Nemzetközi gazdaságelemzés és a külgazdaságfejlesztés alapjai

Tartalom

I. FEJEZET
KONJUNKTÚRATÉNYEZŐK ELEMZÉSE
1. A KONJUNKTÚRAELEMZÉS FOGALMA, TARTALMA 7
1.1. Az átfogó gazdaságfejlesztési koncepció kialakításának feltételei 10
1.1.1. Az elemzések tárgya 10
1.1.2. A gazdasági élet bonyolult jelenségeinek megközelítése 11
1.2. Elemzések a gazdaságfejlesztés szolgálatában 12
1.2.1. A gazdasági diagnózisok összefüggései 12
1.2.2. A természeti-gazdasági erőforrások hatásainak vizsgálata 16
1.3. Milyen tényezők összhangját keressük a fejlesztési stratégia kialakítása során? 21
1.3.1. Egy gazdaság, térség természeti sajátosságai 21
1.3.2. A gazdaság, térség növekedési hajlamai 22
1.3.3 A termelési tényezők illeszkedésének, harmonikus rendszerbe való szerveződésének követelménye 22
1.3.4. A gazdaságfejlesztés és a külgazdaság összefüggő értelmezésének egyfajta logikai modellje 24
1.3.5. A láthatatlan erőforrások 29
1.4. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésének következményei 30
1.4.1. A gazdasági nyitottság 30
1.4.1.1. A nyitottság értelmezése, összetevői, jellemzői 31
1.4.1.2. A gazdasági nyitottság mértékének meghatározása, mérése 33
1.4.1.3. A gazdasági nyitottság minőségi ismérvei, tartalmi jellemzői
A gazdasági nyitás indítékai, a nyitottság iránya 36
1.4.1.4. A gazdasági nyitottság és az exportkoncentráció 38
1.4.1.5. Az exportkoncentráció hatása a nyitottságra 39
1.5. A gazdasági és a gazdaságon kívüli tényezők kölcsönhatása által meghatározott fejlődés 40
1.5.1. A társadalmi- politikai tényezők összefüggése 40
1.5.2. A gazdasági és a társadalmi- politikai tényezők kölcsönös összefüggésének értékelő modellje 42
1.6. A természeti- anyagi erőforrások vizsgálata 45
1.6.1. A természeti- földrajzi viszonyok 45
1.6.2. A természeti- földrajzi energiák hatásának országonkénti érvényesülése 46
1.7. A műszaki fejlesztés, mint a gazdasági növekedés és az exportképesség fontos
féltétele, vizsgálata 47
1.7.1. A műszaki fejlettség hatása a gazdaság termelőerejére 47
1.7.2. A tudomány és a technika megnövekedett szerepe a gazdasági növekedésben 48
1.7.3. A modem technika alkalmazásának feltételei 49
1.7.4. A műszaki fejlesztés és a külgazdaság összefüggései 50
1.8. Beruházás-politika és a külgazdasági feltételek nemzetgazdasági szintű összefüggésének vizsgálata 52
1.8.1. Beruházások és gazdasági növekedés 52
1.8.2. A beruházások volumenének alakítása 53
1.8.2.1. A beruházási volumen növelésének lehetőségei 55
1.8.2.1.1. A kölcsöntőke bevonás beruházás-növelő szerepe és problémái 56
1.8.2.1.2. Az idegen működötöké bevonás forrásnövelő jellege és hatása a gazdaságfejlesztési folyamatban 56
1.8.3. A beruházási együttható (koefficiens) alakulását befolyásoló főbb tényezők 58
1.8.4. Beruházások és a külkereskedelem 61
1.8.4.1. A beruházások és az exportlehetőségek 62
1.9. A humán erőforrások vizsgálata 63
I.9.1. A népesség kapcsolata a gazdasági növekedéssel 63
1.9.1.1. A népesség, mint fogyasztó 64
1.9.1.2. A népesség, mint munkaerőforrás 65
1.9.1.3. A népesség munkavégző képességével összefüggő tényezők 66
II. FEJEZET
ORSZÁGSPECIFIKUS VIZSGÁLATOK
2. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI VIZSGÁLATOK 68
2.1. Állam és politika 68
2.1.1. Állami és kormányzati formák 68
2.1.2. A politikai helyzet 70
2.1.3. Katonai szövetséghez való tartozás 70
2.1.4. Az újkori történelem fontos politikai adatai 71
2.1.5. Jogrendszer és jogbiztonság 71
2.2. Ország és lakosság 72
2.2.1. Földrajzi szerkezet és klíma 72
2.2.2. A föld kincsei, nyersanyag-előfordulások 73
2.2.3. A népesség száma és kor szerinti összetétele 75
2.2.4. Kulturális sajátosságok, szokások 76
2.2.5. Egy vagy több nyelvterülethez való tartozás 78
2.3. A gazdaság 79
2.3.1. A gazdaság fejlődése 79
2.3.2. Pénz és fizetési forgalom 81
2.3.3. A bérszínvonal és a szakszervezetek szerepe 82
2.3.4. Adók és vámok 83
2.3.5. Bankok, hitelügyletek és a tőkepiac 86
2.4. Az ipar 89
2.4.1. Ipari struktúra, szektorok 89
2.4.2. Az ipartelepek térbeli eloszlása 92
2.5. A külkereskedelem; cserearány-mutatók 92
2.5.1. Külkereskedelmi politika 93
2.6. Egyes termékekkel és szolgáltatásokkal szembeni országspecifikus követelmények 94
2.7. Fogyasztóvédelem 96
2.8. Szállítás 97
2.9. Versenyjog 99
2.10. Távközlési és postaszektor 100
III. FEJEZET
KÜLGAZDASÁGPOLITIKA
3. A GAZDASÁGPOLITIKA, KÜLGAZDASÁGPOLITIKA
CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK 102
3.1. A hazai és a nemzetközi szükségletkielégítés 103
3.2. A racionális gazdasági cselekvés szükségessége 105
3.3. A gazdaságpolitika globális célkitűzése 106
3.3.1. A gazdálkodás eredményessége mérésének problémái 108
3.3.2. A gazdaságpolitika funkciói 110
3.3.3. A gazdaságpolitika specifikus céljai 111
3.3.4. A külgazdaságpolitika tartalma, jellege 113
3.3.5. A kereskedelempolitika tartalma és céljai 114
3.4. A modem állam gazdasági szerepének megítélése 115
3.4.1. A műszaki-technológiai színvonal emelése, az innovációs képesség fejlesztése 117
3.5. A gazdaságirányítási rendszer 117
3.5.1. A gazdaság működésének piacgazdasági szabályozása 118
3.5.2. A külgazdaságpolitika irányítási rendszere 119
3.5.3. A fejlett ipari országok főbb gazdaságirányítási jellemzői 120
3.5.4. Gazdasági célrendszerek (programozás) a fejlődő országokban 121
3.6. A gazdaságfejlesztés nemzetközi feltételei 122
3.7. Célok és realizálási eszközök 123
3.8. Importhelyettesítő és exportorientált gazdaságfejlesztés 128
3.8.1. A külkereskedelmet ösztönző és gátló tényezők mérése 132
3.9. A később iparosodó, deverzifikálódó országok lehetséges, viszonyai a nemzetközi munkamegosztáshoz 134
3.9.1. A világpiaci hatások érvényesítése 134
3.10. A külgazdasági nyitás és a növekedés összefüggései 136
3.11. A termelési tényezők kezelése és szerepe a gyorsabb növekedést mutató fejlődő
országokban 138
3.11.1. Az anyagi termelési folyamatok jellege 140
3.11.2. A külső impulzusok, mint a növekedés determináns faktorai 141
3.11.3. Egyes országok gazdaság- és konjunktúrapolitikai jellemzői 142
3.11.4. Az alkalmazott gazdaság, ill. külgazdaságpolitikai eszközök
főbb jellemvonásai 148
3.12. Sajátos külkereskedelem-irányítási rendszerek 149
3.12.1. Mexikó, Brazília kifelé fordulása 149
3.12.2. Néhány közép-amerikai ország külkereskedelemirányitási politikája 151
3.13. Az ún. kis (fejlett) országok gazdaságfejlesztési jellemzői 152
3.13.1. A bruttó társadalmi termék és az ipari termelés alakulása 154
3.13.2. Gazdaságpolitikájuk lényege és egyes következtetések 155
3.14. Exportorientáció a nagy ipari fejlett országokban 157
3.14.1. A nyugat-európai centrum stratégiája főbb összetevői 158
3.14.2. Az USA külgazdaságpolitikája, főbb jellemzői 160
3.14.3. Japán külgazdasági törekvései 161
3.15. A külgazdasági kérdések a magyar gazdaságpolitikában 161

Témakörök