzetközi szerv által végzett értelmezés376
Nemzetközi szervezet által adott értelmezés377
A doktrinális értelmezés378
Az értelmezés módszerei378
A jogalkotói akaratkeresésnek a szerződő szövegén belüli módszerei379
A jogalkotói akarat keresése a szerződés szövegén kívül380
Az értelmezés eredménye és az értelmezés szabályainak kérdése383
A megállapító értelmezés383
Megszorító értelmezés384
A kiterjesztő értelmezés385
Az értelmezés technikai szabályai és az értelmezési alapelvek386
A nemzetközi szerződés hatálya387
A nemzetközi szerződés hatályának megszűnése393
Megszűnés a felek akarat alapján393
Bontó feltétel bekövetkezése393
Felmondás a szerződő felek akarata alapján394
Megszűnés a felek kifejtett egyetértésével396
Megszűnés a nemzetközi jog általános rendelkezési alapján397
A nemzetközi szerződések biztosítékai: Az eskü - Túszok szedése - Ingó dolgok elzálogosítása - Az államterület megszállása - A garancia - A nemzetközi ellenőrzés 404
A nemzetközi szervezetek szerződései406
A diplomáciai szervezet408
A külkapcsolatok államon belüli szervei408
Az államfő408
A parlament410
A kormány410
A külügyminiszter411
A külkapcsolatok vitelére jogosított egyéb hatóságok413
A diplomáciai kapcsolatok413
A diplomaták rangsora és a diplomáciai testület415
A diplomáciai képviselet személyzete és feladatai417
Diplomaták417
Igazgatási és műszaki személyzet418
Segédszemélyzet418
A diplomáciai képviselet feladata419
A diplomáciai minőség kezdete és megszűnése420
A diplomáciai képviselet tagjainak jogi helyzete421
A diplomaták kiváltságai és mentességei422
Az igazgatási és műszaki személyzet mentessége422
A kisegítő személyzet és a magánalkalmazottak helyzete424
A diplomaták átutazási mentessége és a mentesség megszűnése425
A diplomáciai épületek és közlekedési eszközök mentessége és a követségi menedékjog425
A képviselet mentessége a küldő állammal fenntartott kapcsolatok tekintetében428
A hivatalos állami küldöttségek (missziók) jogi helyzete429
A nemzetközi szervezetekhez küldött állandó képviseletek430
A konzuli kapcsolatok432
A konzuli kapcsolatok létesítése, a konzulok fajai és rangosztályai433
A konzulátus személyzete434
A konzuli megbízás kezdete és megszűnése435
A konzulátusok feladatai436
A konzuli mentesség437
A nemzetközi szervek és szervezetek439
A nemzetközi szervek és szervezetek fogalma, fajai és osztályozása439
Általános hatáskörű, univerzális nemzetközi szervezetek442
Az ENSZ keletkezésének történeti körülményei és előzményei443
Az ENSZ célja, funkciója és Alapokmányának működési alapelvei445
Az Alapokmánynak a tagságra vonatkozó rendelkezései446
Az ENSZ szervezete449
A Közgyűlés449
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa456
Gazdasági és Szociális Tanács470
A Gyámsági Tanács és gyámsági rendszer473
A Nemzetközi Bíróság477
Az ENSZ Főtitkára és a Titkárság477
Általános jellegű és speciális hatáskörű nemzetközi szervezetek480
Az ENSZ szakosított szerveinek általános jellemzői480
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség481
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)482
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank - IBRD)484
Nemzetközi Valutaalap (IMF)485
Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)486
Nemzetközi Fejlesztési Egyesület (IDA)486
Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO)487
Regionális jellegű és általános hatáskörű nemzetközi szervezetek490
A regionális szervezetek és az ENSZ viszonya490
Az Amerikai Államok Szervezete (OAS)492
Az Arab Liga494
Az Afrikai Egységszervezet495
Partikuláris vagy regionális jellegű és speciális hatáskörű nemzetközi szervezetek497
Az Északi Tanács497
A Nyugat-Európai Unió498
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)500
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)503
Az Európa Tanács505
Az Európai Unió (Európai Közösség)505
Az Európai Biztonságai és Együttműködési Szervezet (EBESZ)512
A nemzetközi jogi felelősség514
A jogsértés miatti állami felelősség515
A felelősség fogalma és a felelősségi jogviszony515
A nemzetközi jogsértés, nemzetközi bűncselekmény517
Az állam felelősségét kizáró szervek és személyek519
A felróhatóság problémája, az ultra vires aktusok527
Az állam területén lévő természetes és jogi személyek sérelmére elkövetett nemzetközi jogsértések528
A felelősséget kizáró és enyhítő körülmények539
A nemzetközi jogsértés következményei554
A nemzetközi jogsértés kényszer jellegű következményei és egyéb szankciói558
Jogsértésen kívüli nemzetközi jogi felelősség561
Fokozott veszéllyel járó tevékenység miatti felelősség562
Megengedett tevékenység káros következményei miatti felelősség568
Az államok közötti viszályok békés elintézése576
A vita és viszály fogalma, valamint azok elintézésének békés eszközei576
A békés, nem bírói vagy más néven diplomáciai elintézési módok578
A közvetlen tárgyalás579
Az államok közötti viszályok megoldása harmadik állam közbejöttével580
A viták nem bírói elintézése nemzetközi szerv vagy szervezet útján582
Az államok közötti viszályok bírói elintézése591
Az államok közötti viták elintézése választott bíróságok útján591
Állandó Választott Nemzetközi Bíróság596
Az Állandó Nemzetközi Bíróság597
A Nemzetközi Bíróság598
Állandó jellegű regionális vagy különleges nemzetközi bíróságok609
A fegyveres konfliktusokra és a semlegességre vonatkozó nemzetközi bíróságok609
A háború fogalma és az agresszió meghatározása611
A hadviselés nemzetközi jogi szabályozásainak kialakulása és forrásai614
A háború megindítása és a hadiállapot jogi következményei616
A fegyveres erő részei616
A reguláris haderő620
Az irreguláris haderő, a partizánok kérdése621
A szárazföldi háború szabályai622
A hadszíntér622
Tiltott fegyverek és tiltott hadviselési módok623
A légi háború szabályai629
A humanitárius nemzetközi jog szabályai631
A védett személyek632
A nem nemzetközi jellegű összeütközések nemzetközi szabályai642
Elszigetelt zendülésre, lázadásra vonatkozó nemzetközi jogszabályok643
A polgárháborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályok644
A tengeri háború szabályai645
Zsákmányolás a tengeri háborúban647
Tiltott fegyverek és hadviselési módok a tengeri háborúban648
A blokád és a tengerzár649
Humanitárius szabályok a tengeri háborúban650
A háború befejezése651
A háborús bűncselekmények és a háborús bűnösök653
A háborús bűnösök felelősségre vonása a II. világháború után653
A volt Jugoszláviában és Ruandában elkövetett háborús bűncselekmények miatti felelősségre vonás655
Nemzetközi Büntető Bíróság létrehozása657
A semlegesség658
Az állandó semlegesség658
A politikai értelemben vett semlegesség658
A háborúban való semlegesség661
Semlegesség a tengeri háborúban663
Rövidítések666
Általános irodalom667
Tankönyvek és kézikönyvek667
Angol nyelven667
Spanyol nyelven667
Francia nyelven667
Német nyelven68
Olasz nyelven668
Orosz nyelven668
Magyar nyelven669
A Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián tartott előadások (válogatás)670

Dr. Nagy Károly

Dr. Nagy Károly műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Nagy Károly könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem