Nemzetközi gazdaságtan

Tartalom

Nemzetközi gazdaságtan I. rész
Előszó 9
1.1. Gazdasági alapismeretek 10
A kereskedelem kialakulása és a pénz eredete
A kereskedelempolitika történeti irányzatai
Az abszolút és a komparatív előnyök
A kereskedelempolitika alapelvei
Az állam eszközrendszere a külkereskedelem szabályozására
Vámok
Vámtípusok
Vámtarifák
Szubvenciók
Az exportösztönzés egyéb formái
Mennyiségi korlátozások és tilalmak
Adminisztratív korlátozások
Devizapolitikai eszközök
Gazdasági mutatószámok
GDP
Magyarország GDP-je
Gazdasági nyitottság
II. 2. Nemzetközi gazdasági együttműködések 27
Egyesült nemzetek szervezet (ENSZ)
Nemzetközi Valutaalap(IMF)
Magyarország és az IMF kapcsolata
Nemzetközi Valutaalap
Magyarország és a Világbank
Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC)
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT)
Magyarország és a GATT
Világkereskedelmi Szervezet (WTO)
Katonai szervezetek (NATO, VSZ)
Integrációk
Az Európai Szén- és Acélközösség
Európai Gazdasági Közösség (EGK)
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA)
Az EGK bővítése, az Európai Unió létrejötte
Magyarország és az Európai Unió
Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA)
Európán kívüli integrációk (NAFTA, LAFTA)
1.3. Magyarország gazdasága 44
Magyarország helyzete a világháborúk után
Az elszigeteltség hatása
Kísérletek az Európába való visszatérésünkre
Az 1989/90-es rendszerváltás
Társadalmi problémák a rendszerváltás után
Munkanélküliség Magyarországon
A külföldi működötőke Magyarországon
A magyarországi bankrendszer változásai
Magyarország külkereskedelme
I.4. A világgazdaság főbb régiói 57
Az Amerikai Egyesült Államok
Az EU és az USA versengése
Japán
A kőolajexportáló (OPEC) országok
A fejlődő országok
Gazdagok és szegények
Transznacionális vállalatok
I.5. Irodalomjegyzék 71
Nemzetközi gazdaságtan II. rész
Előszó 73
A nemzetközi kereskedelem elmélete
II.1. Munkatermelékenység és komparatív előny: a ricardói modell 74
A komparatív előny fogalma
Külkereskedelem egy termelési tényezővel rendelkező országok között
Relatív árak és kínálat
A relatív ár meghatározása a külkereskedelem után
A külkereskedelemből származó hasznok
Egy számszerű példa
Relatív bérek
Téveszmék a komparatív előnyökről
Termelékenység és versenyképesség
A nyomormunkaérv
Kizsákmányolás
Komparatív előny sok termékkel
A ricardói modell érvényesülése a gyakorlatban
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
II. 2. Erőforrások és külkereskedelem: a Heckscher - Ohlin-modell 94
A kéttényezős gazdaság modellje
A modell feltevései
Tényezőárak és termékárak
Erőforrások és kibocsátás
A kéttényezős gazdaságok közötti kereskedelem hatásai
Relatív árak és a külkereskedelem szerkezete
Külkereskedelem és jövedelemeloszlás
A tényezőárak kiegyenlítődése
Esettanulmány: Az észak-dél kereskedelem és a jövedelemegyenlőtlenség
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
II. 3. Specifikus termelési tényezők és jövedelemeloszlás 110
A specifikus termelési tényezők modellje
A modell feltevései
Termelési lehetőségek
Árak, bérek és munkaerő-allokáció
Relatív árak és jövedelemeloszlás
A külkereskedelem a specifikus tényezők modelljében
Erőforrások és relatív kínálat
Külkereskedelem és relatív árak
A külkereskedelem szerkezete
Jövedelemeloszlás és a külkereskedelem haszna
Jövedelemelosztás és a kereskedelempolitika politikai háttere
Esettanulmány: Specifikus termelési tényezők és a külkereskedelmi elmélet kezdetei
II. 4. A külkereskedelem alapmodellje 131
A kereskedő gazdaság alapmodellje
Termelési lehetőségek és relatív kínálat
A relatív árak és a kereslet
A cserearány-változások jóléti hatása
A relatív árak meghatározása
Gazdasági növekedés: az RS görbe eltolódása
A növekedés és a termelési lehetőségek határvonala
A relatív kínálat és a cserearányok
A növekedés nemzetközi hatásai
Esettanulmány: Káros volt-e az újonnan iparosodó országok gazdasági növekedése a fejlett országok számára?
Nemzetközi jövedelemtranszferek: az RD görbe eltolódása
A transzferprobléma
A transzferek hatásai a cserearányokra
Feltevések a transzferek cserearányhatásairól
Esettanulmány: A transzferprobléma és az ázsiai válság
Vámok és exporttámogatások: az RS és az RD párhuzamos eltolódásai
A vámok hatása a relatív keresletre és kínálatra
Az exporttámogatások hatásai
Összefoglalás
Kulcsfogalmak
Feladatok
II. 5. Irodalomjegyzék 154

Témakörök