Előszó
Élve az alkalom adta lehetőséggel, történész kollégái, barátai és tanítványai a kitűnő alkotóhoz, egyetemi oktatóhoz méltó módon, régi és újabb kutatásaikon alapuló tanulmányaik gyűjteményével...
Tovább
Előszó
Élve az alkalom adta lehetőséggel, történész kollégái, barátai és tanítványai a kitűnő alkotóhoz, egyetemi oktatóhoz méltó módon, régi és újabb kutatásaikon alapuló tanulmányaik gyűjteményével köszöntik Szabad Györgyöt. Teszik ezt abban a reményben is, hogy erejének teljében továbbra is a történeti kutatásra, alkotásra fordíthatja kivételes tudását, szakértelmét és ezáltal tovább gazdagíthatja tudományos életművét és a magyar történettudományt.
E kötet szerzői életútjuk során dolgozataik, tanulmányaik elkészítésében joggal számíthattak Szabad György közvetlen és műveivel közvetett szakmai segítségére. Zömüket ugyanis pályájuk első lépéseinek megtételében is segítette, útjukat egyengette, ám valamennyiük munkáját különös és egyben kritikus figyelemmel kísérte s ezáltal gyakran éppen a holtpontokon segítette át őket. Eközben érzékenyen figyelte pályatársai kutatásainak eredményeit, s nemcsak méltányolta azokat, hanem felhasználta a maga tudományos munkásságában is.
A tatai és gesztesi Esterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. (1957.), Forradalom és kiegyezés válaszútján. (1967.), Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. (1977.), Hungárián political trends between the Revolution and the Compromise [1849-1867] (1977.) és Miért halt meg Teleki László? (1985.) c. könyvei és az általa szerkesztett tanulmánykötetek, mesterien megfogalmazott és szépen formába öntött sokágú: irodalmi, jogi, közgazdasági tartalmat is hordozó tanulmányai olyan maradandó értékeket őriznek, amelyeket gazdag forrásanyaguk, világos szerkezeti rendjük, tartalmi gazdagságuk miatt nem kérdőjelezhet meg az idő. Bizonyosak vagyunk abban is, hogy eddigi s a jövőben elkészülő dolgozatai szerves építőkövei lesznek történetírásunk épületének. Kötetünket ezért sem tekinthetjük az életmű, az alkotás lezárását sejtető valamiféle emlékkönyvnek, inkább közös munkánk sűrűjében - természetesen az ünnepélyesség közepette - született tanulmányok gyűjteményének.
A szinte spontán módon összegyűlt tanulmányokat a tartalom és a kronológiai szempontok együttes figyelembevétele szerint csoportosítottuk. Az első témakörbe soroltuk a reformkort, továbbá 1848/49 nemzeti és társadalmi átalakulását elemző tanulmányokat. A másodikba főként kolozsvári történész kollégáinknak a reformkori Erdély gazdasági, társadalmi, politikai életét taglaló írásait. A tanulmányok harmadik csoportjába az abszolutizmus és a dualizmus korszakának egy-egy jelentősnek számító eseményét vagy valamely történelmi műhely, illetőleg személyiség útját, életét vázoló-elemző tanulmány került.
Vissza