Nemzetgazdaságtan II.

Tartalom

BEVEZETÉS.
A Termelés és Forgalom Rendszere és általános Jellege.
]. §. A nemzetgazdaságtan «Különös Részének »jellege és feladata. -
2. §. A gazdasági népélet főágai és tagozata általában. - 3. §. A nemzetek gazdasági fejlődésének korszakai a főfoglalkozásnemek tekintetében. - 4. §. A foglalkozási ágak és a népesség megoszlása az államterületen. - 5. §. A nemzeti főfoglalkozásnemek állása és kapcsolata. -
6. Az állam hivatása a közgazdaságot illetőleg. :- 1-13. lapon.
ELSŐ KÖNYV.
A Mezei Gazdaság.
ELSŐ FEJEZET.
A Mezei Gazdaság Általában.
7. j. A mezei gazdaság feladata és főbb ágai általában. - 8. §. A mezei
gazdaság szerepe a nemzeti háztartásban. - 9. §. Folytatás. - 10. §.
A földbirtok története. - 11. §. A földbirtok-kérdés s az e körül való legújabb időbeli szociális mozgalom. - 12. §. A mezőgazdaság általános
üzletviszonyai. - 13. §. A virágzó mezei gazdaság ismérvei. - 14. §.
Az állam hivatása a mezei gazdaság körül általában. - 14-27. lapon.
második fejezet.
A Gazdálkodási Rendszerek és a Birtokviszonyok.
15. §. A külterjes és belterjes gazdálkodási rendszer általában. - 16.
A gazdálkodási rendszerek közelebbről. - 17. §. A gazdálkodási rendszerek méltatása. - 18. §. A mezőgazdasági birtok és annak helyes
rendszere általában. - 19. §. A tagosítás és a legelő-elkülönzés különösen. 20. §. A földbirtokot megkötő intézmények és azok hátrányai. - 21. §. Szabad vagy korlátolt földfeldarabolás és a «minimum »-
törvény különösen. - 22. §. Folytatás. - 23. A jószágok terjedelme.
- 24. §. Folytatás. - 25. §. Folytatás. - 26. A jószágkezelési
rendszerek. - 27. §. Folytatás. - 28. §. -Jobbágy-tartozások és terhek, s
ezek megszüntetése. - 29. §. Folytatás. - 30. §. A jobbágy-tartozások
megváltása. - 31. §. Folytatás. - 27-63. lapon.
HARMADIK FEJEZET.
A Mezei Gazdaság főbb Agai különösen.
32. §. A mezőgazdasági termelés-ágak osztályozása.- 33. §. A) Tápszerek
és ipari anyagok termelése. - 34. §. B) Állattenyésztés. - 35. §. C)
Erdészet. - 36. §. Folytatás. - 37. §. D) Bányászat. - 38. í. Folytatás. -- 39. §. A mezőgazdaság ágainak legczélszerübb üzlet-vidéke. -
63-77. lapon.
NEGYEDIK FEJEZET.
A Gabonatermés. a Gabona mint Kereskedelmi Áru, s Ár- s Forgalmi
Viszonyai általában.
40. Az aratások és ezek befolyása a közgazdaságra. - 41. §. A szemesélet árképződési viszonyai. - 42. §. A gabonakereskedés általában. -
43. Folytatás. - 44. §. A gabonadrágaság, gabonakereskedés belföldön, és a gabonaolcsóság. - 45. §. Folytatás. - 77-90. lapon.
ÖTÖDIK FEJEZET.
A Földhitel-úgy: a Mezőgazdaság előmozdítására irányuló egyéb Intézmények, és a m. g. Válságok.
46. Általában. - 47. §. A) Földbirtoki hitelügy és hitelintézetek. - 48. j.
Folytatás. - 49. §. Folytatás. - 50. §. B) Mezőgazdasági biztosítási
ugy. - ol. C) Gazdasági egyletek; és D) mezőgazdasági szakoktatás. - 52. §. E) Példánygazdaságok; F) Kiállítások; és G) Munkáskezek iránti intézkedés. - 53. §. H) Nagyobbszerű melioratiók. -
54. Egyéb közintézkedések a mezei gazdaság érdekében. - 55. §.
Mezőgazdasági válságok s az e körüli intézkedések. - 90-108. lapon.
MÁS 01) IK Kü ./Y 7 v.
A Műipar
ELSŐ FEJEZET
A Műipar Általában.
56. §. A műipar fogalma, feladata és termelősége. - 57. A műipar
jelentősége és helye a nemzetgazdaságban. - 58. A műipar fontossága műveltségi és politikai tekintetben. - 59. §. A műipar és a mezei
gazdaság közti viszony. - 60. §. A műipari politika. - 61. Az iparüzlet a jövedelmezőség szempontjából. - 62. A műipari foglalkozási
ágak álláshelye, és fejlődés-menetszerű egymásra következése. -
109-119. lapon.
MÁSODIK FEJEZET.
A Műipari Üzletformák.
63. §. A műipari üzletformák általában. - 64. §. A kézműi üzletforma
különösen. - 65. §. A gyári üzletforma. - 66. §. A gyáripar, főleg
társadalmi vonatkozásai szerint. - 67. §. A gyáripar ellen emelt vádak
és ezek bírálata. - 68. §. Folytatás. - 69. §. A gépek jelentősége a
közgazdaságban. - 70. §. Folytatás. - 71. §. Folytatás.- 72. §. Eredmények. 120-136. lapon.
HARMADIK FEJEZET.
A Gzéhrendszer és az Iparszabadság.
73. §. Az iparüzleti jog általában, és a czéhrendszer különösen. - 74.
A czéhrendszer birálatos méltatása. - 75. §. A műipar-szabadság, és
annak igazolása különösen. - 76. §. Az iparszabadság némely iránybani korlátolása. 77. §. Az iparszabadság életbeléptetésével járó némely
intézkedések. - 78. §. A gyárüzleti iparjog. - 136 - 146. lapon.
negyedik fejezet.
A ,,Sociális Kérdés".
79 §. A «sociális kérdés, általában. - 80. §. A megoldás módja körüli
különböző felfogások. - 81. §. Birálatos jegyzetek a jelzett iskolákra
nézve. - 82. §. A megoldás egynémely irányelve. - 83. §. Az állam
teendői a sociális kérdés megoldására czélzó feladatkörben különösen. -
84. A társulati tevékenység s különösen a szövetkezetek. - 85. §
A szövetkezet főbb alakzatai. - 86. §. A szövetkezetek jelentősége
különösen. - 146-166. lapon.
ÖTÖDIK FEJEZET.
Egyéb Intézkedések a Műipar érdekében.
87. §. Törvényhozás, ipari oktatás, iparegyesületek és iparkamarák. - 88. §.
Ipartárlatok, találmányi pátensek vagy szabadalom-levelek, és iparszabályzatok. - 166-170. lapon.
HARMADIK KÖNYV.
A Kereskedés.
ELSŐ FEJEZET.
A Forgalom és Kereskedés általában, és annak Nemei és Alakzatai különösen.
89. §. A forgalomügy általában. - 90. §. A kereskedés fogalma, feladata
és termelősége. - 91. §. A kereskedés jelentősége különösen. - 92.
A kereskedési üzletformák; különösen : A) Kis- és Nagykereskedés. -
93. §. B) Bel- és külkereskedés, és világkereskedés. - 94. §. C) Activ
és passiv kereskedés. - 95. §. A kereskedő alanyok, jelesül egyéni és
társüzlet, nagy kereskedői compagniák, és részvénytársulatok. - 96. j.
A részvénytársulatok különösen. - 97. §. Gyarmatok és gyarmati
kereskedés. - 98. §. A közhatalom feladata a kereskedelmi ügy körül.
- 171-189. lapon.
MÁSODIK FEJEZET.
A Kereskedelmi Politika.
99. §. A kereskedelmi politika általában. - 100. §. A kereskedelmi és
vámpolitika rendszerei. - 101. §. A szabadkereskedési rendszer általános indokolása. - 102. §. A védvámrendszer elméletének főbb tételei.
- 103. §. A védvámrendszer birálata. - 104. §. Folytatás. - 105. j.
Eredmények összefoglalása, és kivételek a szabad kereskedelmi elv
alól. - 106. §. Mezőgazdasági termékek s különösen gabona, a vámpolitika szempontjából. - 107. §. Gabonakiviteli vámpolitika. - 108. §.
Folytatás. - 109. §. Kivételek a szabadforgalmi elv alól. - 190-222. 1.
HARMADIK FEJEZET.
A Határ-Vám-Ügy.
110. §. A vámügy általában. - 111. A) Átviteli vámok. - 112. B)
Kiviteli vámok ; exportpraemiumok ; vámvisszatérítések ; és visszvámok.
- 113. §. Beviteli vámok; tekintettel a pénzügyi, a különbözeti, és a
kedvezményi vámokra. - 114. §. A vám- és kereskedelmi szerződések.
- 115. §. A vámrendtartás és tariffa. - 116. §. Vámterület; vámegyesületek és vámszövetség. - 223-240. lapon.
NEGYEDIK FEJEZET.
I Nemzetközi Arú- és Értékforgalom Mechanizmusa és Mérlege.
117. A nemzetközi áru- és értékforgalom általában.- 118. §. 4) A nemzetközi árucsere általános törvénye. - 119. Folytatás. - 120. S.
B) Az áru- és értékforgalmi mérleg különösen. - 121. §. C) A váltó,
mint nemzetközi fizetési eszköz, és annak árfolyama különösen. -
122. §. D) A kereskedelmi mérleg tanának hiányossága, illetőleg czáfolata. - 123. §. Folytatás. - 124. §. Árumérleg és értékmérleg,
tekintettel a vámpolitikára. - 125. i;. Eredmények. - 240-267. lapon.
NEGYEDIK KÖNYV.
A Pénz-, Hitel- és Bankügy.
ELSŐ FEJEZET.
A Fémpénz és a Valuta.
126. §. A pénz és ennek különböző nemei. - 127. §. A fémpénz, a pénzérték, a pénz jogi szempontból és a pénzregale. -- 128. §. A pénzvágy érmerendszer, és a pénzkészítési technika. - 129. §. Folytatás.
- 130. §. A valuta vagy országos pénzbecs, és ennek alakzatai. -
131. §. Az «egyes» valuta általános elvi szempontból és a «kettős»
valuta melletti érvelés. - 132. §. A kettős valuta rendszerének elvi és
gyakorlati fogyatkozásai. - 133. §. A kérdés megoldási módja. -
134. §. Arany vagy ezüst mint valuta fém. - 135. Eredmények.
Valutaváltoztatás ; a pénztartozások jogi tartalma. - 136. §. A meseérczek érték- és mennyiségi viszonyai, történelmi és statistikai tekintetben. - 137. §. A világpénz és világérme. - 138. §. A papirvaluta; ennek viszonya a fém-valutához; s papir-pénztartozások jogi tekintetben. - 268-317. lapon.
MÁSODIK FEJEZET.
A Papírpénz- és a Pénzhelyettesítők.
139. §. A hitel- és értékpapirnemüek általában; s a papírpénz és hitelforgási eszközök különösen. - 140. §. A tulajdonképi papirpénz. -
141. §. A bankjegy mint hitelforgási eszköz, és különbözése a papírpénztől. - 142. §. A check, a váltó, s a pénztár-utalvány mint hitelforgási eszköz, és a bankjegytől való különbözése szerint. - 143. §.
A pénzforgás alakzatai, törvényei és a szükségelt pénzmennyiség. -
144. §. Folytatás. - 145. §. A pénz értéke és értékváltozása különösen. - 146. §. Az «agió» különös tekintettel okaira és hatásaira. -
147. §. Folytatás. - 148. §. A papirpénz fundatiója és ennek különböző rendszerei. - 149. §. Folytatás. - 150. §. A papirpénz összefoglaló méltatása, előnyei és hátrányai szerint. - 151. §. A valutahelyreállítás. - 317-380. lapon.
HARMADIK FEJEZET.
A Hitelügy és a Bankok.
152. §. A hitelügy s annak alakzatai általában. - 153. §. A bankok általában. - 154. §. A bank-üzleti ágak egyenként, jelesül: az átirati, a
letéti és a folyó-számlai üzlet. - 155. §. Folytatás. - A leszámítolási
és a jegy kibocsátási üzlet. - 156. §. Folytatás. - A kölcsönzési, a
jelzálogi, a bizományi, az értékpapír-kereskedési, és az államkölcsönműveleti üzletág. - 157. §. A jegybankok különösen. - 158. §. Az
állami jegybank-politika és a különféle jegybankrendszerek általában.
- 159. §. Jegybank.szabadság vagy jegybankszabadalom. - 160. §. Az
egy- vagy több bank rendszere, s egy- vagy többféle bankjegy különösen. - 161. §. A vitás kérdés körül való eligazodás. - 162. §. Az
állami jegybank kérdése. - 163. §. Az állam magatartása szemben a
bankokkal, s a bankügyvitel és igazgatás kellékei. - 164. Földhitelbankok ; Vállalati vagy Üzérbankok (Credit-Mobilier) és Népbankok.
- 165. §. Visszatekintés a bankok szerepére és jelentőségére a közgazdaságban. - 380-429. lapon.
NEGYEDIK FEJEZET.
A Pénz- és Értékpapir-spekulátió ; a Tőzsde és a Fon/almi Válságok.
166. §. A pénz és értékpapir-speculatio általában. - 167. §. Az úgynevezett
"nagy spekulation". - 168. Az értékpapir-spekulatio, és az értékpapírok árfolyamának képző és törvényei különösen. - 169. §. A nemes-ércz-üzérlet. - 170. §. A tőzsde és a tőzsdeüzérlet főbb alakzatai.
- 171. §. A spekulatio és a tőzsdeüzlet közelebbi méltatása. - 172. §.
A válságok a közgazdaságba általában. - 173. §. A válságok lefolyása, következései, és időszakonkénti ismétlődése. - 174. §. A bankok
szerepe, és az állam feladata a válságok körül. - 430-458. lapon.
ÖTÖDIK KÖNYV.
A Közlekedési Ügy.
ELSŐ FEJEZET.
A Közlekedés és Szállításügy általában, s Természete, Jelentősége és az Állam
iránti Viszonya szerint különösen.
175. A közlekedés eszközei és intézetei általában. - 176. §. A közlekedési eszközök jelentősége és nemzetgazdasági hatásai, - 177. §. A közlekedési eszközök gazdasági természete és sajátosságai. - 178. Az
állam hivatása és teendői a közlekedésügy körül. - 179. §. A közlekedési eszközök igazgatás- és pénzügyelvi tekintetben. 459-474. lapon.
MÁSODIK FEJEZET.
Az Országutak, Folyampályák, Hajózót, Csatornák, Posta és Távirdaügy.
180. §. A szárazföldi és a folyami útügy általában, és közgazdasági tekintetben különöset). - 181. §. A pósta mint szállítási eszköz és intézet.
- 182. A távirdaügy. 475-483. lapon.
HARMADIK FEJEZET.
A Vaspályák.
183. A vaspályák általában. - 184. §. A vasutak mint nyilvánjellegü
vállalat s közületi feladattárgy. - 185. §. Az állam- vagy magán-vasut
rendszer kérdése. - 186. §. A vasúti tariffa vagy szállítási dijak. -
187. J. A vasutak financirozása, a kamatbiztositás, és a jövedelmezőség.
_ 1S8. A vasutak hatása és jelentősége a nemzetek gazdaságában.
- 189. §. A forgalom előmozdítására szolgáló némely egyéb intézkedések. - 483-511. lapon.
FÜGGELÉK
Szellemi termékek productioja és forgalma.
190. §. Általában. - 191. §. Szellemi és anyagi munka. - 192. §. A szellemi termékek előállítása és ótalma. - 193. §. A sajtó, mint a szellemi
productió eszköze és emeltyűje. - 512-517. lapon.