Nemzeti védgát vagy szolid haszonszerzés?

Fülszöveg

A magyarok lába alól kihúzott erdélyi föld, a gondos aprómunkával felvásárolt magyar birtok, a nemzeti élet-halál harc frontvonalában küzdő pénzintézet régi toposza Erdély történetéről alkotott képünknek. Bár ezek a közhiedelmek nem mindig igazolhatóak, az erdélyi pénzintézetek története lehetőséget kínál a nemzeti mozgalmak intézményesedése, működése és a gazdasági tevékenység összefüggésének vizsgálatára. Az erdélyi szászok alapították az első pénzintézetet a szent korona országainak területén, bankjaik szerepe városaik, falvaik fejlesztésében kiemelkedő volt. Kezdeti altruista beállítottságukat jórészt megőrizve mindinkább nemzeti politikai törekvések kezdeményezői, támogatói és megvalósítói lettek, végig megőrizve működésük gazdasági racionalitását. Vezetőik a szász társadalom legbefolyásosabb figurái, az egyház, a társadalmi és gazdasági egyletek prominensei, akikkel a kormány is hajlandó kompromisszumot kötni és akik persze saját hasznukról sem feledkeznek meg.
Egry Gábor... Tovább

Fülszöveg

A magyarok lába alól kihúzott erdélyi föld, a gondos aprómunkával felvásárolt magyar birtok, a nemzeti élet-halál harc frontvonalában küzdő pénzintézet régi toposza Erdély történetéről alkotott képünknek. Bár ezek a közhiedelmek nem mindig igazolhatóak, az erdélyi pénzintézetek története lehetőséget kínál a nemzeti mozgalmak intézményesedése, működése és a gazdasági tevékenység összefüggésének vizsgálatára. Az erdélyi szászok alapították az első pénzintézetet a szent korona országainak területén, bankjaik szerepe városaik, falvaik fejlesztésében kiemelkedő volt. Kezdeti altruista beállítottságukat jórészt megőrizve mindinkább nemzeti politikai törekvések kezdeményezői, támogatói és megvalósítói lettek, végig megőrizve működésük gazdasági racionalitását. Vezetőik a szász társadalom legbefolyásosabb figurái, az egyház, a társadalmi és gazdasági egyletek prominensei, akikkel a kormány is hajlandó kompromisszumot kötni és akik persze saját hasznukról sem feledkeznek meg.
Egry Gábor 1975-ben született Miskolcon. A budapesti ELTE-n szerzett diplomát (1999) majd doktori fokozatot (2006) történelemből. 2002 óta a budapesti Politikatörténeti Intézet kutatója, 2005 óta a Múltunk című folyóirat szerkesztője, 2009-től felelős szerkesztője. Kutatási területei: nemzetiségi kérdés és nacionalizmus a dualizmus kori Magyarországon, magyar kisebbségek története a két világháború között, ausztromarxista nemzetkoncepciók, a magyarországi politika és a nemzet a rendszerváltás után, európai integráció és a nemzet. Eddig megjelent kötete: Az erdélyiség „színeváltozása". Kísérlet az Erdélyi Párt ideológiájának és identitáspolitikájának elemzésére 1940-1944. Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. Vissza