Nemzetközi jog

Tartalom

Előszó 3
I. fejezet
A nemzetközi jog fogalma, forrásai és rendszere
A nemzetközi jog fogalma 5
A nemzetközi jog elnevezése és felosztása 7
Külpolitika és diplomácia 8
A nemzetközi közjog meghatározása 10
A nemzetközi jog - a felépítmény része 13
A nemzetközi jog forrásai 17
Nemzetközi jog - belső jog 19
Az államok alapjogai 21
A nemzetközi jog kodifikálása 22
A nemzetközi jog tudománya és rendszere 23
A nemzetközi törvényesség 24
II. fejezet
A nemzetközi közjog és tudományának története 27
1. A rabszolgatartó államok nemzetközi joga 27
Keleti államok kapcsolatai 27
A görög városállamok kora 29
Róma uralmának kora 31
2. A feudalizmus kora 33
A hűbéri viszonyok kialakulása 33
A pápaság 34
A császárság feltámasztása 35
A hűbéri államok 36
Háborús és békés kapcsolatok 38
A kor tudománya 39
A hűbériség Oroszországban 40
A hűbériség Magyarországon 41
Az abszolút monarchiák 43
Az állami szuverenitás 45
A vesztfáliai béke 47
Orosz és magyar külkapcsolatok 49
A nemzetközi jog tudományának fejlődése 50
A kapitalizmus kora 52
A polgári államok kialakulása 53
A bécsi kongresszus és a Szentszövetség 55
A Monroe-elv - a Szentszövetség összeomlása 55
A kapitalista államok vetélkedése 56
A nemzetközi jog tudományának fejlődése 59
4. Az imperializmus korszaka 61
Imperialista háborúk 61
A szocialista forradalom 62
A békeszerződések és a Nemzetek Szövetsége 64
A Szovjetunió elismerése 66
A versailles-i rendszer összeomlása 68
Fasiszta támadások - a Nemzetek Szövetsége csődje 71
A második világháború 74
A Szovjetunió és az imperialista nagyhatalmak együttműködése 75
Az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulása 77
A második világháborút követő korszak 78
A nemzetközi jog tudománya 82
III. fejezet
A nemzetközi jog alanyai
2. A szuverenitás 85
A nemzetek önrendelkezési joga 86
Az állam szuverenitása 89
A szuverenitás osztálytartalma 92
A szuverenitás tagadása 93
»Tervek« a szuverenitás felszámolására 96
A Szovjetunió - a szuverenitás védője 98
2. A be nem avatkozás elve 100
A be nem avatkozás jelentősége 100
Az Egyesült Államok beavatkozásai 103
Beavatkozások Magyarország belügyeibe 109
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének beavatkozása 112
3. A nemzetközi jogalanyiság egyes kérdései 113
A nemzetközi jog alanyai: a szuverén államok 113
Az államok egyenlősége 114
Az összetett államok 115
Függő országok 119
Németország nemzetközi jogi helyzete 125
Az ENSZ nemzetközi jogalanyisága 128
A vatikán nemzetközi jogalanyisága 128
Állandóan semleges államok 129
A szuverenitás csorbítása 131
4. Az államok keletkezése, elismerése és megszűnése 133
Az államok keletkezése 133
Az államok elismerése 134
Kormányok stb. elismerése 137
Az elismerés fajai és jogkövetkezményei 139
Az államok megszűnése 142
5. Az állam nemzetközi felelőssége 144
IV. fejezet
Az állam területe
2. A terület a nemzetközi jogban 148
Az államterület fogalma és részei 148
Nemzetközi igazgatás alá helyezett területek 152
2. Az államterület megszerzése és elvesztése 152
A területszerzés fajai és módjai 152
A nemzetközi jogi népszavazás 155
3. Az államhatárok 156
Az állami határ fogalma és fajai 156
Az állami szolgalom mint az állami határ korrektívuma 158
A nemzetközi folyók 159
A nemzetközi folyók fogalma és jogi helyzete 159
A Duna igazgatása 160
5. A tenger 163
A beltenger és a parti tenger 163
A nyílt tenger 166
A tengerszorosok 167
A nemzetközi csatornák 169
Szovjet felfogás a tengeri joghatóság kérdéséről 170
6. A légitér 171
V. fejezet
Az állam lakossága
1. Az egyén helyzete a nemzetközi jogban 174
2. Az állampolgárság 175
Kettős állampolgárság és hontalanság 175
Az opció joga 178
A kivándorlók, a menekültek, az áttelepítettek 179
A lakosság kicserélése 181
A jogi személyek honossága 181
3. A külföldiek jogi helyzete 182
A külföldiekre vonatkozó jogszabályok jellege 182
A külföldiek belépése 183
Az állam területén tartózkodó külföldiek jogi helyzete 183
A külföldiek kiutasítása 185
A kiadatás 185
A külföldieket megillető diplomáciai védelem 186
i. A kisebbségek nemzetközi jogi védelme 186
5. A népirtás (genocídium) bűncselekménye 189
6. Az emberi jogok és alapvető szabadságok 191
VI. fejezet
A nemzetközi kapcsolatok állami szervei
A kapcsolatok belső szervei 197
A kapcsolatok külső szervei 200
A diplomaták rangsora 203
A diplomáciai képviselet és tevékenysége 206
A diplomaták jogi helyzete 209
A diplomáciai mentességek és kiváltságok 212
A Szovjetunió kereskedelmi képviseletei 218
A konzulátusok 219
A. konzuli tevékenység 222
VII. fejezeti
A nemzetközi szerződések
1. A nemzetközi szerződések fogalma és jogi természete 226
2. A nemzetközi szerződések fajai, elnevezése és tárgya 228
3. A szerződéskötés mozzanatai 232
4. A szerződéskötési akarat fogyatékossága 236
5. A nemzetközi szerződés szerkezete és értelmezése 239
6. A nemzetközi szerződések hatálya és hatályának megszűnése 241
7. A nemzetközi szerződések teljesítésének biztosítása 244
8. A nemzetközi szerződések szerepe a külpolitikában 247
VIII. fejezet
Magyarország nemzetközi szerződései
Az Osztrák-Magyar Monarchia korszaka 249
A trianoni szerződés és a Horthy-rendszer 250
A párizsi békeszerződés 254
A Magyar Népköztársaság szerződései 259
Magyarország hatályban levő fontosabb nemzetközi szerződései 262
IX. fejezeti
Nemzetközi szervek és szervezetek
1. Nemzetközi kongresszusoktól a Nemzetek Szövetségéig 268
Konferenciák és kongresszusok 269
A Nemzetek Szövetsége létrejötte 272
Az Egyezségokmány 273
A Nemzetek Szövetsége összeomlásának okai 276
2. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 278
Az ENSZ megalakulása 278
Célok és elvek 280
A tagok 282
Az ENSZ szervei 284
Eljárás a béke megóvása érdekében 291
Regionális megállapodások 292
Az Alapokmány módosítása 292
Az ENSZ eddigi tevékenysége 293
A Szovjetunió és az ENSZ 299
3. Az ENSZ-szel kapcsolatos intézmények 300
Nemzetközi Atomerő Hivatal 301
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 302
Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet 304
Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet 305
Egészségügyi Világszervezet 306
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 307
Nemzetközi Pénzügyi Társaság 307
Nemzetközi Valutaalap 308
Polgári Légi Közlekedési Szervezet 308
Egyetemes Postaegyesület 309
Nemzetközi Távközlési Egyesület 309
Meteorológiai Világszervezet 310
Kormányközi Tengerészeti Tanácsadó Szervezet 310
Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet 311
4. Kapitalista államok nemzetközi szervezetei 312
Az Amerikai Államok Szervezete 312
Az Arab Liga 315
Imperialista szervezetek - az Alapokmány megsértésével 316
Integrálódás - Világállam 322
5. Szocialista államok nemzetközi szervezetei 326
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 327
A varsói szerződés 330
X. fejezet
Az államok közötti viszályok elintézése
A rendezés jogszerű módjai 336
2. A viszályok elintézése nem bírói úton 337
A diplomáciai tárgyalások 337
Jószolgálat és közvetítés 339
Nemzetközi vizsgáló bizottságok 341
A Biztonsági Tanács mint békéltető 343
2. A nemzetközi bíráskodás 344
Választott bíróság 345
Az Állandó Választott Bíróság 349
Az Állandó Nemzetközi Bíróság 351
A Nemzetközi Bíróság 353
3. A viszályok elintézése kényszer alkalmazásával 359
A retorzió 360
A represszália 361
A békés blokád 363
Viszályok megoldása nemzetközi kényszer útján 364
XI. fejezet
A háború
A ius belli 365
Az igazságos és az igazságtalan háború 366
A háború nemzetközi jogi tilalma 368
Az ENSZ fegyveres beavatkozása 372
Harc a leszerelésért 374
A Béke Híveinek Világmozgalma 380
XII. fejezet
A hadviselés nemzetközi jogi szabályai
A hadviselés jogának kialakulása 384
2. A háború megindítása 387
A hadiállapot kezdete 387
A háború indításának jogi következményei 389
A hadviselő felek 392
2. A szárazföldi háború 395
A hadszíntér 394
A harci eszközök 395
A nukleáris fegyverek tilalma 397
Védett személyek 401
A sebesültek és betegek 402
A hadifoglyok 403
A háborús megszállás 408
A békekövetek 410
3. A tengeri háború 411
Hadszíntér és fegyverek 411
Háborús cselekmények 413
A tengeri háború sebesültjei, betegei és hajótöröttéi 413
Blokád és tengerzár 415
A zsákmányolás joga 416
4. A légi háború 417
5. A semlegesség 419
A semlegesség fogalma 419
A semlegesség a szárazföldi háborúban 421
A semlegesség a tengeri háborúban 423
Semleges állampolgárok javainak zsákmányolása 425
A semlegesség a légi háborúban 426
6. A háború befejezése 427
A fegyverszünet 427
A megadás 428
A békeszerződés 429
7. A hadviselés jogának betartása és a háborús bűnösök 431
Az imperialista hadviselési mód 431
A háborús bűnösök 433
A háborús bűnösök elleni eljárás 434
A háborús bűnösök és az ENSZ 437
XIII. fejezet
Harc a nemzetközi törvényességért
A Szovjetunió - a béke előharcosa
A békés együttélés 443
Az agresszió meghatározása 447
A háborús propaganda eltiltása 449
A szocialista államok és a nemzetközi törvényesség 450
A haladás győzelme felé 453
Nemzetközi jogi általános művek 456
Nemzetközi jogi forrásgyűjtemények 456
Tárgy- és névmutató 457

Témakörök