kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 295 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Nyomtatta Stephaneum nyomda és könyvkiadó R. T., Budapest. |
Előszó | 3 |
A kultúráról | 7 |
A kultúra-fogalom felbontásánál a belső ember, külső ember és az embert körülvevő anyag jön tekintetbe | 11 |
Az ember testének az anyagtól való elválasztása | 13 |
A társadalmat a hármas kultúra tartja össze | 16 |
Foglalkozás-elosztás (differenciáció) | 17 |
Szociális differenciáció vagyis osztályképződés | 17 |
Gazdasági differenciáció vagyis a hivatásokra való tagolás | 18 |
A falu kialakulása | 18 |
A város kialakulása | 18 |
Javak kicserélése (integráció) | 18 |
A civilizáció | 19 |
A kultúra meghatározása | 21 |
Individuálizmus | 27 |
Kollektivizmus | 28 |
Szolidarizmus | 29 |
Arisztokratikus államforma | 30 |
A mi kultúránkról | 32 |
Középosztályunk a tulajdonképeni kultúra hordozója | 33 |
A mi magyar nemzetünk szükséglete is a nyugati kultúrnépek életének és szükségleteinek megismeréséből ered | 34 |
A német középosztályon is meg lehet állapítani az alacsonyfokú külső kultúrát | 36 |
<<Nem rejlik-e például az angol nép ereje, talán a forma és önállóság elvének egymással való szerencsés megegyeztetésében>> | 38 |
Egész munkánk folyamán a szociológiának rövid ismertetése mellett, a külső kultúra fogalmának megismertetését tűztük ki célul | 39 |
Minden anyagi kultúra helyes fejlődése a külső kultúra fejlődésétől, illetve fejlettségétől függ | 40 |
Tabella a főkultúrák tárgyairól | 41 |
A zsidófaj kiegyensúlyozott hármas kultúrája | 41 |
A külső kultúra úgy a vallás, mint nálunk az állam részéről is a nemtörődömség homályában tespedett, a nyugati kultúrát pedig nem jól láttuk meg; nem lehetett harmónikus a hármas kultúránk | 43 |
<<Mi általában a demokratizmus? Általános törekvés az arisztokratizmus felé>> | 45 |
Bele kell vinni az iskolába a külső kultúra tanítását is | 46 |
Csak azt kell tanítani, ami az életre okvetlenül szükséges | 47 |
Csak gentleman tanárok, illetve tanítók tudnak csak gentlemaneket nevelni | 49 |
A higiéniáról | 51 |
A fényről | 52 |
Napfürdő | 55 |
A nyaralás kérdése | 56 |
Napközi otthon | 58 |
Tengeri hoszpisz | 59 |
Erdei iskola | 59 |
A melegről | 61 |
A levegőről | 62 |
A vízről (fürdésről) | 62 |
Bidéről | 66 |
A mosakodásról. Mi különösképen a legfontosabbat, a lefekvés előtti mosakodást és a lefekvés előtti szájmosást hagyjuk el | 67 |
A fogak ápolása | 68 |
A kezek ápolása | 68 |
A kisdedkortól kezdve, azaz a gyermek egyéves korától kezdve mossuk meg a gyermeknek a kezét minden étkezés előtt | 236 |
Hajunk tisztántartása és ápolása | 69 |
Az alvás | 69 |
Az angol gyermeket 4-5 éves koráig már 6 órakor lefektetik | 73 |
Az alvásról, a csecsemő-, a kisded- és tanköteles korban. A gyermek keze a takaró fölött maradjon | 74 |
A nemi betegségekről | 74 |
Az étrendről és élelemről | 78 |
Az ivásról | 82 |
Az ivóvízről | 82 |
Sör, bor és pálinka | 82 |
A dohányzás | 85 |
A haláltól való félelemről | 86 |
A higiéniáról, ha az ember tartózkodási helyét változtatja | 87 |
A testgyakorlatokról | 92 |
A mozgás, gimnasztika és erőgyakorlat legyen már az első évtől kezdve a gyermek nevelésénél a vezérfonal. Amerikában és az északi államokban már 2 éves korukban tanulnak a gyermekek úszni | 93 |
Gyakran már a bölcsőben kezdődik a csecsemő egészségének megrontása | 94 |
Játékdélutánok intézménye | 96 |
Óraközi szünetek alatt a tanulók 2 perces tornagyakorlatokat végezzenek | 97 |
Antik gimnasztika | 98 |
Modern sport | 99 |
A sport minden neme csak mértékkel való az iskolás fiúknak | 100 |
A cserkész-mozgalomról | 100 |
A nyári szünidőt is fel kellene hasznáni a testgyakorlatokra | 101 |
Budapesti Középiskolai Atlétikai Klub | 101 |
A korcsolyázásról | 102 |
A testgyakorlatok terén eddig mit is tettünk | 104 |
A gyógytornázásról | 104 |
Úszómesterképző tanfolyam | 105 |
Vasvármegyei tűzoltó szövetség | 106 |
A legújabb testnevelésről szóló törvényjavaslat | 106 |
Spárta | 106 |
Vezessük be az iskolába a régi katonai <<Tornatanítás>> tanítását | 110 |
Vezessük be az iskolába a postagalambászatot | 111 |
Vezessük be az iskolába a kutyasportot | 113 |
Kerékpározás, motorkerékpározás, motorcsónak, repülősport, sielés, lovasbandérium | 117 |
Leányok testgyakorlatai | 117 |
Lipcsei mintatorna és sportiskola | 118 |
Gyalogsági gyakorlati szabályzatunkról | 119 |
Milyen testgyakorlatokat vigyünk be az iskolába? | 120 |
Űzzünk házi testgyakorlatokat, ha nincs időnk a sportra | 124 |
Az öltözködésről | 127 |
A kis gyermek lábát már a bölcsőben rontjuk | 129 |
Az angol-amerikai nadrágöltözet kis gyermekek részére a legpraktikusabb | 130 |
A fiúk öltözködésénél nagyon fontos a jó nadrágszabás | 130 |
A nők öltözködéséről | 130 |
A férfi öltözködésről | 134 |
Az ingről | 134 |
A pyjamáról | 139 |
Az ágyról | 140 |
Alsónadrág | 141 |
Harisnya | 141 |
Zsebkendő | 141 |
A lábbeliről | 142 |
Átlag 2 centiméterrel hosszabb cipőt kell viselni mint a lábunk | 146 |
A kaptafáról | 148 |
A lábszárvédőkről | 148 |
Lovaglócsizma | 149 |
A keztyű | 150 |
Frakk, szmoking, gérok, zsakett, szakkó | 151 |
Felsőkabát | 153 |
Zubbony | 153 |
Gallér | 153 |
A ruha konzerválása | 154 |
Az utazószerelékeinkről | 155 |
A lakásról | 157 |
A talaj | 157 |
Egészséges építésű ház | 158 |
Háló- és fürdőszoba a legfontosabb | 158 |
A lakószoba különféle okokból egészségtelen lehet | 162 |
Az ideális otthonok kiállításáról | 164 |
Asszony és lakáskultúra | 168 |
A gyermekszobáról | 169 |
A szellőzésről | 173 |
A fűtésről | 175 |
Az iskola épülete | 176 |
Az iskolapadról | 177 |
Mentőszekrénnyel legyen felszerelve a tornaterem és a játszótér is | 178 |
A falusi tanító lakása mintalakás legyen | 178 |
A külföldi piros-fehér-zöld | 178 |
Az ablakkereteket és ajtókat mind fehérre kellene festenünk | 179 |
A zöld szín | 180 |
Az építési rendeletet épen úgy be kellene tartani a falunak mint a városnak | 181 |
A modorról | 182 |
Az udvariasság ligája | 184 |
Országos mozgalom a káromkodás ellen | 187 |
A gyermekkel való bánásmód | 188 |
A névjegyről | 189 |
A bemutatás és bemutatkozásról | 192 |
A köszönésről | 194 |
Jobbra hajts | 195 |
A meghajlásról | 198 |
A kézfogásról | 197 |
A kézcsókról | 197 |
A tegezésről | 198 |
Az irodalmi nyelvről | 199 |
Az éneklésről | 201 |
A beszédről | 202 |
A halk beszédről | 203 |
A gyemek kiabálása nem a boldogság jele, hanem egyszerűen rossz szokás | 204 |
A hallgatás iskolájáról | 205 |
A pontosságról | 207 |
A saját lakásunkban való viselkedésről | 208 |
A szállóról | 209 |
A vendéglői életről | 211 |
A saját feleségről | 215 |
A magyar társaságról | 217 |
Jó modor a bridzsnél | 219 |
Mindenütt és mindig jó modorúak legyünk | 221 |
A szép evés technikája | 222 |
Az asztal és szék egymáshoz való aránya | 223 |
Magasságkülönbség az asztal és szék között 26 cm legyen | 224 |
Az arányt a gyermekeknél is be kell tartani | 225 |
Szeretjük étkezés közben a zenét | 226 |
Kanáltartás | 226 |
Az előétel evése | 227 |
Késsel és villával való evés | 227 |
Késtartás | 228 |
Villatartás | 228 |
A kést soha ne vezessük a szánkba | 228 |
A főzelék evése (csak villával) | 229 |
Villával eendő húsnemek | 229 |
Különböző ételnemek evése | 229 |
És hogyan is merje magát egy ember művelt embernek tartani, ha még nem is tud enni | 231 |
Poharainkat rendesen csunyán fogjuk | 232 |
A koccintásnak se vagyunk barátai | 232 |
A fekete kávéval bontsunk asztalt | 232 |
Fogpiszkálót ne adjunk az asztalra | 232 |
Aki egyedül ül az asztalnál | 234 |
A tyúk is kikaparja | 236 |
A XVIII. században Lipót Frigyes anhalti herceg panaszkodva írja, hogy a lovagi tornát, a vívást, úszást, sőt a tudományok és művészetek megértését is könnyebb megtanulni, mint a késsel, villával való bánást | 236 |
A gyermek evéséről a kisded-, tanköteles- és serdülőkorban | 236 |
A gyermek vacsorája 6-1/2 7 órakor legyen. A serdült egyék naponta ötször, de mindig keveset és szoktassuk le az esti vízivásról | 74 |
A külső kultúra értékéről és megszerzéséről | 237 |
Jelen könyvünk egy kis könyvtárt pótol | |
Elérheti a külső kultúra tudását a legtöbb ember, ha a tanítását belevisszük az iskolába | 241 |
A papról | 242 |
Legsürgősebb teendő a papi reform | 242 |
Nem tanítják a papokat a gyermekeket szeretni és a gyermekek útján a felnőttekhez férkőzni | 245 |
A legmodernebb dolog és most már elmélet is a szociológia | 245 |
Hogy papságunk harmónikusan képzett legyen, belé kell nevelni a külső kultúrát is | 245 |
A tanítóról | 247 |
Hellén felfogás szerint a tanító a szülők előtt sorolt | 247 |
Tekintélyének lejáratása kiszámíthatatlan kárral jár | 249 |
Azért nagyobb takintély falun a zsidó vigéc, vagy szatócs, mert az elegánsan és vasalt nadrágban jár | 249 |
<<Az iskola feladata nem az, hogy egyes szellemóriásokat produkáljon, hanem, hogy a normális szellemet az elérhető műveltségi magaslatra emelje>> | 252 |
Az iskola ne legyen kevésbé nevelő hely, mint a szülői ház | 253 |
Nevelni annyit tesz, mint az egyén és társadalom belső, külső és anyagi kultúrértékeit összhangban és párhuzamosan fejleszteni és ezeket a jövő nemzedék életelveinek mozgató rugóivá tenni | 253 |
<<Minden nevelés szoktatás, maga a szoktatás pedig a nevelhetés fundmentuma>> | 253 |
De ugyan hány családnak van gondja rá, hogy a serdülő egészségtant, vagy pedagógiát is tanuljon | 254 |
Naponta egy kis külső kultúrát tanítani | 255 |
A gyermeket nemcsak rászoktatni, de a külső kultúrának végrehajtását ellenőriznie is kell | 255 |
A közvélemény nevelő hatása | 256 |
Jól nevelt és képzett kultúrtanítókat | 258 |
Tanítóképezdei tanárképzőiskola | 258 |
Állampolgárrá való nevelés alapfogalmai | 259 |
Tanyai iskolák | 261 |
Népfőiskolák és szabadoktatási gyakorlatok | 261 |
<<A magyar gyermekeknek írni, olvasni, Istent dícsérni, a hazát szeretni meg kell tanulni, nem kell iskolacélra palotákat emelni, a kunyhót és a vityillót is fel lehet avatni kultúrtemplommá>> | 262 |
A jegyzőről | |
<<A falu jegyzője integráns része a magyar társadalom történeti szervezetének>> | 263 |
A jegyző a falu mindene és mégis a községnek feje a bíró | 264 |
A jegyzőképzés reformjánál is a legnagyobb szerepet az elsőrangú tanár játsza | 267 |
A község kiépítéséről | 270 |
<<A község az első láncszem, mely az embert a család után az államhoz fűz>> | 270 |
Önkormányzat, centralizáció | 270 |
Törvényjavaslattervezet | 271 |
Községszövetségek | 272 |
A pap a belső kultúra képviselője | 272 |
A tanító a külső és belső kultúrának nevelője és az anyagi kultúra tanítója | 272 |
A jegyző az anyagi kultúrát irányítja, fejleszti | 273 |
A falusi orvos | 273 |
Közegészségügyünk és a falu | 275 |
Vándorgyűléseken agitációs előadásokat kell tartani a népnek | 275 |
Milyen tudatlan a vidék asszonya | 275 |
Az orvos is segítsen a nép nevelése körül | 276 |
Faluszövetség | 276 |
Fiatal lányok barátnői | 277 |
Legyen világosság | 277 |
Gazdáink is vezettessék be a villanyt | 278 |
Hogyan élnek Amerikában a tanyai nők | 278 |
Az új típusú, jó példát mutató pap, tanító és jegyző nevelő kiképzését tartjuk a legfontosabbnak és elodázhatatlannak | 281 |
Befejezés | 282 |
Átfogó ismerteket tartalmazó könyvre volna szükségünk | 282 |
A szociológiát elnevezhetnők kultúrológiának, kultúrtannak is | 284 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.