Nemzetközi fejlődés - magyar agrárpolitika

Tartalom

Bevezetés 9
I. A világ élelmiszer-gazdasága a nyolcvanas évtized második felében 15
1. Dinamikusan fejlődő termelés 15
2. Növekvő egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás mellett is létezik az éhség 22
3. Protekcionizmus, túltermelés, csökkenő világpiaci árak 25
4. Fokozódik a világ termőföldjeire nehezedő nyomás 35
5. Növekvő energiafelhasználás - fokozódó környezeti gondok 37
6. Új mezőgazdasági technológiák a láthatáron 44
7. A feltárt globális kép ellentmondásai 47
II. A világ élelmezési rendszerének mechanizmusa 49
1. Az éhség és a feleslegek 50
2. Az éhség és a feleslegek közös gyökerei a nemzetgazdaságokban 55
A közgazdaság-tudomány történetének egy megoldatlan problémája 55
Az éhség és bőség közötti kapcsolat 56
A piac ábrázolása 60
Az éhség mérése 65
3. Az éhség és a feleslegek közös gyökerei a világgazdaságban 66
Transzponálhatók-e a nemzeti problémák nemzetközi szintre? 66
Mennyiben tekinthetők az országok gazdasági alanyoknak? 68
Az országok eltérő esélyei és az egyes országcsoportok csapdái 72
Egyetlen világélelmezési rendszer létezik? 79
4. A globális kép ellentmondásai az élelmiszerrendszer mechanizmusából származnak 82
III. Számítógépes modell a globális élelmiszer-gazdaság vizsgálatára. Az IIASA mezőgazdasági modellrendszer 84
1. A globális mezőgazdasági modellek összeállításának lehetőségei 84
2. A globális mezőgazdasági modellek főbb típusai 89
3. Az IIASA mezőgazdasági modellrendszer 94
4. Nemzeti modellkomponensek az IIASA mezőgazdasági
modellrendszerben 98
Az IIASA-ban kidolgozott nemzeti modellek 102
Az USA mezőgazdasági modell 106
Az India-modell 106
A KGST mezőgazdasági modell 108
A Kína-modell 112
A világ maradék részének modellezése 113
5. Az IIASA mezőgazdasági modellrendszer adatbázisa és a modellrendszer valósághűségének ellenőrzése 113
6. Számítási változatok 116
IV. Merre tart a világ élelmiszer-gazdasága? A referenciaváltozat eredményei 117
1. A gazdasági és a mezőgazdasági fejlődés ütemében nem várhatók számottevő változások 118
2. A növekvő és összetételében változó kereslet kielégítésére a mezőgazdasági termelés képes 122
3. Mérsékelt reálár-növekedés a mezőgazdasági termékek világpiacán 129
4. A mezőgazdasági termékek világkereskedelmének bővülése 135
5. A mezőgazdaság súlyának csökkenése a gazdaságon belül 140
6. Magasabb személyes jövedelmek, az éhség azonban nem tűnik el 142
V. A világélelmezési rendszer mechanizmusa makacsul újratermeli az éhséget 146
1. A rendszer következetesen igazságtalan 147
Az időjárási változatok eredményei globális szinten 149
Az időjárási változatok élelmezési következményei 153
Az időjárási változatok összefoglalása 157
2. A rendszer rendkívül rugalmas, ezért - szinte - javíthatatlan (Egy számítógépes kísérlet, amely a jótékonyság hatását vizsgálja) 157
Az 50 millió tonnás kínálatnövelés globális hatásai 160
VI. A liberalizálás lehetőségei és következményei az élelmiszer-világkereskedelemben 172
1. Protekcionizmus a mezőgazdasági termékek világkereskedelmében 172
2. Elképzelések az agrárkereskedelem és a nemzeti agrárpolitikák reformjáról 178
3. Az agrárkereskedelem liberalizálásának elemzése az IIASA modellrendszer segítségével 181
4. Liberalizáció az OECD-országokban 182
5. Az EGK és az USA agrárkereskedelmének egyoldalú liberalizálása 189
6. Agrárliberalizálás a fejlődő országokban 192
7. Agrárliberalizálás valamennyi piaci gazdálkodást folytató országban 195
8. Az agrárkereskedelem liberalizálása és a KGST-országok 196
Az európai KGST-országok az agrár-világkereskedelemben 197
Agrárkereskedelem-politika 204
Az agrárkereskedelem liberalizálására vonatkozó számításaink KGST-országokra vonatkozó eredményei 205
VII. A magyar agrárpolitika a restrikció szorításában 210
1. A magyar mezőgazdaság fejlődése és eredményei 211
2. A magyar agrárpolitika a nemzetközi fejlődés és a hazai restrikció ütközőpontjában 216
Milyen agrárpolitikai problémák származtathatók le a nemzetközi fejlődés vizsgálatából? 216
Milyen problémákat okoz a restrikció? 219
3. A fregmentált és beszűkült világpiac kihívása: gazdaságos export vagy export mindenáron? 220
4. A nemzetközi fejlődési pálya kihívása: védjük-e az agrárszektort vagy áldozzuk fel? 232
5. Az új technológiák kihívása: több természetet vagy több beavatkozást? 239
Irodalom 241

Témakörök