Nemzetközi adózás

Tartalom

BEVEZETŐ 3
TARTALOMJEGYZÉK 5
I. FEJEZET: NEMZETKÖZI ADÓZÁS 17
1. NEMZETKÖZI ADÓZÁS 19
1.1. Kettős vagy többszörös adóztatás 21
1.1.1. Kettős adóztatás 21
1.1.2. Aluladóztatás 22
1.1.3. Személyi adók 23
1.1.4. Tárgyi adók 25
2. JOGFORRÁSOK 26
2.1. A figyelembe vehető jogforrások és csoportosításuk 26
2.2. Irányadó joghatóság 27
3. A NEMZETKÖZI ADÓZÁS ALAPELVEI 29
3.2. Székhely elv vagy nemzetiségi elv 30
3.3. Univerzalitás elve vagy területiség elve 32
3.4. Eredet ország elve vagy célország elve 32
4. A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRE, ENYHÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ MÓDSZEREK 34
4.1. Beszámítás 35
4.2. Mentesítés 38
4.3. Egyéb módszerek 40
4.4. A kettős adóztatás elkerülésére alkalmazott módszerek hatása a piaci versenyre 41
4.5. Tőke export semlegesség 41
4.6. Tőke import semlegesség 42
4.7. A módszer választás kritériumai 43
5. A NEMZETKÖZI ADÓZÁS BILATERÁLIS SZABÁLYOZÁSA: A KETTŐS ADÓZTATÁST KIZÁRÓ MODELLEGYEZMÉNYEK 45
5.1. OECD modellegyezmény 47
5.1.1. Az egyezmény hatálya 47
5.1.2. Fogalmak 49
5.1.3. A jövedelmek adózása 51
5.1.4. A vagyon adóztatása 58
5.1.5. A kettős adóztatás kiküszöbölésének módszerei 59
5.1.6. Különös rendelkezések 64
5.1.7. Záró rendelkezések 66
5.2. ENSZ modellegyezmény 66
5.2.1. Az fejlett országok egymás közötti egyezményei
5.2.2. A fejlődő országokkal kötött egyezmények
5.3. Egyéb megállapodások
5.4. Az öröködési és ajándékozási adózásról szóló OECD modellegyezmény
6. A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI EGY NETTÓ TŐKE EXPORTŐR ORSZÁG PÉLDÁJÁN: NÉMETORSZÁG 72
6.1. Az unilaterális szabályozás Németországban 72
6.1.1. Eszközök 72
6.1.2. A kettős adóztatás elkerülésére szolgáló unilaterális intézkedések 73
6.1.3. Az unilaterális szabályozás: Németország 74
6.1.3.1. Jövedelemadó 75
6.1.3.2. Társasági adó 79
6.2. Kétoldalú szabályozás Németországban 85
6.2.1. Fejlett ipari országokkal kötött egyezmények 85
6.2.2. Fejlődő országokkal kötött egyezmények 85
6.2.3. Keleti ipari államokkal kötött egyezmények 86
7. A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉNEK ESZKÖZEI EGY NETTÓ TŐKE IMPORTŐR ORSZÁG PÉLDÁJÁN: MAGYARORSZÁG 87
7.1. Unilaterális szabályozás: Magyarország 87
7.1.1. Jövedelemadók 88
7.1.1.1. A személyi jövedelemadó szabályozás 89
7.1.1.1.1. Belföldi magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatása 89
7.1.1.1.2. Külföldi magánszemélyek belföldről származó jövedelmének adózása 93
7.1.1.2. Társasági adó és osztalékadó 97
7.1.1.2.1. Belföldi illetőségű társasági adóalany külföldről származó jövedelmének adózása 97
7.1.1.2.2. Külföldi illetőségű vállalkozások belföldről származó jövedelmének adóztatása 98
7.1.3. Vagyonadók 101
7.1.3.1. Telekadó és építményadó 101
7.1.3.2. Gépjárműadó 102
7.1.3.3. Vagyonforgalom adóztatása 102
7.1.4. Helyi adók 102
7.1.5. Forgalmi adók 103
7.1.5.1. Az általános forgalmi adó 103
7.1.5.3. Jövedéki adó 105
7.2. BILATERÁLIS SZABÁLYOZÁS: MAGYARORSZÁG 105
7.2.1. A fejlett országokkal kötött egyezményeink: Németország, USA 105
7.2.2. Fejlődő országokkal kötött egyezmények: India 111
7.2.3. A kettős adóztatási egyezmények mellett alkalmazandó belső jogszabályok 113
8. KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI, MAGYAROK KÜLFÖLDI FOGLALKOZTATÁSA ESETÉN FIZETENDŐ JÁRULÉKOK 117
8.1. Munkavállalás harmadik államban 120
8.1.1. Magyar állampolgár külföldi munkavállalása 120
8.1.2. Harmadik állam polgárának munkavégzése Magyarországon 121
8.2. Nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy 121
8.2.1. A Román és Szovjet (területi elven működő) egyezmény 121
8.2.2. Bolgár, Jugoszláv (időarányos teherviselés elvén nyugvó) egyezmény 121
8.2.3. A Kanadai egyezmény 122
8.3. Munkavállalás az Európai Gazdasági Térségben 124
8.3.1. Az EGK rendelet járulékfizetést meghatározó alapelvei 124
8.3.2. Melyik állam joga szerint kell járulékot fizetni 124
8.3.3. A kiküldetés 126
8.3.3.1. Magyar munkavállaló kiküldetése 126
8.3.3.2. A kiküldetés meghosszabbítása, megszakítása 128
8.3.3.3. A kiküldetés különleges szabályai 128
8.4. A nyugdíjas személyek 131
8.5. A magyar járulék alapjának meghatározása 132
8.5.1. A külföldi munkavállaló képviselője és a külföldi pénznemben
keletkezett járulékalapot képező jövedelem 132
8.6. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj 133
8.7. A külföldiek és az egészségügyi hozzájárulás 135
9. BERUHÁZÁSVÉDELMI MEGÁLLAPODÁSOK 136
9.1. OECD modellegyezmény 136
9.1.1. Megállapodás személyi, tárgyi, területi, időbeli hatálya 137
9.1.2. A megállapodás módosítása 138
9.1.3. A megállapodások nyelve 138
9.1.4. A beruházások ösztönzése és védelme 138
9.1.5. Diszkriminációmentesség - Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás 139
9.1.6. Kisajátítás 139
9.1.7. Átutalások 139
9.1.8. Vitarendezés 140
9.2. A Magyar Köztársaság által kötött beruházásvédelmi megállapodások 142
10. ADÓPARADICSOMOK, OFF-SHORE CÉGEK 145
10.1. az adóparadicsomok jellemzői 146
10.2. Speciális kedvezményeket nyújtó helyszínek 147
10.2.1. Az Amerikai Egyesült Államok 147
10.2.2. Nagy-Britannia 148
10.2.3. Svájc 150
10.3. Teljesen adómentes helyszínek 151
10.3.1. Brit-Virgin szigetek, Seychelles szigetek 151
10.3.2. Kajmán szigetek
10.4. Egyezménnyel rendelkező helyszínek
10.4.1. Ciprus
10.4.2. Man szigete 153
10.4.3. Hollandia és Holland Antillák 153
10.5. Csak a helyben keletkező jövedelmet adóztatják 154
10.5.1. Panama 154
10.5.2. Hongkong 155
10.5.3. Libéria 155
10.6. Off-shore cégek alapítása 156
10.6.1. A cég helyszínének kiválasztása 156
10.6.2. A cégalapítás 157
10.7. AZ off-shore cég elleni „védekezés" 161
11. AZ ELSZÁMOLÓ ÁRAZÁS 164
11.1. be vezetés 164
11.2. Az arm's lenght elv és alkalmazása 166
11.2.1. Az arm 's lenght elv 166
11.2.2. Összehasonlíthatóság elemzése 167
11.2.2.1. A termék vagy a szolgáltatás jellemzői 168
11.2.2.2. A felek által végzett tevékenységek összehasonlítása 168
11.2.2.3. Szerződési feltételek 169
11.2.2.4. Kockázatok 169
11.2.2.5. Gazdasági körülmények 170
11.2.2.6. Üzletpolitika 170
11.2.2.7. Különböző földrajzi területek piacai 171
11.2.2.8. Általában nem összehasonlítható ügyletek 171
11.2.3. Az ügyletek valós tartalma 172
11.2.4. Ügyletek együttes kezelése 173
11.3. Az arm's lenght tartomány 174
11.3.1. Több év adatainak az együttes kezelése 176
11.3.2. Veszteségek 177
11.3.3. Az állami gazdaságpolitika hatásai 177
11.3.4. Beszámítás, ellenkövetelés 178
11.3.5. A kiszabott vámértékek használata 179
11.3.6. A különböző módszerek használata 179
11.4. Elszámoló árazási módszerek 180
11.4.1. Hagyományos, ügyleteken alapuló módszerek
11.4.1.1. Összehasonlító árak módszere 181
11.4.1.2. Viszonteladási árak módszere 182
11.4.1.3. Költség és jövedelem módszer 184
11.4.2. Egyéb módszerek
11.4.2.1. A tevékenység nyereségét vizsgáló módszerek 187
11.4.2.1.1. Nyereség elosztási módszer 188
11.4.2.1.3. Összehasonlítható nyereség módszer
11.4.2.2. Globális formula 194
11.5. Mentesülések 196
11.5.1. Mentesülések fogalma 196
11.5.2. A kettős adóztatás veszélye 198
11.5.3. Az adótervezés előtt nyíló lehetőségek 198
11.5.4. Egyenlő elbánás és egységesség elve 199
11.5.5. OECD ajánlások a mentesség alkalmazására 199
11.6. Előzetes megállapodás az elszámoló árazással kapcsolatban 200
11.7. Szankciók 203
11.8. Dokumentáció 204
11.9. A hatóságok lehetőségei az elszámoló árazással kapcsolatos viták elkerülésére vagy megoldására 206
11.9.1. Kölcsönös egyeztetési eljárás intézménye 206
11.9.2. A viszont-módosítás 207
11.9.3. Kompenzációs-módosítás 207
11.9.4. Másodlagos módosítás 210
11.9.5. Egyidejű adóvizsgálatok 210
11.9.6. Választott bíróság 212
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 213
II. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ 219
1. AZ UNIÓS ADÓJOG FORRÁSAI 221
1.1. Az uniós adójog elsődleges forrásai 221
1.2. A másodlagos jogforrások 221
1.3. Az Európai Bíróság joggyakorlatának jogforrási jellege 223
2. A RÓMAI SZERZŐDÉS ADÓZÁSI RENDELKEZÉSEI 226
2.1. A hátrányos megkülönböztetés tilalma 226
2.2. Adóvisszatérítés 233
2.3. Export-import szabályai 234
2.4. Közvetett adók harmonizációja 234
3. AZ EURÓPAI UNIÓ FONTOSABB ADÓZÁSI INTÉZMÉNYEI 235
3.1. A Miniszterek Tanácsa 235
3.2. Az Európai Bizottság 236
3.3. Az Európai Bíróság 237
4. ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZABÁLYOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN 239
4.1. AZ adóügyi együttműködés jogi háttere 239
4.2. A jogsegély-irányelv 240
4.2.1. Az irányelv hatálya 241
4.2.2. Az információcsere típusai 241
4.2.3. A tagállamok adótisztviselőinek együttműködése 243
4.2.4. Titokvédelmi szabályok 243
4.2.5. Az információcsere korlátai 244
4.2.6. Jogorvoslat
4.2.7. A jogsegély-irány elv 2001-es módosítási javaslata 234
4.3. Az irányelv 2004. évi módosítása 245
4.4. Az áfa-együttműködési rendelet 246
4.4A. információcsere szabályai 248
4.4.2. Titokvédelmi szabályok 249
4.4.3. Jelenlét más tagállamban folyó eljárási cselekményeknél 249
4.4.4. Párhuzamos ellenőrzések 249
4.5. A fiscalis program 250
4.6. A behajtási irányelv 250
4.6.1. Az információkérésre irányuló megkeresés 251
4.6.2. A kézbesítés iránti megkeresés 252
4.6.3. A behajtási és a biztosítási intézkedés megtétele iránti megkeresés 252
4.6.4. A behajtási eljárás felfüggesztése 253
4.6.4. A behajtási kérelem elutasítása 253
4.6. Az arbitrációs egyezmény 254
5. A MAGYAR ADÓHARMONIZÁCIÓ: ADÓIGAZGATÁS 258
5.1. A magyar adóeljárási jogalkotás harmonizációja 258
5.2. A magyar adóhatóság uniós csatlakozással összefüggő feladatai 262
6. KÖZÖSSÉGI ÉS MAGYAR HARMONIZÁCIÓ: KÖZVETLEN ADÓK 264
6.1. módszertani megjegyzések 264
6.1.1. Tárgykör 264
6.1.2. Közösségi adópolitika, adóharmonizáció és -koordináció 265
6.2. természetes személyek jövedelemadózása 268
6.2.1. Tendenciák 268
6.2.2. Irányadó jogesetek 269
6.2.3. Bírósági döntések a szociálpolitikai együttműködés terén 274
6.2.4. Az adókedvezmények tételes kiterjesztése külföldi illetőségűekre 276
6.2.5. Irányelv javaslat a természetes személyek megtakarításainak harmonizált adóztatására 276
6.3. Társasági nyereségadózás 277
6.3.1. Fúziós Irányelv 278
6.3.1.1. Előkérdések: folytonosság vagy megszakítottság, a tagállamok
határain átnyúló szervezeti átalakulás értelmezése társasági és adójogi szempontból 278
6.3.1.2. Minősített ügyletek 280
6.3.1.3. Adójogi következmények 282
6.3.1.4. A rendeltetésszerű joggyakorlás próbája a Leur-Bloem és a Randers esetekben 285
6.3.2. Anya- és Leányvállalati Irányelv 287
6.3.2.1. Az osztalék nemzetközi és gazdasági értelemben vett kettős adóztatásának a kiküszöbölése 287
6.3.2.2. Visszaélés a kedvezményekkel (Denkavit-Vitic-Voormeer) 289
6.3.3. Adóügyi döntőbíráskodási irányelv (Arbitrációs irányelv) 290
6.3.4. Harmonizációs törekvések a külföldi veszteségek elszámolása terén.. 290
6.3.5. A kapcsolt vállalkozások közti kamat- és jogdíjfizetés adóztatásának
a kiküszöbölését célzó irányelv 292
6.3.6. Társasági adóalap- és/vagy adókulcs-harmonizáció 293
6.3.7. A hátrányos megkülönböztetés tilalma a társasági adózásban 294
6.3.8. Az önálló európai társasági jogi formákban működő vállalkozások adóztatása 296
6.3.8.1. Társasági jogi háttér 296
6.3.8.2. EEIG és UCITS 297
6.3.9. Jogegységesítő törekvések a kis- és középméretű vállalkozások adóztatásának területén 298
6.4. Kitekintés: a megbízható és valós összkép kialakításának elve a
közösségi jogi gyakorlat tükrében 299
6.4.1. A megbízható és valós összkép kialakításának az elve és a piaci szabadság 299
6.4.2. Óvatosság, céltartalékképzése, időbeli elhatárolások 301
6.4.3. A megbízható és valós összkép kialakításának elve 302
6.4.4. Színlelt társasági szerződés és színlelt társasági hozzájárulás 304
6.5. Magyar adóharmonizáció 307
6.5.1. Magyar adóharmonizáció általában 307
6.5.2. Állami támogatás, káros adóverseny és Magyarország érintettsége 308
6.5.2.1. Pénzügyi szolgáltatások, csoportfinanszírozás jogdíj 310
6.5.2.2. Biztosítás, viszontbiztosítás és vállalaton belüli biztosítás 311
6.5.2.3. Holding társaságok 311
6.5.2.4. Adómentes- és off-shore társaságok 312
6.5.2.5. Vegyes intézkedések 312
6.5.2.6. Egyéb rendszerek 312
7. KÖZÖSSÉGI ÉS MAGYAR ADÓHARMONIZÁCIÓ: FORGALMI ADÓ 313
7.1 Történeti előzmények: 1967-1977 (az első öt irányelv) 313
7.2. A EI77/388/EGK tanácsi (hatodik áfa) irányelv ismertetése 315
7.2.1. Az új irányelv céljai 315
7.2.2. Tárgyi hatály 316
7.2.2.1.Speciális termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások 317
7.2.3. Személyi hatály 318
7.2.4. Területi hatály 320
7.2.5. Az adóköteles ügyletek helye 321
7.2.5.1. Termékértékesítések teljesítési helye 321
7.2.5.2. Termékimport teljesítési helye 322
7.2.5.3. Szolgáltatások teljesítési helye 322
7.2.6. Az adófizetési kötelezettség keletkezése 325
7.2.7. Az adó alapja 326
7.2.8. Az adó mértéke 328
7.2.9. Adómentességek 334
7.2.9.2. Adómentesség az adó levonásának joga nélkül (nem valódi mentesség) 334
7.2.9.2. Adómentesség termékimport esetében 337
7.2.9.3. Adómentesség a Közösségből történő termékexport esetén és a
termékek nemzetközi forgalmához kapcsolódóan 338
7.2.10. Az adó levonása 340
7.2.10.1. A levonási jog gyakorlásának feltételei 342
7.2.10.2. Az adó elszámolása 343
7.2.10.3. Az előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó szabályok az EU egyes tagállamaiban 343
7.2.10.3.1. A levonhatóság szempontjából hasonlóan kezelt beszerzések a tagállamokban 343
7.2.10.4. Az áfa visszaigénylés az Európai Unió egyes tagállamaiban 354
7.2.11. Az adó megfizetésére kötelezett személyek 357
1.2.11.1. Az adó megfizetésére kötelezett személyek kötelezettségei a belföldi ügyletekben 359
7.2.11.2. Termékimporthoz kapcsolódó kötelezettségek 361
7.2.12. Különleges szabályok a Közösség áfa-rendszerében 361
7.2.12.1. Kisvállalkozások számára biztosítható kedvezmények 362
7.2.12.2. Mezőgazdasági kistermelők kedvezményes szabályai 364
7.2.12.3. Utazási irodák árrés szerinti adózása 365
7.2.12.4. Használt cikkek, régiségek, gyűjteményi tárgyak és műalkotások
kereskedelme 366
7.2.12.5. A befektetési célú aranyra vonatkozó különleges rendelkezések 367
7.3. Adó-visszatérítés a tagállamban nem nyilvántartott adóalanyok részére 369
7.4. adó-visszatérítés a közösségben nem nyilvántartott adóalanyok részére 370
7.5. az egységes piac szabályai: állandósult átmeneti rendszer 371
7.5.1. Egységes piac - az eredet (származás) szerinti adózás kudarca 371
7.5.2. Átmeneti rendszer - a régi és az új keveredése 372
7.5.2.1. Nyilvántartási és információcsere-rendszer 377
7.5.2.2. Áfa a 21. században: továbbfejlesztési tervek 377
7.6. közös adószabályok, közös bevétel - az EU áfa-alapú saját erőforrásai 378
7.7. A magyar általános forgalmi adó európai perspektívában 380
7.7.1. Az átvilágítástól a közös álláspont elfogadásáig 380
7.7.2. Nagy harmonizáltsági szint, kevés átmeneti mentességi igény 381
1.12.X. Módosításra szoruló területek, mentességi igények 382
7.7.3. További hazai jogszabályok 384
7.7.3.1. A külföldi utasok számára adható áfa-visszatérítés szabályai 384
7.7.3.2. A számlaazonosításra és a pénztárgépekre vonatkozó végrehajtási szabályok 385
8. KÖZÖSSÉGI ÉS MAGYAR ADÓHARMONIZÁCIÓ:
JÖVEDÉKI ADÓ 387
8.1. A közösségi jövedéki adórendszer létrehozása 387
8.2. A közösségi jövedéki adórendszer alapjai 388
8.2.1. Alapirányelv 388
8.2.1.1. Általános rendelkezések 388
8.2.1.2. Adózási alapelvek, adófelfüggesztés 389
8.2.1.3. Adóraktári rendszer a jövedéki termékek előállítása, feldolgozása és tárolása céljából 389
8.2.1.4. Az áruk mozgása, bejegyzett és nem bejegyzett kereskedő szerepe 390
8.2.1.5. Jövedéki biztosíték 391
6.2.1.6. Adómentesség, adóvisszatérítés 391
8.3. A belső piaci termékforgalomban alkalmazott különös adózási és eljárási szabályok 392
8.3.1. A rendeltetési ország elv 393
8.3.2. Adófelfüggesztés a Közösségen belüli szállításnál 393
8.3.3. Adózott termékek belső piaci szállítása 394
8.3.4. Jövedéki termékek kereskedelme a harmadik országokkal 395
8.4. jövedéki ellenőrzési rendszerek 396
8.4.1. SEED rendszer 396
8.4.2. Árumozgás ellenőrző rendszer (MVS) 397
8.4.3. Előértesítési rendszer (EWSE) 397
8.4.4. Kölcsönös segítségnyújtás 398
8.5. az egyes jövedéki termékek harmonizált jövedéki szabályait
rögzítő, ún. vertikális irányelvek és a tagállamokban
közvetlenül alkalmazott közösségi rendeletek 399
8.5.1. Alkohol termékek 399
8.5.2. Ásványolaj termékek 401
8.5.3. Dohánygyártmányok 407
8.6. a harmonizált magyar jövedéki rendszer 408
9. KÖZÖSSÉGI ÉS MAGYAR ADÓHARMONIZÁCIÓ: HELYI ADÓK 414
9.2. a helyi adórendszert érintő uniós előírások 414
9.2. a htv. harmonizációjának hatálya, alkotmányossági kérdései 417
9.3. a htv. harmonizációjának lényege, tartalma 419
10. A MIGRÁNS MUNKÁSOK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁNAK
SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 422
10.1. A migráns munkások szociális biztonságának szabályozása az
Európai Unióban 422
10.1.1. A szociális biztonság koordinációja az Európai Unióban 422
10.1.2. A koordinációs rendeletek 424
10.1.2.1. A koordináció négy alapelve a Rendeletben 425
10.1.2.1.1. Egy ország jogrendszerének az alkalmazása 425
10.1.2.1.2. Azonos elbírálás 425
10.1.2.1.3. Szerzett jogok megtartása 425
10.1.2.1.4. Biztosítási idők összeszámítása 425
10.1.2.2. A Rendelet személyi hatálya 425
10.1.2.3. A Rendelet tárgyi hatálya 426
10.1.2.4. A rendelet területi hatálya 426
10.1.2.5. A migráns munkások biztosítási jogviszonyának elbírálása
(a joghatóság kérdése) 427
10.1.2.5.1. Lex loci laboris
10.1.2.5.2. Kiküldött munkavállalók, önálló vállalkozók 427
10.1.2.5.3. Szokásosan két vagy több tagállamban történő foglalkoztatás
10.1.2.6. Az 1408/71/EGK Tanácsi rendelet alkalmazása az egyes szociális biztonsági ellátások tekintetében 430
10.1.2.6.1. Betegségi anyasági ellátások 430
10.1.2.6.2. Nyugdíjbiztosítási ellátások 433
10.1.2.6.3. Munkanélküli ellátások 434
10.1.2.6.4. Családtámogatási ellátások 434
10.2. A migráns munkások társadalombiztosítási jogviszonyának
szabályozása Magyarországon 435
70.2.7. A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó
társadalombiztosítási szabályok 435
10.2.3. A szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmények 437
10.2.3.1. A kiküldetési igazolás hatálya 438
10.2.3.2. A hatályos szociálpolitikai egyezményeink megnevezése és területi alkalmazása 439
11. AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSI RENDSZERE 441
11.1. az előcsatlakozási alapok rendszere 441
77.7.7. PHARE- Pologne, Hongrie Aide a la Reconstruction Economique 441
11.1.2. SAPARD - Special Accession Programme for Agriculture
and Rural Development 442
11.1.3. ISPA - Instrument for Structural Policies for Pre-Accession 442
11.2. átmeneti támogatás 444
11.3. támogatási területek 445
11.4. A tagállamoknak nyújtott támogatások rendszere 446
11.4.1. A támogatási rendszer létrejötte és fejlődési szakaszai 446
11.4.2. Az EU fejlesztési politikája , 447
11.4.3. Támogatások - számokban 447
11.5. Támogatási területek 448
77.5.7. Strukturális Alapok 448
11.5.2. Koncentrált támogatások 448
11.5.2.1. Hátrányos helyzetű régiók 449
11.5.2.2. Átalakulásban lévő régiók (2. Célkitűzés) 449
11.5.2.3. Veszélyeztetett társadalmi csoportok 450
11.5.2.4. Helyi és regionális hatóságok 450
11.5.2.5. Az újonnan csatlakozott országok 450
11.5.3. A SA prioritásai 451
11.5.4. A Nemzeti Fejlesztési Terv 451
11.5.5. Közösségi kezdeményezések 452
11.5.5.1. EQUAL 453
11.5.5.2. INTERREG 453
11.5.5.3. LEADER 453
11.5.5.4. ÚRBAN 453
11.5.6. A Kohéziós Alap 454
11.5.6.1. Magyarország, mint tagország 454
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 456
III. FEJEZET: ÚJ IRÁNYZATOK, NEMZETKÖZI TENDENCIÁK AZ
ADÓZÁSBAN 465
1. AZ ADÓRENDSZEREK FEJLŐDÉSÉNEK LEGÚJABB IRÁNYAI 467
1.1. az adórendszer fejlődésének jellemzői az európai unióban az
ezredfordulón 467
1.1.1. Vállalkozásbarát adórendszer 470
1.1.2. Foglalkoztatás 471
1.1.3. Környezet 471
1.2. Fejlődési tendenciák a közösségi jogban 472
1.3 A magyar adórendszer az európai unió 477
2. ÖKOADÓ 481
2.1. Környezet és gazdaság (fenntartható fejlődés) 481
2.2. A környezetpolitika eszköztára 482
2.3. Az ökológiai adóreform gazdasági hatásai 484
2.4. Az ökoadó az Európai Unióban 487
2.5. az egységes energiaadó bevezetésének szükségszerűsége és lehetősége az európai unióban 489
2.6. az ökoadó rendszer lehetősége és szükségessége Magyarországon 491
3. AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM ADÓZÁSI KÉRDÉSEI 496
3.1. Az e-kereskedelem fogalma 496
3.2. az e-ügyletek főbb szereplői 498
3.2. Az OECD javaslatai 499
3.2.1. A 200l-es összefoglaló dokumentum 500
3.2.1.1. Forgalmi adóztatás 500
3.2.1.2. A felhasználás helyének kérdése 500
3.2.1.3. Az adóbeszedés módszere 502
3.2.1.4. A jogkövetés és az igazgatási együttműködés kérdése 504
3.2.1.5. Adóigazgatás 504
3.2.1.6. A telephely kérdése 505
3.2.1.7. Egyes jövedelmek kérdése - A vállalkozási tevékenységből és a
jogdíjból származó jövedelem 506
3.2.1.8. Egyes jövedelmek kérdése - A vállalkozási tevékenységből és a
know-how kifizetésből származó jövedelem 507
3.2.1.9. Az e-ügyletben érintett telephely nyeresége 508
3.2.1.10. A kommunikációs forradalom hatása a „tényleges üzletvezetési hely", mint elsőbbségi szabály alkalmazására 509
3.3. Az Európai Közösség javaslatai 511
3.3.1. AZ ECOFIN irányelvei 511
3.3.2. Az áfa kérdése 512
3.3.2.1. A hatodik irányelv módosításának terve 512
3.3.2.2. A távközlési szolgáltatásokkal való párhuzam 515
3.3.2.3. Az e-ügyletek forgalmi adóztatását szabályozó új irányelv 515
3.4. Az Amerikai Egyesült Államok javaslatai 516
3.4.1. AZ ISA Fehér Könyve 516
3.4.2. A legszorosabb kapcsolat kérdése 516
3.4.3. A Quill ítélet 517
3.4.4. Az Omnibus Appropriations Act 520
3.4.5. Az e-kereskedelmet terhelő adók az Egyesült Államokban 520
3.4.6. Az e-kereskedelem többszörös adóztatása 521
3.5. A magyar szabályozás 523
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 525
IRODALOMJEGYZÉK 527
TÁRGYMUTATÓ 537

Témakörök