Németvilág Budán

Előszó

Részlet:
"Haldegrün Valentin háza emeletes volt; Fazekas Dömötöré földszintes, de törmelékhalom tetején épülvén, kapuja a sváb vinczellérmester eresze alatt függő folyosóval egyforma magasságban feküdt. A magyar kádármester szobája ablakában szokott pipázgatni vasárnap délutánonként, vele szemben a sváb burnótozik. Az ünnepnapot különben rendszerint azzal szentelik meg, hogy egymást vérig bosszantják. Pedig immár tiz éve, hogy szomszédok; hanem az a mélységes fajgyülölet, mely a félhold alól fölszabaditott Buda ujvárosába települt svábok s a néhány magyar jövevény-család között dúlt, sohasem lohadt le náluk, jóllehet nem egyszer voltak egymásra utalva foglalatosságuk közben. Szüretkor a sváb vinczellérmester csak a gyülölt magyar szomszédnál szerezte be hordóit, lévén a mühelyéből való portéka a legtartósabb Budán. Dömötör mester viszont csak a német sashegyi borát kóstolgatta passzióval; mindeketten azonban kerülő úton, titkolózva cselekedték meg a vásárt s midőn a mult őszszel kölcsönösen kisült turpisságuk, a kádármester észrevehetetlennek látszó likakat furt hordóiba, a mire azonban a már-már békülékeny sváb idejekorán rájött s ugy boszulta meg magát, hogy eczettel töltötte meg a pinczéjébe csempészett átalagokat. A romlott italtól azután Fazekas uram végképp megvadult s a hol csak szerét tehette, dühbe hozta szomszédját. A sváb szomszéd pedig nem hogy elkerülte volna ellenségét, hanem még kereste is az alkalmat, hogy összetüzhessen vele, a mi neki igy vasárnaponként fölötte mulattató ingyenkomédiának tetszett." Vissza