Nemzeti évfordulóink 2010

Előszó

A zene furcsa, varázslatos dolog. Megnyugtat, vagy felkavar, lelkesít, vagy elandalít, s közben megolajozza lelkünket.
2010-ben lesz kétszáz éve, hogy megszületett a magyar kultúra, a magyar zene egyik legkimagaslóbb alakja, a nemzeti opera megteremtője, a Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc. A jövő évet az ő emlékének szenteljük.
Erkel Ferenc életműve azt sugallja, hogy a sokat emlegetett és sokak által megszenvedett válság közben is tudatosítanunk kell magunkban: ha anyagi javakban nem dúskálunk is, van aranytartalékunk, mégpedig a magyar kultúra. Kultúránk, művészetünk, az egész világon ismert és elismert zeneművészetünk biztonságérzetet nyújtó szellemi raktár, amelynek készlete soha ki nem fogy, és minél többet adunk belőle másoknak, annál gazdagabbak leszünk magunk is. Erkel annak a kornak volt a zseniális alkotója, amikor a zene a maga sajátos eszközeivel igyekezett előmozdítani a függetlenségi törekvések sikerét. A korabeli költők, írók és festők mellett Liszt és Erkel volt a megtestesítője a magyar nemzeti romantika kibontakozásának.
Akkortájt a művészek célja a független nemzeti kultúra megteremtése és az állandó magyar színtársulat létrejötte volt. Ekkor történt, hogy Erkel a verbunkos zenét az olasz opera sajátosságaival vegyítette, s ezzel új műfajt teremtett. Az 1848-as szabadságharc előtt és után a magyar történelem tragikus eseményeinek felidézésével ez a zene táplálta a nemzeti öntudatot. Erkel zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus volt egy személyben. Művészi formálódásában három város játszott fontos szerepet: Pozsonyban tett szert a klasszikus zenei műveltségre, Kolozsvárott szerzett előadói gyakorlatot mint zongoraművész és karnagy, végül Pesten sajátította el a színházi muzsikus sokrétű mesterségének fortélyait. 1837-ben, amikor megnyílt a Pesti Magyar Színház, karmestere Erkel Ferenc lett. Három évvel később ugyanez a színház már Magyar Nemzeti Színházként mutatta be első operáját, a Bátori Máriát, majd 1844-ben ifjúkora fő művét, a Hunyadi Lászlót. Ez utóbbi volt az első maradandó értékű magyar opera. A Hunyadi évében készült el a Himnusz is.
Erkel legnagyobb érdeme az volt, hogy ő teremtette meg a semmiből a magyar operát, és megszervezte a Filharmóniai Társaságot, amely nélkül a színvonalas operajátszás elképzelhetetlen lett volna. Művei közül a Hunyadi László és a Bánk bán ma is kedvelt darabjai az Operaháznak. Erkel zenéjének élvezetéhez nem kell sem különösebben zeneértőnek lenni, sem pedig elhivatottnak. Az ő művei oly módon képviselik a magas kultúrát, hogy mindenki érti, ismeri és élvezi. Ezt kellene sok művésznek utánacsinálnia, de ha ez nem is sikerül, hiszen hozzá hasonló zseniális alkotó nem gyakran születik, hallgassuk és élvezzük csodálatos alkotásait. Erre számtalanszor lesz alkalmunk a 2010-es évben! Vissza