A nemzetközi jog alapfogalmai és sajátosságai | |
A nemzetközi jog kialakulása | 13 |
A nemzetközi jog sajátosságai | 14 |
A nemzetközi jogszabályok létrejöttének módja | 14 |
A nemzetközi jog alanyai | 14 |
A nemzetközi jog tárgya | 20 |
Szankció a nemzetközi jogban | 20 |
A nemzetközi jog meghatározása | 21 |
A nemzetközi jog viszonya a külpolitikához és a diplomáciához | 24 |
A nemzetközi jog és a nemzetközi magánjog elhatárolása | 25 |
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya | 26 |
A nemzetközi jog forrásai | 29 |
A nemzetközi jog kodifikálása | 34 |
A nemzetközi jog és tudományának története | |
A rabszolgatartó társadalom nemzetközi joga | 38 |
A feudalizmus kora | 41 |
Új intézmények kialakulása a kapitalizmus nemzetközi jogában | 45 |
Az államközi kapcsolatok és a nemzetközi jog átalakulása az Októberi Forradalom előtt | 51 |
A második világháború és a szocialista világrendszer kialakulása | 57 |
A gyarmati rendszer felbomlása | 62 |
Magyarország nemzetközi kapcsolatainak fejlődése | 64 |
A nemzetközi jog tudományának története | 70 |
Korunk nemzetközi jogának alapelvei | |
A békés egymás mellett élés elve | 77 |
Az állami szuverenitás tiszteletbentartásának elve | 80 |
Az államok egyenlőségének elve | 83 |
A beavatkozás tilalma | 84 |
Az erőszak tilalma | 88 |
A nemzetközi viták békés elintézésének elve | 92 |
Az államok együttműködési kötelezettsége | 93 |
A népek és nemzetek önrendelkezésének elve | 94 |
A szocialista internacionalizmus | 95 |
Az állam keletkezése, elismerése, megszűnése, az államok közötti utódlás | |
Az állam keletkezése | 99 |
Az államkapcsolatok | 102 |
Az állam elismerése | 104 |
Az állam elismerésének fogalma és joghatásai | 105 |
Az állam elismerésének terjedelme és módjai | 106 |
Az állam elismerése és nemzetközi szervezetbe való felvétele | 107 |
Az elismerés formái | 108 |
A tényleges kormányok elismerése | 109 |
A kormány fogalma és fajai a nemzetközi jogban | 110 |
A kormányok elismerésének jog jellege, az Estrada-elv és a Tobar-doktrína | 110 |
A kormány elismerésének joghatásai | 112 |
Száműzetésben levő kormányok elismerése | 113 |
Ellenállási szervezetek elismerése | 115 |
Hadviselő félként és felkelőként való elismerés | 115 |
Az állam megszűnése és az államazonosság | 117 |
Az államok közötti utódlás | 119 |
A terület és a tér a nemzetközi jogban | |
Az államterület fogalma és részei | 126 |
Az államhatár | 128 |
Az államterület megszerzése és elvesztése | 130 |
A nemzetközi jogi népszavazás | 134 |
A területi felségjog nemzetközi jogi korlátozásai | 135 |
A nemzetközi folyók | 137 |
A tenger nemzetközi jogi helyzete | 140 |
A parti tenger | 141 |
A kontinentális talapzat | 144 |
A beltenger | 146 |
A nyílt tenger | 147 |
A tengerszorosok | 149 |
A nemzetközi tengeri csatornák | 151 |
Különleges státusú területek | 153 |
A sarkvidékek és a Spitzbergák jogi helyzete | 153 |
Kondomínium alatti területek | 155 |
Nemzetközi igazgatás alá helyezett területek | 156 |
A légitér | 159 |
A világűrre vonatkozó nemzetközi jogszabályok | 162 |
Az emberi környezet nemzetközi jogi védelme | 166 |
Az egyén a nemzetközi jogban | |
Az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének nemzetközi jogi vonatkozásai | 171 |
A nemzetközi jogi opció | 175 |
A lakosságcsere | 176 |
A jogi személyek honossága | 177 |
A külföldiek jogi helyzete | 178 |
A diplomáciai védelem | 181 |
A kiadatás és a menedékjog intézménye | 183 |
Az államterületen élő kisebbségek nemzetközi jogi védelme | 185 |
A genocidium (népirtás) bűncselekménye | 188 |
Az emberi jogok nemzetközi jogi védelme | 190 |
Az alapvető emberi jogok az egyetemes nemzetközi jogban | 190 |
Regionális egyezmények az emberji jogok védelmére | 196 |
A nemzetközi szerződés | |
A nemzetközi szerződés fogalma, elnevezése, fajai | 200 |
A szerződéskötés | 206 |
Szerződéskötési képesség | 206 |
A szerződő felek tárgyalásai | 206 |
A szerződés aláírása | 209 |
A szerződés megerősítése (ratifikálás) | 210 |
A nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartások | 214 |
A nemzetközi szerződés beiktatása | 216 |
A nemzetközi szerződés érvénytelensége | 217 |
Semmisség és megtámadhatóság | 217 |
Jogosulatlan személy által kötött szerződés | 219 |
A belső jog szabályainak megsértésével kötött nemzetközi szerződés | 220 |
Erőszak hatására kötött nemzetközi szerződés | 221 |
Tévedés | 223 |
Megtévesztés | 224 |
Megvesztegetés | 224 |
Cogens jogszabályba ütköző nemzetközi szerződés | 225 |
A nemzetközi szerződés érvénytelenségének következményei | 226 |
A nemzetközi szerződések értelmezése | 227 |
Az értelmezés fogalma | 227 |
Az értelmezés alanyai | 228 |
Az értelmezés módszerei | 229 |
Kiterjesztő és megszorító értelmezés | 232 |
Több nyelvű szövegek értelmezése | 233 |
A nemzetközi szerződések alkalmazása | 233 |
Pacta sunt servanda | 234 |
A szerződés időbeli és területi hatálya | 235 |
A nemzetközi szerződés kihatása harmadik államra | 235 |
A nemzetközi szerződések módosítása | 237 |
A nemzetközi szerződések megszűnése | 238 |
A megszűnési okok osztályozása | 238 |
A szerződés megszűnése a szerződésben meghatározott esemény bekövetkezése folytán | 238 |
A szerződés felmondása | 239 |
A szerződés megszűnése a felek kifejezett egyetértése alapján | 240 |
A szerződés megszűnése új szerződés létrejötte folytán | 241 |
Teljesítés | 241 |
A szerződés megszűnése szerződésszegés következményeként | 242 |
A nemzetközi szerződés megszűnése a körülmények változása folytán | 243 |
Lehetetlenülés | 246 |
Államutódlás | 247 |
A háború hatása a nemzetközi szerződésekre | 247 |
A nemzetközi szerződés megszűnésének következményei | 248 |
A nemzetközi kapcsolatok állami szervei | |
A külkapcsolatok államon belüli szervei | 252 |
A követségi jog fogalma | 254 |
Az aktív és passzív követségi jog (jus legationis) | 255 |
A diplomaták rangsora | 255 |
A diplomáciai testület | 257 |
A diplomaták kinevezése; a diplomáciai megbízatás megszűnése | 258 |
A diplomáciai képviselet személyzete és szervezete | 260 |
A diplomáciai képviselet feladatköre | 262 |
A diplomáciai képviselet tagjainak jogi helyzete, a diplomáciai mentesség | 264 |
A diplomáciai mentesség kezdete és megszűnése | 268 |
A diplomáciai épületek és közlekedési eszközök mentessége | 268 |
A diplomáciai képviselet mentessége a küldő állammal való szabad érintkezés tekintetében | 271 |
Speciális diplomáciai missziók | 272 |
A nemzetközi szervezetek mellett működő állandó állami képviseletek jogi helyzete | 274 |
A konzuli intézmény | 277 |
A konzulok fajai, rangosztályai és a konzulátus személyzete | 278 |
A konzuli megbízatás kezdete és megszűnése | 278 |
A konzuli tevékenység és a konzuli mentesség | 280 |
A kereskedelmi képviseletek jogi helyzete | 283 |
Az egyesült nemzetek szervezete | |
A nemzetközi szervezetek kialakulása és osztályozása | 287 |
Nemzetközi kongresszusok és konferenciák | 287 |
A nemzetközi szervezetek fajai | 289 |
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása, célkitűzései és alapelvei | 290 |
Az ENSZ általános szervezeti felépítése | 294 |
A tagság | 296 |
A Közgyűlés | 298 |
A Biztonsági Tanács | 304 |
A Gazdasági és Szociális Tanács | 310 |
A Gyámsági tanács | 314 |
A Nemzetközi Bíróság | 317 |
A Titkárság | 317 |
Az ENSZ szakosított intézményei | 318 |
Az ENSZ-hez nem kapcsolt egyes nemzetközi szervezetek | |
Szocialista országok szervezetei | 326 |
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa | 326 |
A szocialista államok egyéb gazdasági jellegű szervezetei | 331 |
A Varsói Szerződés Szervezete | 335 |
Fejlődő országok szervezetei | 337 |
Az Arab Liga | 337 |
Az Afrikai Egységszervezet | 338 |
Tőkés államok szervezetei | 340 |
Az Európa Tanács | 340 |
Az Európa Közösségek | 341 |
Az Amerikai Államok Szervezete | 346 |
Imperialista katonai szervezetek | 349 |
A nemzetközi jogi felelősség | |
A nemzetközi felelősség jelentősége | 353 |
A nemzetközi jogi felelősség fogalma | 354 |
A nemzetközi jogsértés | 355 |
A felelősség alapjai | 355 |
A felróhatóság a nemzetközi jogban | 359 |
A nemzetközi felelősséget kizáró körülmények | 361 |
A fokozott felelősség | 363 |
A nemzetközi felelősség jogkövetkezményei | 364 |
A nemzetközi viták békés elintézése | |
A viták békés elintézésének kötelezettsége | 369 |
A viták elintézésének diplomáciai módjai | 370 |
A vitában álló felek közvetlen tárgyalása | 370 |
Jószolgálat és közvetítés | 372 |
Nemzetközi vizsgáló és egyeztető bizottságok | 374 |
Államok közötti viták békés elintézése nemzetközi szervezetek keretében | 377 |
A viták elintézésének bírói útjai | 379 |
A választott bíráskodás | 380 |
Az Állandó Választott Bíróság | 382 |
Az Állandó Nemzetközi Bíróság | 384 |
Az ENSZ Nemzetközi Bírósága | 387 |
Egyes különleges állandó jellegű nemzetközi bíróságok | 398 |
A háború és a semlegesség | |
Mi a háború? | 401 |
Az agresszió meghatározásának kérdése | 404 |
A hadviselés nemzetközi jogi szabályozásának szükségessége | 406 |
A szárazföldi, tengeri és légi háború legfontosabb szabályai | 407 |
A hadiállapot beállta és következményei | 410 |
A hadviselők és a hadszíntér | 411 |
Tiltott fegyverek és hadviselési módok | 412 |
A hadifoglyok | 415 |
A katonai megszállás | 417 |
A tengeri és a légi háború | 419 |
A háború befejezése, fegyverszünet és békekötés | 420 |
A háborús bűnösök | 421 |
Semlegesség a háborúban | 423 |
Az állandó semlegesség | 425 |
Függelék | 429 |
Név- és tárgymutató | 481 |