Nemzeti versenyképességi intézmények és programok (dedikált példány)
"Versenyben a világgal" kutatási program
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
BEVEZETÉS
A nemzeti versenyképességgel foglalkozó szakemberek között sok mindenben van vita - abban azonban gyakorlatilag teljes az egyetértés, hogy amennyiben elfogadjuk a fogalom létét, akkor...
Tovább
Előszó
BEVEZETÉS
A nemzeti versenyképességgel foglalkozó szakemberek között sok mindenben van vita - abban azonban gyakorlatilag teljes az egyetértés, hogy amennyiben elfogadjuk a fogalom létét, akkor azt mindenképpen egy nagyon átfogó társadalmi, politikai keretben kell definiálnunk. A nemzeti versenyképesség nem egyszerűsíthető le néhány gazdasági, vagy szociális kulcsfogalomra, legyenek ezek egyenként önmagukban bármilyen átfogóak is. Így aztán a nemzeti versenyképesség alapvető értelmét a társadalmi jólét növelésének igen komplex és persze rosszul definiálható és még rosszabbul mérhető feladatának megvalósításában látják, s ennek megfelelő komplexitást várnak el a téma kutatóitól, illetve a gyakorlati megvalósítására törekvő politikusoktól, gazdaságpolitikusoktól is.
Jelen tanulmányunk arról ad képet, hogyan kezelik ezt a komplexitást néhány olyan országban, ahol a versenyképesség kérdését elég fontosnak tartják ahhoz, hogy önállónak értelmezhető nemzeti intézményi keretet is állítsanak mögé. Nem állítjuk, hogy ezeket az országokat (illetve politikusaikat, intézményeiket) példaként kellene állítani - úgy véljük azonban, hogy tapasztalataik értékelése és felhasználása hasznos lehet. Különösen igaz ez hazánkra, ahol a versenyképesség szót gyakran használják a közbeszédben, de sem versenyképességi politikánk, sem ezt megalapozó intézményeink nincsenek.
Hangsúlyozzuk, hogy tanulmányunkban nem törekszünk a nemzeti versenyképesség kérdéseinek átfogó tárgyalására. Ennek a műnek a megszületése még várat magára1, jelen tanulmányunk „csak" némi empirikus háttér felvázolására és a közvetlen következtetések levonására vállalkozik. A tanulmány fókuszában a versenyképességet támogató intézményi környezet vizsgálata áll. Ebből adódóan viszonylag sok szó esik az állam szerepéről. Hangsúlyozzuk, hogy nézetünk szerint a versenyképesség végül természetesen a piacon dől el, tehát átfogó elemzésekor a piacok működésére, az azt befolyásoló környezetre (ezen belül persze az állami piacbefolyásolásra is) legalább akkora súlyt kell helyezni, mint az állami intézményekre. Jelen dolgozatunk számos helyen mutat rá a piaci és állami szereplők együttműködésének szükségességére. A vizsgálatba bevont országok körének kialakításakor törekedtünk a sokszínűségre, így aztán a minta országai igen sokfélék. Ez módot nyújt arra, hogy ami általánosítható következtetés adódik, az valóban változatos háttérből bontakozzon ki. Az elemzésben szereplő országok alfabetikus listája a következő (zárójelben a World Economic Forum (WEF) 2011-2012. évi versenyképességi rangsorában elfoglalt helyezésük).
Vissza
Tartalom
Bevezetés 7
1. Versenyképességi politikák és intézmények - az országtanulmányok tapasztalatai 9
1.1. Alapelvek, alapkövetelmények a nemzeti versenyképességhez 9
1.2. A nemzeti versenyképességi politikák és programok jellemzői 10
1.2.1. Hosszú távú gondolkodás 10
1.2.2. Általános szabályok és nemzeti sajátosságok 11
1.2.3. A reálgazdaság becsülete 11
1.2.4. Intézmények, állam és piac 12
1.2.5. Átfogó koncepció 13
1.2.6. A jelentések és javaslatok tartalma 13
1.3. A szervezeti-intézményi háttér 13
1.3.1 A versenyképesség-felfogás és összetevői 14
1.3.2. Szervezeti struktúra, összetétel IS
1.3.3. Tevékenységek 16
1.4. Összefoglalás 17
2. ORSZÁGTANULMÁNYOK 19
Amerikai egyesült államok 20
A versenyképességgel foglalkozó intézmények megjelenése 20
Munkarend és jelentések 21
A Versenyképességi Tanács hatásai, eredményei 22
Általános értékelés 23
Chile 26
A versenyképességi intézményrendszer létrehozása, összetétele 26
Munkarend és jelentések 28
A versenyképességi tanács hatásai, eredményei 30
Általános értékelés 33
Csehország 37
A versenyképességi tanács és a kapcsolódó intézményrendszer 37
A versenyképességi jelentések, programok és stratégiák 38
Általános értékelés 41
Egyiptom 43
A versenyképességi tanács létrehozása, összetétele, működése 43
Munkarend és jelentések 44
A versenyképességi tanács eredményei 47
Általános értékelés 47
Finnország 50
A kutatási rendszer felépítése Finnországban 50
Munkarend és jelentések 53
Eredmények -európai viszonylatban 54
Általános értékelés 55
Horvátország 58
A versenyképességi tanács létrejötte 58
Munkarend és jelentések 58
Általános értékelés 62
Írország 66
A versenyképességi tanács létrehozása, összetétele, működése 66
Munkarend és jelentések 68
A versenyképességi tanács hatásai, eredményei 71
Általános értékelés 71
Jordánia 74
A „Jordán Nemzeti Versenyképességi Csapat" létrehozása, összetétele, működése 74
Munkarend és jelentések 76
A versenyképességi tanács eredményei 79
Általános értékelés - M
Nagy-Britannia - - 82
A versenyképességi intézményrendszer kialakulása, szerepe 82
A versenyképességi politika brit megközelítésben -jelentések 85
Általános értékelés 87
ÖRMÉNYORSZÁG 90
A versenyképességi intézmények létrehozása, összetétele, működése 90
A munkarend és a jelentések 91
A versenyképességi tanács hatásai 94
Általános értékelés 95
Svédország - 98
Az intézményi struktúra 98
Jelentések 101
A Globálizációs Tanács hatásai, eredményei 102
Általános értékelés 103
Szingapúr 106
Az állami szereplő: Nemzeti Kutatási Alapítvány 106
Az Ázsia Versenyképességi Intézet 106
Munkarend és jelentések 108
A fejlődés útján 109
Általános értékelés 111
Szlovénia 114
A versenyképességi intézményrendszer 114
A munkarend és jelentések 115
Fejlődés és versenyképesség 116
Általános értékelés 117
TÖRÖKORSZÁG 120
A versenyképességi intézmények 120
A versenyképesség alakulása 122
Általános értékelés 124
3. GLOBÁLIS ÉS EURÓPAI INTÉZMÉNYEK 126
Versenyképességi Tanácsok Világszervezete (Global Federation of Competitiveness Councils) 126
EU Versenyképességi Tanács 129
FELHASZNÁLT IRODALOM 132