Nemzeti identitás és külpolitika a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában

Előszó

Az itt közreadott kötet az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program „Nemzeti identitás és külpolitika alapprogramja támogatásával a Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja keretében folytatott, mintegy huszonkét országra kiterjedő összehasonlító kutatás az „Európán kívüli világ" című alprogramjának eredményeit tárja az olvasó elé. A kötet a Közel- és a Távol-Kelet nyolc meghatározó országát illetve országcsoportját vizsgálja abból a szempontból, hogy ezekben a más civilizációkhoz tartozó államokban érvényesülnek-e, és ha igen hogyan, azok az alaptételezések, melyeket a kutatási program elején körvonalaztunk. A jelen kötet által vizsgált térségek és országok kiválasztása elsősorban az intézeti kutatói kapacitás, illetve a más intézetekkel és kutatókkal fenntartott kapcsolatok függvényében történt. A Közel-Kelet esetében kísérletet teszünk annak minden állami tényezőjének vizsgálatára a nemzeti identitás és külpolitika kölcsönhatásainak tekintetében: így külön fejezetek foglalkoznak az arab világgal, Izraellel, Törökországgal és Iránnal. Az arab országokat a speciális, közös arab identitás miatt célszerűnek tartottuk egyben vizsgálni. Ugyanakkor tudomásul vesszük és fenntartjuk, hogy a huszonnégy arab ország, illetve a Palesztin Hatóság, önmagukban és külön-külön is képezhetnék egy ilyen kutatás tárgyát. A palesztin identitásról szóló fejezet ezt példázza. Ez a választás nemcsak az államiság által szabott kereteknek felel meg, hanem egyben górcső alá veszi mindazokat a nagy civilizációkat és kultúrákat, melyek a Közel-Keletet évezredeken keresztül alakították és melyek a Közel-Keletet a mai napig markánsan befolyásolják. A Távol-Kelet esetében a térség három, történelmileg és kulturálisan is meghatározó országát vizsgáltuk: Kínát, mellyel kapcsolatban két tanulmányt is közreadunk, Japánt és Koreát. Korea esetében a kutatás kiindulópontja - elsősorban a témából fakadóan - az volt, hogy bár a Koreai-félsziget és a koreai „nemzet" két országra osztott, az identitás, illetve annak a külpolitikára hatással bíró elemei hasonló jegyeket mutatnak mindkét országban. A kutatás a konstruktivista külpolitika-elmélet alapján kísérletet tesz arra, hogy megvizsgálja a nemzeti identitások külpolitikára ható elemeit, a nemzeti identitás és a külpolitika közötti kölcsönhatást. Vissza