Nemzeti kultúra - kulturált nemzet (dedikált példány)

1867-1987

Szerző

Lektor

Budapest

'Glatz Ferenc: Nemzeti kultúra - kulturált nemzet (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1988
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	422 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-09-3192-3
Megjegyzés:	Glatz Ferenc szerző által dedikált példány.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Milyen kulturális-szellemi hagyományanyagra tekinthet vissza a mai fiatal vagy éppen felnőttkorba ért nemzedék? Beépült-e szervesen gondolkodásunkba, szakmai műveltségünkbe mindaz, amit a modern magyar kultúra - mint értéket - kitermelt? Vajon jól vontuk-e meg az elmúlt száz esztendő kulturális javainak mérlegét 1948 után? S amikor már látszottak - 1953,majd 1956 után - az elmúlt száz esztendő értékelésében a szűkkeblűségek, vajon miért tartott oly sokáig a rossz pecsétek feltörése?
Ezek a kérdések állnak Glatz Ferenc könyvének - amely 1968-1986 között készült előadásain, cikkein alapul - középpontjában. Értékmegőrzés, színvonaligény! Ez a két kulcsfogalom tömöríti legjobban a szerző mércéjének alapvonásait, amelyre a hazai polgári és marxi gondolati örökséget helyezi. A képzettségéből élő első modern polgári értelmiség társadalmi kiemelkedése 1867 után a magyar állami kulturális intézményrendszer kiépülése nyomán; a polgári piacigény keltette nem magyar etnikai elemek beolvadása a... Tovább

Tartalom

Bevezető	7
Hagyomány és megújulás a kultúrában (Polgári és marxista történetírás)
Marxi alapok és kérdőjelek. A polgári történetírás vonulatai. Új szintézis	13
Polgári fejlődés, nacionalizmus, asszimiláció a XIX. században (A magyar nemzeteszme társadalomtörténetéhez)
Polgári fejlődés és kiegyezés. Polgári munkaszervezet - nemzeti-vallási asszimiláció. Megyei dzsentri és idegenellenesség. A hivatalnok-polgár értelmiség. Társadalmi asszimiláció - nemzeti asszimiláció	36
Zene, politikai közgondolkodás, nemzeti eszmények a századfordulón (Bartók Béla Kossuth-szimfóniájának társadalomtörténeti gyökerei)
Idegenellenesség, antiszemitizmus. Türelmetlen nacionalizmus. Közízlés és nemzeti romantika. Szakmai program - új zene	56
A polgári elitképzés műhelye (Történészképzés az Eötvös Kollégiumban)
A modern tanártípus, Mika Sándor. Szakszerűség, liberális történetszemlélet. Európai színvonalon. Szabadgondolkodás a két háború között	66
Alkotmányos önállóság és történetírás (A "bécsi" magyar történetírók köre)
"Közösügyek" és történetszemlélet. Negyvennyolcasság és a történetírás. A felbomlás felé	82
Trianon és a magyar történettudomány (Történetírás, ideológiai közeg)
Történetíró - ideológiai közeg. Történetírás - tudománypolitika. Nemzeti-nemzetiségi kérdés a történetírásban. Történeti tudat, a politika ideológia intézményei	104
Kultúrpolitika és szaktudomány, 1919-1931 (Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány)
A történetírás politikai funkciója. Az intézmények a köznapi gondolkodás formálásában. Ellenforradalom, a történettudomány ideológiai funkciója. Ideológia, szaktudomány, közönség. Tudományszervezés, tudományágon belüli tervszerűség. Elnök-miniszter és törzsgárda. Mecénások - állami dotálás. A program jellegéről	121
Kultúrpolitika, kurzusideológia, rádió (1927-1937) (A magyarországi tömegkultúra alapelemei a két háború között)
A kultúrpolitika új célja: a tömegek. Nemzetnevelés és Rádió. Nemzetnevelés - kontra üzleti érdekek. Kurzusideológia és Rádió. Közműveltség és Rádió	179
Sajtópolitika, hivatalos ideológia (1932-1936) (A Gömbös-kormány sajtópolitikájáról)
Totális államszervezés - sajtótámogatás. Miniszterelnökség és a megye. Irányított sajtópolitika. Kormánylap - sajtószubvenció	225
Domanovszky Sándor. Történetíró és tudományszervező (A magyarországi gazdaság- és társadalomtörténet-írás történetéből)
Gondos iskolázottság. Krónikatanulmányok, filológia, nemzeti ideológia. A gazdaság és a társadalom intézményei. A mezőgazdasági termelés üzeme. A Habsburg-kérdés 1920 után. A tudományos nagyüzem adminisztrátora. "A professzor"	242
Szekfű Gyula. Nemzeti történetíró a forradalomak után (Szekfű Gyula életpályájáról)
Egy generáció megrázkódtatásai. Egyházi gimnázium - liberális elvek. Szakmai színvonal - európai tájékozódás. Hivatalnokszemlélet - polgári nemzeteszmény. Történetíró - nemzeti sorskérdések. Nemzeti történetíró - konzervatív polgár. Polgári nemzeteszmény - "forradalmi" türelmetlenség	275
Hóman Bálint. Szokásszerűség, társadalom (A modern forráskritika és társadalomtörténet-írás Magyarországon)
Hivatalnokcsalád. Hercegi levéltáros - átértékelő történetírás. Egyetemi tanár - szerkesztő. Marxizmus - egyéni utak. Írástörténet - értelmiségtörténet. Világtörténet - kortörténeti-kritika. Szociológia - a szocialitás eszménye	329
A történeti-politikai gondolkodás a felszabadulás után (Pártpolitika és történeti közgondolkodás)
A polgári korszak ideológiai intézményei. A politikai gondolkodás történeti töltése. A párt ideológiai módszerének forrásvidékéről. Megjegyzések a történeti megismerés természetéről. Pártok politikája és a historizálás	366
Marxi elmélet és történeti szaktudomány
A mozgalom és szaktudomány igényei. Polgári szaktudomáyn és Marx. Elmélet és szaktudományos módszertan	384
Történetírásunk és az utóbbi negyven esztendő (Azonosságtudat történelemhez, nemzethez, társadalomhoz)
A hagyományos magyar középosztály azonosságtudatáról 1945 után. A zsidó középosztály azonosságtudatáról 1945 után. A munkásságról és a parasztságról 1945 után. A trianoni és párizsi békerendszerek keltette konflikutosk. A védhatalmi nacionalizmus újabb konfliktusok lehetséges rendezéséről. A politikai intézményrendszer lehetésges reformjáról. A gazdasági és a politikai azonosságtudat ellentmondásáról	402
Rövdidítésjegyzék	424