1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nemzetközi jog

Egyetemi tankönyv

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 470 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 4071.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A társadalmi fejlődés törvényszerű menetében kialakult az a korszak a mi korszakunk -, amelyben egyidejűleg kapitalista és szocialista államok léteznek. Mindezeknek az államoknak nélkülözhetetlen... Tovább

Előszó

A társadalmi fejlődés törvényszerű menetében kialakult az a korszak a mi korszakunk -, amelyben egyidejűleg kapitalista és szocialista államok léteznek. Mindezeknek az államoknak nélkülözhetetlen kapcsolatai szükségessé tették olyan szabályok alkotását, amelyek az együttélés békés jellegét biztosíthatják. E szabályok létre is jöttek, és alkotják - a múltban kifejlődött és a jelenben is helytálló szabályokkal egyetemben - a mai nemzetközi jogot. Ennek ismerete azért fontos, mert elsajátításával egyben megismerjük azokat az előfeltételeket, amelyek megvalósítása nélkül az emberiség békéje és biztonsága súlyosan veszélyeztetve van. Amikor két táborra oszlott világunkban az államok egy része arra törekszik, hogy e nemzetközi jogot megtiporva, nyers erejével rákényszerítse a maga akaratát, a maga rendszerét az összes népekre, az államok másik része és velük az összes országok jóindulatú, békében dolgozni és boldogulni kívánó emberei ennek a nemzetközi jognak tiszteletben tartását és érvényesülését követelik. Ez az ő támaszuk, amelynek megszilárdítása jelzi a menekülés útját a háború, az emberpusztulás borzalmaitól.
Az adott körülmények között fokozottabb jelentősége van tehát annak, hogy megismerjük a nemzetek együttélésének törvényes rendjét, és a szabályok eredetének története, az okok és célok kielemzése alapján meg is értsük azokat. Ezért nagyon indokolt, hogy felsőoktatásunk programja népi demokratikus rendszerünk követelményének megfelelően kívánja a nemzetközi jog megtanulását biztosítani. Ezt a célt igyekszik ez a tankönyv elősegíteni. Megírásánál döntő feladatunknak tekintettük, hogy 1. felöleljük lehetőleg a nemzetközi jog teljes anyagát; 2. ezt az anyagot a marxista-leninista világszemlélet alapján dolgozzuk fel; az egyes elveket, szabályokat, intézményeket fejlődésük alapján dolgozzuk fel: az egyes elveket, szabályokat, intézményeket fejlődésük és összefüggéseik feltárásával ismertessük; 3. szem előtt kell tartanunk, hogy tankönyvet írunk, vagyis az anyag elrendezésének és előadásának olyannak kell lennie, hogy az átlagos színvonalon álló hallgatók is könnyen megérthessék és megtanulhassák; 4. harcos határozottsággal vissza kell vernünk úgyszólván korlátlan eszközökkel rendelkező propaganda terjesztette és tudatos rendszerességgel kidolgozott áltudomány ellenséges és téves tanait, és helyt kell állnunk tudományosan kiépített érvekkel azokért a tanokért és elvekért amelyeket mi vallunk. Vissza

Tartalom

Előszó3
A nemzetközi jog fogalma, forrásai és rendszere
A nemzetközi jog fogalma5
A nemzetközi jog elnevezése és felosztása7
Külpolitika és diplomácia8
A nemzetközi közjog meghatározása10
A nemzetközi jog - a felépítmény része13
A nemzetközi jog forrásai17
Nemzetközi jog - belső jog19
Az államok alapjogai21
A nemzetközi jog kodifikálása22
A nemzetközi jog tudománya és rendszere23
A nemzetközi törvényesség24
A nemzetközi közjog és tudományának története
A rabszolgatartó államok nemzetközi joga27
Keleti államok kapcsolatai27
A görög városállamok kora29
Róma uralmának kora31
A feudalizmus kora33
A hűbéri viszonyok kialakulása33
A pápaság34
A császárság feltámasztása35
A hűbéri államok36
Háborús és békés kapcsolatok38
A kor tudománya39
A hűbériség Oroszországban40
A hűbériség Magyarországon41
Az abszolút monarchiák43
Az állami szuverenitás45
A vesztfáliai béke47
Orosz és magyar külkapcsolatok49
A nemzetközi jog tudományának fejlődése50
A kapitalizmus kora52
A polgári államok kialakulása52
A bécsi kongresszus és a Szentszövetség53
A Monroe-elv - a Szentszövetség összeomlása55
A kapitalista államok vetélkedése56
A nemzetközi jog tudományának fejlődése59
Az imperializmus korszaka61
Imperialista háborúk61
A szocialista forradalom62
A békeszerződések és a Nemzetek Szövetsége64
A Szovjetunió elismerése66
A versailles-i rendszer összeomlása68
Fasiszta támadások - a Nemzetek Szövetsége csődje71
A második világháború74
A Szovjetunió és az imperialista nagyhatalmak együttműködése75
Az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulása77
A második világháborút követő korszak78
A nemzetközi jog tudománya82
A nemzetközi jog alanyai
A szuverenitás 85
A nemzetek önrendelkezési joga86
Az állam szuverenitása89
A szuverenitás osztálytartalma92
A szuverenitás tagadása93
"Tervek" a szuverenitás felszámolására96
A Szovjetunió - a szuverenitás védője98
A be nem avatkozás elve100
A be nem avatkozás jelentősége100
Az Egyesült Államok beavatkozásai103
Beavatkozások Magyarország belügyeibe109
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének beavatkozása112
A nemzetközi jogalanyiság egyes kérdései113
A nemzetközi jog alanyai: a szuverén államok113
Az államok egyenlősége114
Az összetett államok115
Függő országok119
Németország nemzetközi jogi helyzete125
Az ENSZ nemzetközi jogalanyisága128
A vatikán nemzetközi jogalanyisága128
Állandóan semleges államok129
A szuverenitás csorbítása131
Az államok keletkezése, elismerése és megszűnése133
Az államok keletkezése133
Az államok elismerése134
Kormányok stb. elismerése137
Az elismerés fajai és jogkövetkezményei139
Az államok megszűnése142
Az állam nemzetközi felelőssége144
Az állam területe
A terület a nemzetközi jogban148
Az államterület fogalma és részei148
Nemzetközi igazgatás alá helyezett területek152
Az államterület megszerzése és elvesztése152
A területszerzés fajai és módjai152
A nemzetközi jogi népszavazás155
Az államhatárok156
Az állami határ fogalma és fajai156
Az állami szolgalom mint az állami határ korrektívuma158
A nemzetközi folyók159
A nemzetközi folyók fogalma és jogi helyzete159
A Duna igazgatása160
A tenger163
A beltenger és a parti tenger163
A nyílt tenger166
A tengerszorosok167
A nemzetközi csatornák169
Szovjet felfogás a tengeri joghatóság kérdéséről170
A légitér171
Az állam lakossága
Az egyén helyzete a nemzetközi jogban174
Az állampolgárság175
Kettős állampolgárság és hontalanság175
Az oprció joga178
A kivándorlók, a menekültek, az áttelepítettek179
A lakosság kicserélése181
A jogi személyek honossága181
A külföldiek jogi helyzete182
A külföldiekre vonatkozó jogszabályok jellege182
A külföldiek belépése183
Az állam területén tartózkodó külföldiek jogi helyzete183
A külföldiek kiutasítása185
A kiadatás185
A külföldieket megillető diplomáciai védelem186
A kisebbségek nemzetközi jogi védelme186
A népirtás (genocidium) bűncselekménye189
Az emberi jogok és alapvető szabadságok191
A nemzetközi kapcsolatok állami szervei
A kapcsolatok belső szervei197
A kapcsolatok külső szervei200
A diplomaták rangsora203
A diplomáciai képviselet és tevékenysége206
A diplomaták jogi helyzete209
A diplomáciai mentességek és kiváltságok212
A Szovjetunió kereskedelmi képviseletei218
A konzulátusok219
A konzuli tevékenység222
A nemzetközi szerződések
A nemzetközi szerződések fogalma és jogi természete226
A nemzetközi szerződések fajai, elnevezése és tárgya228
A szerződéskötés mozzanatai232
A szerződéskötési akarat fogyatékossága236
A nemzetközi szerződés szerkezete és értelmezése239
A nemzetközi szerződések hatálya és hatályának megszűnése241
A nemzetközi szerződések teljesítésének biztosítása244
A nemzetközi szerződések szerepe a külpolitikában247
Magyarország nemzetközi szerződései
Az Osztrák-Magyar Monarchia korszaka249
A trianoni szerződés és a Horthy-rendszer250
A párizsi békeszerződés254
A Magyar Népköztársaság szerződései259
Magyarország hatályban levő fontosabb nemzetközi szerződései262
Nemzetközi szervek és szervezetek
Nemzetközi kongresszusoktól a Nemzetek Szövetségéig268
Konferenciák és kongresszusok269
A Nemzetek Szövetsége létrejötte272
Az Egyezségkormány273
A Nemzetek Szövetsége összeomlásának okai276
Az Egyesült Nemzetek Szervezete278
Az ENSZ megalakulása278
Célok és elvek280
A tagok282
Az ENSZ szervei284
Eljárás a béke megóvása érdekében291
Regionális megállapodások292
Az Alapokmány módosítása292
Az ENSZ eddigi tevékenysége293
A Szovjetunió és az ENSZ299
Az ENSZ-szel kapcsolatos intézmények300
Nemzetközi Atomerő Hivatal301
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet302
Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet304
Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet305
Egészségügyi Világszervezet306
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank307
Nemzetközi Pénzügyi Társaság307
Nemzetközi Valutaalap308
Polgári Légi Közlekedési Szervezet308
Egyetemes Postaegyesület309
Nemzetközi Távközlési Egyesület309
Meteorológiai Világszervezet310
Kormányközi Tengerészeti Tanácsadó Szervezet310
Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet311
Kapitalista államok nemzetközi szervezetei312
Az Amerikai Államok Szervezete312
Az Arab Liga315
Imperialista szervezetek - az Alapokmány megsértésével316
Integrálódás - Világállam322
Szocialista államok nemzetközi szervezetei326
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa327
A varsói szerződés330
Az államok közötti viszályok elintézése
A rendezés jogszerű módjai336
A viszályok elintézése nem bírói úton337
A diplomáciai tárgyalások337
Jószolgálat és közvetítés339
Nemzetközi vizsgáló bizottságok341
A Biztonsági Tanács mint békéltető343
A nemzetközi bíráskodás344
Választott bíróság345
Az Állandó Választott Bíróság349
Az Állandó Nemzetközi Bíróság351
A Nemzetközi Bíróság353
A viszályok elintézése kényszer alkalmazásával359
A retorzió360
A represszália361
A békés blokád363
Viszályok megoldása nemzetközi kényszer útján364
A háború
Az ius belli365
Az igazságos és az igazságtalan háború366
A háború nemzetközi jogi tilalma368
Az ENSZ fegyveres beavatkozása372
Harc a leszerelésért374
A Béke Híveinek Világmozgalma380
A hadviselés nemzetközi jogi szabályai
A hadviselés jogának kialakulása384
A háború megindítása387
A hadiállapot kezdete387
A háború indításának jogi következményei389
A hadviselő felek392
A szárazföldi háború395
A hadszíntér394
A harci eszközök395
A nukleáris fegyverek tilalma397
Védett személyek401
A sebesültek és betegek402
A hadifoglyok403
A háborús megszállás408
A békekövetek410
A tengeri háború411
Hadszíntér és fegyverek411
Háborús cselekmények413
A tengeri háború sebesültjei, betegei és hajótöröttei413
Blokád és tengerzár415
A zsákmányolás joga416
A légi háború417
A semlegesség419
A semlegesség fogalma419
A semlegesség a szárazföldi háborúban421
A semlegesség a tengeri háborúban423
Semleges állampolgárok javainak zsákmányolása425
A semlegesség a légi háborúban426
A háború befejezése427
A fegyverszünet427
A megadás428
A békeszerződés429
A hadviselés jogának betartása és a háborús bűnösök431
Az imperialista hadviselési mód431
A háborús bűnösök433
A háborús bűnösök elleni eljárás434
A háborús bűnösök és az ENSZ437
Harc a nemzetközi törvényességért
A Szovjetunió - a béke előharcosa441
A békés együttélés443
Az agresszió meghatározása447
A háborús propaganda eltiltása449
A szocialista államok és a nemzetközi törvényesség450
A haladás győzelme felé453
Nemzetközi jogi általános művek456
Nemzetközi jogi forrásgyűjtemények456
Tárgy- és névmutató457
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem