1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nemzetközi jog

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 476 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi száma: 4022.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A társadalmi fejlődés törvényszerű menetében kialakult az a korszak a mi korszakunk -, amelyben egyidejűleg kapitalista és szocialista államok léteznek. Mindezeknek az államoknak nélkülözhetetlen... Tovább

Előszó

A társadalmi fejlődés törvényszerű menetében kialakult az a korszak a mi korszakunk -, amelyben egyidejűleg kapitalista és szocialista államok léteznek. Mindezeknek az államoknak nélkülözhetetlen kapcsolatai szükségessé tették olyan szabályok alkotását, amelyek az együttélés békés jellegét biztosíthatják. E szabályok létre is jöttek, és alkotják - a múltban kifejlődött és a jelenben is helytálló szabályokkal egyetemben - a mai nemzetközi jogot. Ennek ismerete azért fontos, mert elsajátításával egyben megismerjük azokat az előfeltételeket, amelyek megvalósítása nélkül az emberiség békéje és biztonsása súlyosan veszélyeztetve van. Amikor két táborra oszlott világunkban az államok egy része arra törekszik, hogy e nemzetközi jogot megtiporva, nyers erejével rákényszerítse a maga akaratát, a maga rendszerét az összes népekre, az államok másik része és velük az összes országok jóindulatú, békében dolgozni és boldogulni kívánó emberei ennek a nemzetközi jognak tiszteletben tartását és érvényesülését követelik. Ez az ő támaszuk, amelynek megszilárdítása jelzi a menekülés útját a háború, az emberpusztulás borzalmaitól.
Az adott körülmények között fokozottabb jelentősége van tehát annak, hogy megismerjük a nemzetek együttélésének törvényes rendjét, és a szabályok eredetének története, az okok és célok kielemzése alapján meg is értsük azokat. Ezért nagyon indokolt, hogy felsőoktatásunk programja népi demokratikus rendszerünk követelményének megfelelően kívánja a nemzetközi jog megtanulását biztosítani. Ezt a célt igyekszik ez a tankönyv elősegíteni. Megírásánál döntő feladatunknak tekintettük, ohgy 1. felöleljük lehetőleg a nemzetközi jog teljes anyagát; 2. ezt az anyagot a marxista-leninista világszemlélet alapján dolgozzuk fel; az egyes elveket, szabályokat, intézményeket fejlődésük alapján dolgozzuk fel: az egyes elveket, szabályokat, intézményeket fejlődésük és összefüggéseik feltárásával ismertessük; 3. szem előtt kell tartanunk, hogy tankönyvet írunk, vagyis az anyag elrendezésének és előadásának olyannak kell lennie, hogy az átlagos színvonalon álló hallgtók is könnyen megérthessék és megtanulhassák; 4. harcos határozottsággal vissza kell vernünk úgyszólván korlátlan eszközökkel rendelkező propaganda terjesztette és tudatos rendszerességgel kidolgozott áltudomány ellenséges és téves tanait, és helyt kell állnunk tudományosan kiépített érvekkel azokért a tanokért és elvekért amelyeket mi vallunk. Vissza

Tartalom

A nemzetközi jog fogalma, forrásai és rendszere
A nemzetközi jog fogalma5
A nemzetközi jog elnevezése és felosztása7
Külpolitika és diplomácia9
A nemzetközi közjog meghatározása10
A nemzetközi jog - a felépítmény része14
A nemzetközi jog forrásai17
Nemzetközi jog - belső jog19
Az államok alapjogai21
A nemzetközi jog kodifikálása23
A nemzetközi jog tudománya és rendszere24
A nemzetközi törvényesség25
A nemzetközi közjog és tudományának története
A rabszolgatartó államok nemzetközi joga28
Keleti államok kapcsolatai28
A görög városállamok kora30
Róma uralmának kora32
A feudalizmus kora35
A hűbéri viszonyok kialakulása35
A pápaság36
A császárság feltámasztása37
A hűbéri államok38
Háborús és békés kapcsolatok40
A kor tudománya41
A hűbériség Oroszországban42
A hűbériség Magyarországon43
Az abszolút monarchiák45
Az állami szuverenitás47
A vesztfáliai béke49
Orosz és magyar külkapcsolatok51
A nemzetközi jog tudományának fejlődése52
A kapitalizmus kora54
A polgári államok kialakulása54
A bécsi kongresszus és a Szentszövetség55
A Monroe-elv - a Szentszövetség összeomlása57
A kapitalista államok vetélkedése58
A nemzetközi jog tudományának fejlődése61
Az imperializmus korszaka63
Imperialista háborúk63
A szocialista forradalom64
A békeszerződések és a Nemzetek Szövetsége66
A Szovjetunió elismerése68
A versailles-i rendszer összeomlása70
Fasiszta támadások - a Nemzetek Szövetsége csődje73
A második világháború76
A Szovjetunió és az imperialista nagyhatalmak együttműködése78
Az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulása79
A második világháborút követő korszak80
A nemzetközi jog tudománya85
A nemzetközi jog alanyai
A szuverenitás 88
A nemzetek önrendelkezési joga88
Az állam szuverenitása92
A szuverenitás osztálytartalma95
A szuverenitás tagadása96
"Tervek" a szuverenitás felszámolására99
A Szovjetunió - a szuverenitás védője102
A be nem avatkozás elve104
A be nem avatkozás jelentősége104
Az Egyesült Államok beavatkozásai107
Beavatkozások Magyarország belügyeibe112
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének beavatkozása114
A nemzetközi jogalanyiság egyes kérdései115
A nemzetközi jog alanyai: a szuverén államok115
Az államok egyenlősége117
Az összetett államok118
Függő országok122
Németország nemzetközi jogi helyzete126
Az ENSZ nemzetközi jogalanyisága130
A vatikán nemzetközi jogalanyisága130
Állandóan semleges államok131
A szuverenitás csorbítása133
Az állam nemzetközi jogi felelőssége135
Az államok keletkezése, elismerése és megszűnése137
Az államok keletkezése137
Az államok elismerése138
Kormányok stb. elismerése141
Az elismerés fajai és jogkövetkezményei143
Az államok megszűnése145
Az állam területe
Az államterület fogalma és részei148
Az államterület megszerzése és elvesztése151
A nemzetközi jogi népszavazás154
Az államhatárok155
A nemzetközi folyók158
A Duna igazgatása159
A parti tenger162
A nyílt tenger164
A tengerszorosok165
Nemzetközi csatornák167
A tengeri joghatóság kérdésére vonatkozó szovjetjogi felfogás168
A légitér169
Az állam lakossága
A természetes személyek helyzete a nemzetközi jogban171
Az állampolgárság172
A kettős és többes állampolgárság174
A hontalanság175
A nemzetközi jogi opció176
A külföldiek jogi helyzete177
A külföldi állampolgárok beutazása180
A külföldiek helyzete a Szovjetunióban182
A menekültek és áttelepített személyek183
A menedékjog184
A kisebbségek nemzetközi jogi védelme185
A népirtás (genocidium) nemzetközi jogi tilalma189
Az emberi jogok és alapvető szabadságok190
A nemzetközi kapcsolatok állami szervei
A nemzetközi kapcsolatok belső szervei194
Követségi jog197
A diplomaták különleges jogi helyzete203
A diplomáciai mentesség és a diplomáciai kiváltságok tartalma207
A Szovjetunió kereskedelmi képviseletei216
A diplomáciai képviselet tevékenysége218
A konzuli intézmény219
A nemzetközi szerződések
A nemzetközi szerződések fogalma és jogi természete226
A nemzetközi szerződések fajai, elnevezése és tárgya228
A szerződéskötés mozzanatai232
A szerződéskötési akarat fogyatékossága236
A nemzetközi szerződés szerkezete és értelmezése238
A nemzetközi szerződések hatálya és hatályának megszűnése240
A nemzetközi szerződések teljesítésének biztosítása244
A nemzetközi szerződések szerepe a külpolitikában247
Magyarország nemzetközi szerződései
Történeti áttekintés248
A párizsi békeszerződés251
A népi demokratikus Magyarország nemzetközi szerződései261
Magyarország hatályban levő fontosabb jogi vonatkozású nemzetközi szerződései266
Nemzetközi szervek és szervezetek
Nemzetközi kongresszusoktól a Nemzetek Szövetségéig269
Konferenciák és kongresszusok270
A Nemzetek Szövetsége létrejötte272
Az Egyezségkormány274
A Nemzetek Szövetsége összeomlásának okai277
Az Egyesült Nemzetek Szervezete279
Az ENSZ megalakulása279
Célok és elvek281
A tagság283
Az ENSZ szervei284
Eljárás a béke megóvása érdekében291
Regionális megállapodások292
Az Alapokmány módosítása293
Az ENSZ eddigi tevékenysége294
A Szovjetunió és az ENSZ299
Az ENSZ-en kívüli nemzetközi szervezetek300
Az Amerikai Államok Szervezete312
Az Arab Liga315
Imperialista szervezetek - az Alapokmány megsértésével316
A Világállam322
Az államok közötti viszályok elintézése
A rendezés jogszerű módjai335
A viszályok elintézése nem bírói úton336
A diplomáciai tárgyalások336
Jószolgálat és közvetítés338
Nemzetközi vizsgáló bizottságok340
A Biztonsági Tanács mint békéltető342
A nemzetközi bíráskodás343
Választott bíróság344
Az Állandó Választott Bíróság348
Az Állandó Nemzetközi Bíróság350
A Nemzetközi Bíróság352
A viszályok elintézése kényszer alkalmazásával358
A retorzió359
A represszália360
A békés blokád362
Viszályok megoldása nemzetközi kényszer útján363
Az államok együttműködése különleges célok megvalósítására
Nemzetközi egyezmények és igazgatási uniók312
Nemzetközi forgalom és kereskedelem315
Iparügy318
Mezőgazdaság és őstermelés319
Egészségvédelem320
Munkásvédelem321
Kulturális együttműködés321
Az ENSZ-szel kapcsolatba hozott különleges szervek322
Egyetemes Posta Egyesület324
Nemzetközi Távközlési Egyesület325
Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet325
Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet326
Egészségügyi Világszervezet326
Nemzetközi Polgári Légi Közlekedési Szervezet326
Meteorológiai Világszervezet327
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet327
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank328
Nemzetközi Pénzalap329
Nemzetközi Menekültügyi Szervezet329
Nemzetközi együttműködés a jogi élet terén329
Büntetőjogi egyezmények329
Magánjogi egyezmények332
A háború
Az ius belli365
Az igazságos és az igazságtalan háború366
A háború nemzetközi jogi tilalma367
Az ENSZ fegyveres beavatkozása371
Harc a leszerelésért374
A Béke Híveinek Világmozgalma378
A hadviselés nemzetközi jogi szabályai
A hadviselés jogának kialakulása382
A háború megindítása385
A hadiállapot kezdete385
A háború indításának jogi következményei387
A hadviselő felek390
A szárazföldi háború392
A hadszíntér392
A harci eszközök393
A nukleáris fegyverek tilalma395
Védett személyek399
A sebesültek és betegek399
A hadifoglyok401
A háborús megszállás405
A békekövetek407
A tengeri háború408
Hadszíntér és fegyverek409
Háborús cselekmények410
Blokád és tengerzár412
A zsákmányolás joga414
A légi háború415
A semlegesség416
A semlegesség fogalma416
A semlegesség a szárazföldi háborúban419
A semlegesség a tengeri háborúban420
Semleges állampolgárok javainak zsákmányolása421
A semlegesség a légi háborúban423
A háború befejezése424
A fegyverszünet424
A megadás425
A békeszerződés426
A hadviselés jogának betartása és a háborús bűnösök428
Az imperialista hadviselési mód428
A háborús bűnösök430
A háborús bűnösök elleni eljárás432
A háborús bűnösök és az ENSZ434
Harc a nemzetközi törvényességért
A Szovjetunió - a béke előharcosa439
Kapitalista és szocialista államok együttműködése441
Az agresszió meghatározása444
A háborús propaganda eltiltása446
A nemzeti szuverenitás elvének megvédése448
A szerződéses kötelezettségek teljesítése450
A szocialista államok és a nemzetközi törvényesség453
A haladás győzelme felé456
Nemzetközi jogi általános művek458
Nemzetközi jogi forrásgyűjtemények459
Tárgy- és névmutató461
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem