Nemzet és állam a keletkezés, fejlés, viszony szempontjaiból

Tartalom

ELSŐ FEJEZET.
Az emberiség államokra válásának oka 1-13. o.
Az ember mint társadalmi és népi tag, 1. - Az emberiség alapcsoportjainak megkülönböztetése, 3. - A népi különböződés, 4. -
Wundt. Bastian, 5. - Népi különböződés és az államokra válás, 6. -
Az állam szükségességének körülményei, 7. - A társadalmi összhangtalanság, 8. - összetartó erők, 9. - Az állam, 10. - Az állami lét
alapjai, 11. - Népek, nemzetek, mint a történelem fő mozgatói, 12. -
Második fejezet.
A nemzetkeletkezés kérdése 14-35. o.
Monogenizmus, poligenizmus, 14. oldal. - Az emberi nem egysége, 15.
Anthropológiai iskola, 16. - Biológiai iskola, 17. - Nyelvi iskola. Szociológiai irány, 18. - Fajok és tipusok, 19. - Népek alakulása, 20.
- Fizikai okok. Milieu, 21. - - Átöröklés, 22. - A népi lét tényei és
fokozatai, 23 - Nemzetté válás, 24. - Fichte, 25. - Alexander Bernát, 26. - Szellemi okok, 27. - Nemzet és állam kapcsolata, 28.
Népi fokozat, 29. - Nemzeti fok, 30. - Átmenet a népi létből a nemzetibe, 31. - A nemzet államával teljes, 32. - Individualizmus és a
nemzet, 33.
HARMADIK FEJEZET.
Az államalakulás kezdetei 36-60. o.
Czélszerüségi és ösztönszerüségi elmélet, 36. oldal. - Fajérdek és a
horda, 37. - Egyenlőség, erkölcsiség a hordában, 38. - A harciszony,
39. - A törzs, 40. - A nomád élet, 41. - Irtó harcok és leigázás, 42.
- Az egyenlőtlenség és a jogi rendezés, 43. - Comte, 44. - Spencer,
45-46. - Ratzenhofer, 47-á9. - Az államnak a családból való leszármaztatói: Rauber, Maine, Ratzel, Pefschel, 50. - Az államnak a
hordából való eredeztetöi: Post, Bastian, Durkheim, Morgan, Mucke, 51.
- Starcke, Westermarck, Schurtz, 52. - Eduárd Meyer, 53. - Az állam őseredeti volta, 54. - Az állam késői fejlemény, 55-56. - A faji
harcok, 57. - Az ősember tényei. Primitiv népek bizonysága, 58. -
Az állam magasabb fejlődési fok terméke, 59.
NEGYEDIK FEJEZET.
Az államok keletkezése népi alapon 61-83. o.
Törzs és nép, 61. - A népi erő forrása. Ihering. Gobineau, 62. -
Adottak vagy lettek a népi tulajdonságok. Breysig, 63. - Nép és az állam, 64. - Az ókor államai, 65. - Mezopotámia. Egyiptom, 66. -
India. Kína, 67. - Japán. Perzsia. Fenicia, 68. - Júdea, 69. - Grécia.
Itália, 70. - A görög államfelfogás, 71. -5 A görögség szakadozottsága,
pusztulása, 72. - Macedónia. Róma, 73. - Róma terjeszkedési sikerei,
74. - Róma megdőlése: a népi egység hiánya, 75. - A népi principium
első érvényesülése, 76. - Európa népi államrendszere, 77. - Román
és germán népek. Szlávok, 78. - A népi állam jellemzői, 79. - A népi
állam különállásának gátja: a pápaság és a császárság, 80. - A keresztes hadjáratok eredményei, 81. - A népek szabad érvényesülése a nemzeti állam felé való haladás, 82.
ÖTÖDIK FEJEZET.
A nacionalizmus előretörése és az államoknak nemzeti alapon való
képződése 83-158. o.
A nacionalizmus csirái, 84. - A nacionalizmus első törekvései, 85. -
Világállami törekvések. 86. - A kereszténység, 87-88. - Nagy Károly
császársága. A verduni birodalom osztás, 89. - Partikularizmus, 90. -
A pápaság és a császárság által felkeltetett népi ellenhatás, 91. - Franciaország szilárdulása, 92. - Az angol betörések hatása a francia állam
egységének létesülésére, 93. - Az abszolút monarchia mint a francia
nemzeti egység előmozdítója, 94. - Anglia egységesülése alkotmányos
uton, 96. - Az angol állam nemzeti egységének eszközlöi, 96. - Spanyolország, 97. - Magyarország megszilárdulása, 98. - A magyar nép
államalkotó képessége, 99. - Németország, 100. - A német császárság
gyengesége, 101. - Olaszország. Macchiavelli, 102-103.
A reneszánsz, 104-105. - A reformáció, 106. - A fejedelmi abszolutizmus, 107. - Az újkor Angliája, 108. - Az angol nemzeti alkotmányos-kormányzás, 109. - A német birodalom további szakadozottsága, 110. - Olaszország partikularizmusa, 111. - Portugália. Svájc.
Németalföld. Skandinávia, 112. - Lengyelország. Oroszország, 113. -
Ausztria, 114. - A gyengülő Magyarország, 115. - Zrinyi Miklós, a
költő, 116. - A magyar nemzeti önállóság, 117. - Az osztrák központosítás, 118. - Germanizálás, 119. - II. József törekvéseinek eredményei, 120. - Törökország. Balkán, 121. - Ázsia. Afrika. Ausztrália.
Amerika, 122. - Az észak-amerikai államrendszer, 123. - Az Egyesült-Államok politikai jellege, 124.
Uj korszak az államok alakulásában, 125. - A nacionalizmus uj tartalma, 126. - A felvilágosodási irány elvei és hatása a nemzetire, 127.
- A tudományoknak népi nyelven való közlése; Isten helyett a nemzet
az imádás tárgya, 128. - A felvilágosodás világpolgári törekvései, 129.
- A francia világuralom mint a nemzeti elv érvényesülésének közvetlen előmozditója, 130. - Fichte, 131. - Széchenyi. Romagnosi, 132.
- A legitimitás és a szent szövetség korszaka, 133. - A bécsi kongresszus uj államrendszer alkotása, 134. - A görög szabadságharc. Németalföld felbomlása, 135. - A lengyel forradalom, 136. - A német
Zollverein, 137. - Az olasz és a magyar forradalmak sikertelensége,
138. - Haladás a német egység felé. A frankfurti parlament, 139. -
Az olasz egység létesülése, 140. - A német egység létesülése, 141. -:
A német egység kifejezői, 142. - Románia, Szerbia, Bulgária függetlenülése, 143. - A balkáni uj alakulás, 144. - Norvégia és Svédország.
145. - Európa régi nemzeti államainak helyzete, 146. - Portugália,
Oroszország, 147. - Az orosz állam jellege, 148. - Az amerikai államok függetlenülése, 149. - Japán, 150. - Khina, 151. - Ázsia, Afrika
primitiv államai. Ausztrália, 152.
Következtetések, 153. - Az államalakulás esetei nemzeti alapon, 154-
155. - Az államalakulás esetei mesterséges módon, 156. - A nemzeti,
állami lét szükségszerű bekövetkezése 157-158.
HATODIK FEJEZET.
Az állam keletkezését tárgyazó theoriák . . . . . . 159-237. o.
Az államról való gondolkodás fokai, 160. - Az államkeletkezés jogi
theóriáinak gyenge magyarázó ereje, 161. - Az államkeletkezési theóriák
értéke, 162.
I. A theológiai elmélet 162-175. o.
Orákulumi államok. Papi államok, 163. - Az egyiptomi papi állam, 164.
- A vallási alap a görögök és rómaiaknál. A kereszténység, 165. - Aquinói szent Tamás elvei, 166. - Az állam isteni teremtése mint causa
remota, 167. - A reformáció az állam keletkezéséről, 168. - Saures, 169.
- A theológiai elmélet gyengülése, 170. - Bossuet, 171. - A fejedelmi
abszolutizmus és a legitimitás vallási alapjai, 172. - Stahl, 173. - A
theológiai elméletre támadt visszahatások, 174. - A theológiai államkeletkezési elmélet értéke, 175.
II. Ethikai és pszichológiai theóriák 175-179. o.
Kant, 176. - Fichte. Hegel, 177. - Schopenhauer, 178. - A pszichológiai theoriák értéke, 179.
III. A hatalmi theória 179-187. o.
Haller. Frantz, 180. - A szociálizmus államkeletkezési tana, 181. - A
szociálizmus államkeletkezési tana, 182. - Gumplowicz, 183. - Gumplowicz a hatalmi tan értékeléséről, 184. - A hatalmi theória elégtelensége, 185. - A hatalmi theória felujitása a francia irodalomban, 186.
- A hatalmi tan nem felel még az állam igazi lényegének, 187.
IV. Szerződési elmélet 187-199. o.
A szerződési tan az ókorban. Az uralmi szerződés, 188. - Hobbes, 189.
- Egyesülési szerződés és alávetési szerződés, 190. - Locke, 191. -
Társadalmi szerződés. Rousseau, 192. - A társadalmi szerződés hiányai.
194. - A szerződési tan hivei, 195. - A szerződési tan történeti alapjai, 196. - A szerződési tan magyarázó ereje, 197. - A szerződési tan
hiányai, 198.
V. Patrimonialis alap 198-201 o.
A tulajdon szerepe az államkeletkezésben. Grotius, 199. - Haller, 200.
- A patrimoniális theória értéke, 201.
VI. Patriarchális alap . . . . 201-205. o.
Filmer, 202. - Filmer rendszerének kritikája, 203. - Frantz. Zöpfl, 204.
- A patriarchális theória értéke, 205.
VII. Az államkeletkezés és az organikus és személyiségi államelméletek 205-238. o.
Az organikus tan fellépése a felvilágosodási irányzattal szemben. Bürke.
Savigny, 206. - Az organikus tan kezdetleges analógiái, 207. - A természeti organizmus és az állam, 208. - A szociológia organikus tana,
209. - A szociológiai organikus tan megelőzői. Schelling, 210. - Átmenet az erkölcsi organizmus megállapításához, 211. - Az állam mint
erkölcsi organizmus, 212. - Az erkölcsi organizmus tana a német irodalomban, 213. - Az erkölcsi organizmus tana a francia irodalomban.
Fouillée, 214. - Az állam mint szerződéses organizmus, 215. - Átmenet az állam személyiségi voltának megállapításához. Gierke, 216. -
A személyiség fogalma. Stern, 217. - Tömegpszichológiai tényezők, 218.
- Egyén és a köz, 219. - Jászi Viktor az egyén kettős természetéről,
220. - Az állam személyiségi elméletének első formái. Az állam mint
mesterséges személyiség, 221. - A népszellem, 222. - Az állam személyisége és a nemzeti alap, 223. - Gladstone, 224. - Az állam jogi
személyisége, 235. - Az állam jogi személyisége az irodalomban, 226.
- Az állam jogi személyiségi tanának kritikája, 227. - Az állam valóságos személyisége. Stein, 228. - Az állam valóságos személyiségének tana a német irodalomban, 229. - Az állam valóságos személyiségének tana a francia irodalomban, 230. - Az állam valóságos személyiségének tana az angol, olasz, magyar irodalomban. Kuncz, 231. -
Concha Győző, 232. - Az állam valóságos személyiségének tartalma,
233. - A mechanikus állam keletkeztetés lehetetlensége, 234 - Az
állam személyisége és a nemzet, 236-236. - A történelem bizonyítéka,
HETEDIK FEJEZET.
A nemzetfogalom fejlődése és tartalma 238 -269. o.
A nemzet szó az ó- és középkor nyelvhasználatában, 239. - A
nemzetfogalom alkalmazása az újkor elején, 240. - A nemzetfogalom
tudományos megállapitásának feltételei, 241.' - A nemzetfogalom megállapításának irányai, 242.
I. A nemzet absztrakt értelmezése 243-254. o.
A nemzet szubjektív felfogása a magyar íróknál. Széchenyi. Kölcsey.
Wesselényi, 244. - Eötvös, 245. - A nemzet szubjektív felfogása a
német íróknál. Bluntschli. Rümelin, 246. - Lazarus, 247. - A nemzet
szubjektív felfogása a francia íróknál. Block. Renan, 248. - A nemzetfogalom szubjektív tartalmának teljes kifejtője a magyar irodalomban:
Alexander, 249. - A nemzet és a kultura, 250. - A nemzet elvont értelmezése az osztrák irodalomban. Gumplowicz. Herrntitt. Haidegger.
Springer. Frind. Bauer, 251. - Bauer és a szocializmus felfogása a nemzetről, 252. - A nemzet elvont értelmezésének értékelése, 253.
II. A nemzet mint alanyiság, külön személyiség 254-264 o.
Fichte, 254. - A nemzet valóságos személyisége az olasz íróknál. Romagnosi. Mancini. Mamiani, 255. - A nemzet valóságos személyisége a
francia irodalomban. De Maistre. Buchez. Lamennais. Novicow, 256. -
A nemzet valóságos személyiségének tana a német irodalomban. Zachariae. Mohi. Held. Escher. Stahl, 257. - Kremer. Neumann. Kaemmel,
258. - Ratzel. Kirchhoff. Meinecke, 259. - A nemzet valóságos személyiségének tana a magyar irodalomban. Kautz. Kuncz. Forgon, 260. -
Palágyi. Concha, 261. - A nemzet személyisége és az állam személyisége, 262. - A nemzet személyiségének felismerése, 263.
III. A nemzetfogalom tartalma 264-270. o.
Faji, gazdasági, érzelmi momentumok elégtelensége, 264. - Nemzet és
állam fogalmi kapcsolódása. A nemzeti elv tulhajtásai. Mancini, 265-
266. - Eötvös, 266. - A történelem mást bizonyít, mint Mancini és
Eötvös, 267. - A nemzet minden irányú megnyilatkozásában, 268. -
A nemzeti erő hatásának legjelentősebb tere, 269.
NYOLCADIK FEJEZET.
Nemzet és állam viszonya egymáshoz 270-323. o.
A nemzeti állam kitevői. Nemzeti állam és szabadság, 271-272. - Nemzeti állam és a morál, 273. - Állami és nemzeti célok. Nemzet és állam
viszonyba állításának lehetősége, 274. - Társadalom és nemzet. Nép
és állam, 275. - Átmenet a népiségből a nemzeti létre, 276. - Az
állam és alap népessége összetételének esetei, 277. - Az állam és a
társadalom. A régibb és az ujabb nemzeti állam, 278. - Az újkori nemzeti államok gyenge oldala. A nemzetiség, 279. - Rokon népek szövetkezése. Pánszlávizmus, 280. - Pángermán törekvés. Angolészász egység. Panamerikanizmus, 281. - Az összefoglaló nemzetiségi törekvések
jellege, 282. - Németország, Magyarország, Oroszország, Ausztria nemzetiségei, 283. - A nemzetiségi kérdés és az állami egység, 284. - A
nemzetiségi helyzet egyensúlyba juttatásánál tömegpszichológiai ténykérdéssel állunk szemben, 285.
I. Nemzet és állam kapcsolódása Svájcban és az Egyesült-Államokban 285-288. o.
Svájc nemzetiségi helyzetének példája, 286. - Az Egyesült-Államok a
nemzeti egységért. Roosewelt, 287. - Az államfentartó nemzeti erő az
előtérben, 288.
II. Nemzet és állam Németországban 288-294. o.
A német egység megalapozásában munkálkodó irók. Humboldt. Müller.
Niebuhr, 289. - Hegel. Ranke, 290. - Dahlmann. Bluntschli. Waitz.
Holzendorff. Treitschke. Lamprecht. Jellinek, 291. - Trampe. Meinecke,
292. - Hasse, 293. - A német egységben rejlő nacionalizmus gyenge
voltának oka, 294.
III. Állam és nemzet Ausztriában 294-314. o.
Ausztria állami tengélete, 293. - A nemzeti éra és Ausztria, 296. -
Ausztriának nemzetiségi állammá való válása, 297. - A nemzetiségi
rendezés irányai Ausztriában: centralisztikus, történelmi nemzeti, ethnikai nemzeti irány, 298. - A kremsi alapjogok. Az 1867 dec. 21. XIX.
t.-c., 299. - A nemzet és az állam szétválasztása Ausztriában, 300. -
Fischof, 301. - Anton Springer, 302. - Kremer. Frind. Herrnritt, 303.
- Herrnritt a nemzetiségi államokról és Ausztriáról, 304. - Rudolf
Springer, 305. - Bauer és a szociálizmus követelései Ausztria nemzetiségi helyzetének megoldására nézve, 306. - Az ausztriai föderáció.
Popovici, 307. - Popovici példáinak alkalmazhatatlansága Ausztria
helyzetére, 308. - Danzer, 309. - A teljes nemzetiségi autonómia mint
megoldás, 310. - Az osztrák-német hegemónia megszűnése a jövő
Ausztria fellendülésének előmozditója Danzer szerint, 311. - Ausztria
felbomlasztására irányuló mozgalmak. Az Alldeutsch mozgalom, 312. -
A pánszláv törekvések, 313. - Az ausztriai föderáció és az elszakadás.
Ausztria tengődő állami életének oka, 314.
IV. Nemzet és állam Magyarországon 314-323. o.
A magyar nemzet államalkotó ereje, 315. - A nemzetiségi törekvések
feltűnése Magyarországon, 316. - A nemzetiségek megerősödésének korszaka Magyarországon, 317. - A nemzetiségi helyzet rendezése, 318. -
Az 1868: XLIV. t.-c. és a nemzetiségek, 319. - A magyar faj asszimiláló ereje és a nemzetiségi helyzet megoldása, 320. - Az asszimilációba
vetett hit kritikája, 321-322. - A magyar nemzeti állam fennmaradásának ténylegesitése, 323.
Kilencedik FEJEZET.
A nemzet és a társadalomban fellépő általános szellemi irányok . 324-340. o.
A katholicizmus és a nemzet, 325. - A vallások terjeszkedő jellege. A
nemzetivé vált vallások, 326. - A társadalmi átalakulás eszméi, 327. - A
szociálizmus éledése, 328. - Marat. Babeuf. Stirner, 329. - Bakunin.
Marx, 330. - Az internationale, 331. - A legújabb idők szocializmusa
332. - Kautsky. Pernerstorfer, 333. - Bernstein. Rauer, 334. - A szociálizmus nem antinacionalizmus, 335. - Bebel, 336. - A szocializmus
Nietzshe-i kritikája, 337. - Kozmopolitizmus. Hervé, 338. - Sovinizmus, 339. - A jövő, 340.
Név- és tárgymutató 341-344. o.

Témakörök