Nemzet, állam, régió

Fülszöveg

Romsics Ignác hét tanulmányból álló új kötetének témája nemzet, nemzetiség és állam viszonyának Kárpát-medencei alakulása az elmúlt két évszázadban - különös tekintettel Erdélyre és az Erdéllyel kapcsolatos nagyhatalmi politikára. A nyitó tanulmány a Habsburg Monarchia küzdelmét mutatja be a birodalmon belüli nacionalista törekvésekkel a 19. század elejétől az I. világháború utáni felbomlásáig. Ezt a 20. századi magyar politika egyik legnagyobb alakjának, Bethlen Istvánnak Erdéllyel kapcsolatos 1918 és 1940 közötti elgondolásai követik. Ezután az Erdély Románia és Magyarország közötti megosztását eredményező második bécsi döntés megszületésének rekonstruálása olvasható. A negyedik tanulmány tárgya a magyar politikai elit és a leendő győztes nagyhatalmak szakértőinek háború alatti tervei az erdélyi kérdés kölcsönösen megnyugtató, illetve saját stratégiai szempontjainknak megfelelő rendezési elképzeléseiről. Erre mintegy válaszol az ötödik írás: az Erdély jövőjével kapcsolatos... Tovább

Fülszöveg

Romsics Ignác hét tanulmányból álló új kötetének témája nemzet, nemzetiség és állam viszonyának Kárpát-medencei alakulása az elmúlt két évszázadban - különös tekintettel Erdélyre és az Erdéllyel kapcsolatos nagyhatalmi politikára. A nyitó tanulmány a Habsburg Monarchia küzdelmét mutatja be a birodalmon belüli nacionalista törekvésekkel a 19. század elejétől az I. világháború utáni felbomlásáig. Ezt a 20. századi magyar politika egyik legnagyobb alakjának, Bethlen Istvánnak Erdéllyel kapcsolatos 1918 és 1940 közötti elgondolásai követik. Ezután az Erdély Románia és Magyarország közötti megosztását eredményező második bécsi döntés megszületésének rekonstruálása olvasható. A negyedik tanulmány tárgya a magyar politikai elit és a leendő győztes nagyhatalmak szakértőinek háború alatti tervei az erdélyi kérdés kölcsönösen megnyugtató, illetve saját stratégiai szempontjainknak megfelelő rendezési elképzeléseiről. Erre mintegy válaszol az ötödik írás: az Erdély jövőjével kapcsolatos 1945-1946-os magyar, román és nagyhatalmi viták s végül a trianoni döntést megismétlő 1947-es párizsi békeszerződés bemutatása. Az ezt követő esszé az államszocializmus időszakának e tárgykörben tanúsított magyarországi közömbösségéről és passzivitásáról szól, míg az utolsó tanulmány tárgya az ezredforduló időszakára jellemző nemzetiségi politikák típusainak és technikáinak az áttekintése. Vissza