Németujvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre I-II.

Tartalom

I. kötet
Előszó
Rövidítések magyarázata
Sajtóhibák
Első könyv : Budán és Laibachban.
I. Fejezet. 1848 utolsó hetei. Windischgrátz Buda előtt. - A szilveszteresti vegyes ülés a nemzetgyűlésen. - Kormány és nemzetgyűlés áthelyezésének ügye. - A terror. -
Batthyány a terror ellen. Javaslata, hogy a nemzetgyűlés küldöttséget menesszen Windischgrätzhez, elfogadtatik 1
II. Fejezet. Windischgrätz egyénisége. Fölfogása Magyarországról
és a konzervatívok. A magyarellenes áramlat. A küldöttség Windischgrätz előtt, aki csak Batthyányt nem fogadja. A bicskei napok. A bécsi katonai kormányzó
zár alá téteti Batthyány javait. Batthyány levele nejéhez, emlékirata Windischgrätzhez. Szabadon megy a küldöttséggel vissza; de Pesten letartóztatják 10
III. Fejezet. Batthyány elfogatásának híre. Találgatások ennek okairól. Osztrák főúri körök és a sugalmazott sajtó vádjai és rágalmazásai Batthyány ellen. - Eötvös föllép e
rágalmak ellen. Szép levele gróf Cziráky Jánoshoz és
gróf Thun-Hohensteinhoz. Schwarzenberg herceg gyalázatos megjegyzése. Zsedényi tiltakozása a rágalmak ellen. Levele Batthyány nejéhez 28
IV. Fejezet. Fogság a budai helytartósági épületben. A grófné fáradozásai férje ügyében. A budai katonai központi vizsgálóbizottság és Windischgrätz konkrét vádak emelésére jogosító adatokat keresnek. Az előnyomozás megkezdődik. Jászai Pál, a hisztorikus és miniszterelnöki titkár és Stoffer udvari tanácsos, nádori igazgató kihallgatásai. Batthyány első kihallgatása és tiltakozása. Kérése, hogy szabadlábon folytassák a pört ellene s
hogy Deák Ferenc segédkezésével védhesse magát 46
V. Fejezet. Leuzendorf Lajos lovag, a Batthyány elleni pör vitelével megbízott hadbíró egyénisége. Állásfoglalása a pörben. Vádak ellene, hogy megvesztegethető. Morális bátorsága. Jóakarata 63
VI. Fejezet. Batthyánynak szabadlábra helyeztetése és Deák Ferenc
segédkezése iránti kérése elutasíttatik. - Az ellene emelt
vádak és első gyanúsítások: Gróf Lamberg szeptemberi
küldetése ügyében. A küldetés és a vele összefüggő ter-
vek igazi története. Gróf Lamberg tiszta szándéka. A
nádor, Wessenberg osztrák miniszterelnök és a magyar
konzervatív urak szerepe e küldetésnél. - Vád Batthyány
második képviselősége s a cs. kir. sorezredek hitszegésre
csábítása miatt 73
VII Fejezet. A haditörvényszék Kossuth „szökési tervei" miatt faggatja Batthyányt. Különösen érdeklődik Batthyánynak
a nádorhoz való viszonyáról. A forradalmi és diktátori
tervek szeptember elején. Kossuth a nádornak kínálja
föl a koronát. A nádor védekezik, Batthyányhoz fordul
támogatásért. - A nádor a magyar sereg élén. Az
udvar visszaparancsolja a nádort a magyar sereg éléről. Éji tanácskozás Batthyánynál. A nádor távozásának története 104
VIII. Fejezet, Batthyány gyalázatos megrágalmazása (mely a külföldi történetíróknál ma is hitelre talál), hogy a Jellachich letételét kimondó, 1848 június 10-i kir. manifesztumokat „kicsalta" V. Ferdinándtól. E rágalom eredete és teljes alaptalansága. A manifesztumok igazi története. - Aztán a vád, hogy Batthyány a szeptember
4-i kir. irattal rehabilitált Jellachichnak ellent mert
állani 122
IX. Fejezet. Vádak és gyanúsítások osztályozása. Előnyomozás lezárása előtt az „illojalitás" kérdése. Batthyány kitűnő
beszéde politikájáról. - A hadbíró jellemzi Batthyányt.
Követeli a nádornak, mint a vádlott fő mentőtanujának
kihallgatását. Windischgrätz föltétlenül helyesli ezt a
követelést, de bukása után az osztrák minisztertanács
megtagadja mert fél a nádornak Batthyányra kedvező
vallomásaitól. - Leuzendorf Bécsbe megy tovább nyomozni a rendes eljárás megkezdése előtt 164
X. Fejezet. Báró Récsey, báró Eötvös József, Zsedényi Ede,
Wodianer Móric, Hugó Albert, herceg Esterházy Pál,
báró Wessenberg volt miniszterelnök, gróf Erdődy Sándor
kihallgatása és nyilatkozataik. A hadbíró a Batthyány
miniszterelnöksége idejéből való összes vádak elejtését
javasolja s a katonai törvényszék illetéktelenségét megállapítja. De javaslatát és megállapítását a katonai főtörvényszék és minisztérium visszavetik s a rendes eljárás megkezdését megparancsolják 181
XI. Fejezet. Batthyányt Budáról a laibachi várba viszik. A laibachi
tisztességes fogság. Emiatt Bach miniszter bevádolja a
laibachi várparancsnokot, - Batthyány és családja. -
A laibachi memorandum, melyet a bécsi minisztérium
félretesz. - Batthyány esetleges elítéltetekének mérlegelése. - Haynau beavatkozása. - Batthyányt hirtelen Pozsonyba szállítják, onnan éppoly hirtelen Ol-
mützbe. E helycserék okai 212
Második könyv : Az olmützi hetek.
XII. Fejezet. Olmützben rendes és „teljes" haditörvényszék elé állítják Batthyányt, - A legelső vád: a szeptemberi magyar államjegyek kir. szentesítés ellen történt kibocsátása. - A Batthyány-kormány pénzügyei. - A vád
alaptalansága. Az ezt bizonyító iratok. - Batthyány
a nádor és király beleegyezését bírta: de az erre vonat-
kozó iratokat elrejtik a hadbíró elől, akit, szándékosan
tévesztenek meg 237
XIII. Fejezet. A második súlyos vád: a honvédsereg fölállításáról
szóló törvényjavaslat végrehajtása királyi szentesítés nélkül s a királyi akarat ellen. - A törvényjavaslat és a
miniszterelnök rendeletei. A frankfurti németbirodalmi központi kormány az egységes német haderőről. E rendelkezés természetes befolyása a magyar haderő fölállítására. -
Batthyány teljes joggal várhatta a szentesítést. A hadbíró faggatásai. Batthyány jóhiszeműsége. - Újabb vád:
miért engedte a nádort a magyar sereg élére állani. Batthyány kitűnő válasza 258
XIV. Fejezet. További vád: a királyi fölségjogok vakmerő megsértése
a magyar kormány követküldései által. - Pázmándy és
Szalay küldetése a német nemzetgyűléshez. Osztrák kormány beleegyezése. A nádor magatartása. János főherceg
biztatása; az erre vonatkozó s Batthyányi igazoló iratok
eltüntetése. Szalay működése. Egységes német állam
Ausztria német tartományaival. Egységes német birodalmi külképviselet, mely nem lehet Magyarországé is.
A tisztázatlan helyzet. A magyar kormány teljes jóhiszeműsége. A császári tiltakozás. Szalay és Radowitz különös esete. Szalay Párizsban. Kossuthék utasítása Batthyány háta mögött 282
XV. Fejezet. Gróf Teleki László küldetése Párizsba. - Ennek előzményei. - A Golesco-eset. - Teleki és a francia külügyminiszter. Pascal-Duprat magyarországi küldetése. -
Teleki működése Batthyány lemondása után. - Sűrű
kémjelentések Teleki összeköttetéseiről az európai forradalmárok fejeivel s a bécsi októberi lázadás szökevényeivel. - Tausenau az ultraradikális forradalmár és Teleki
meg Pulszky. - Forradalmasítási tervek. A hadbíró e
kémjelentések befolyása alatt Teleki 1849-i működését
Batthyány nyakába varrja 325
XVI. Fejezet. Újabb súlyos vádak: a pragmatica sanctió tudatos megsértése a királynak a szárd király ellen adandó katonai
erő megtagadása által. Ezen kérdés, az ú. n. „olasz segély" története. Kossuth furcsa magatartása. Batthyány
a pragmatica sanctióból folyó kötelesség teljesítése mellett. - Viharos minisztertanácsok. Kossuth győzelme: a
burkolt megtagadás. Ennek következményei. A képviselőház törvénytelen határozata augusztus 3-án. Ennek története. Viharos minisztertanács. A nádor fölháborodása. . 351
XVII. Fejezet. A Szent-István-napi kihallgatások. - A horvátokkal
való akaratos összetűzés vádja. A hadbíró furcsa okoskodásai. - A magyar kormány kész a horvátok minden
horvát kívánságát teljesíteni. De Jellachich ellenáll, mert
Kollowrath titkos javaslata értelmében missziója van a
„magyarizmus" letörésére. - Jósikáék eláltatása. János
főherceg közbenjárása. Batthyány titkos értekezlete a
bánnal ezt megszédíti. A horvátok a legmesszebbmenő engedményeket kapnák - egész az elválásig. Az osztrák
kabinet megijed; Latour fél, hogy Jellachich a magyarok
karjaiba veti magát s megszűnik eszköz lenni. A horvátoknak adandó nagy engedményekbe a király hát nem
egyezik bele, hiába fárad Batthyány és Deák. A magyar
konzervatív urak is ellenzik ezen engedményeket. Kombi-
nációk Jellachich Magyarországba való betörésével. Jellachich rehabilitása. - Kisebb adminisztratív természetű
vádak a magyar és osztrák minisztériumok közti surlodások ügyében. A magyar kabinet kész alkudozni; az
osztrák vonakodik. Brestel javaslata. A hadbíró cinikus
faggatásai. Batthány büszke válasza 369
XVIII. Fejezet Vád bizonyos királyi kéziratok köteles ellenjegyzésének
megtagadása miatt. Batthyány kifejti a kéziratok tendenciájának, pl. az országgyűlés törvényellenes elnapolásának törvényellenes voltát. A hadbíró meghátrál, de Récsey kinevezése ellenjegyzésének megtagadásába kapaszkodik. Récsey kinevezése Jellachich teljhatalmú kir. biztosságával függ össze, mely Wessenberg és Dessewffyék
közös terve, de Batthyány elől eltitkolják. A terv nem
az ország alkotmánya ellen készült, csak a nemzetgyűlés
radikális elemeinek letörésére, de visszafelé sül el; az ország éppúgy fölháborodik ellene, mint Batthyány. - Récsey kinevezésének furcsa története. - Császári csapatok
elleni fegyveres támadás főbenjáró vádja. Batthyány balesete. Széleskörű nyomozások. Móga kihallgatása. Hamis
újsághírek, képviselőházi jelentések. - Batthyány hegyfalvi levelét Bezerédjhez lázítónak minősíti a hadbíró.
E levél megírásának okai: Batthyány elleni gyalázatos
rágalmak Pesten. A levél megírásának története. Königmayer plébános. Széleskörű nyomozások Kozma nyomdájában s egyebütt. Rohonczy vádaskodása. A hadbíró a
vádat fönntartja. - Az új képviselőség elejtett, de felújított vádja 406
XIX. Fejezet. A legsúlyosabb vád: hogy Batthyány részes a bécsi
októberi lázadás előkészítésében. Batthyány megbotránkozása e nemtelen vád miatt. Bécsi terhelő, hamis tanúvallomások Batthyány összeköttetéseiről bécsi demagóg elemekkel, Tausenauval, de különösen Hafnerrel, a vad „Constitution" szerkesztőjével. - Sopronvidéki terhelő tanuk: gróf Széchenyi Pál nyilatkozata, Meszlényi Lajos és gróf
Wallis gyalázatos, de nagysúlyú rágalmai; Rohonczy perfid megjegyzése. Nagytekintélyű mentő és kedvező tanuk (herceg Esterházy, báró Wessenberg) nyilatkozatai s
egyéb kedvező bizonyságok 450
XX. Fejezet. Batthyány szeptember 17-i fölhatalmazása Pulszky részére bizonyos összeget utal ki, a magyarellenes bécsi
sajtó lehető lekenyerezése céljából. Ezt a hadbíró az októberi lázadás előkészítésére magyarázza. - A bécsi sajtó
magyarellenes és magyarbarát orgánumai. Ez utóbbiak
mind radikálisak és forradalmiak. - Pulszky, Batthyány
intenciója ellenére ezeket támogatja. Pulszky nagy szerepe Bécsben. - Házkutatások a bécsi magyar minisztérium épületében és a tisztviselők (Bartal, Frankenburg,
Henszlmann, Szontágh Pál stb.) vallatása. - A házkutatások Pulszkynak és Kossuth bizalmasa, Wargha
miniszteri titkárának összeköttetéseiről a legradikálisabb
lapokkal és egyénekkel, az aula szélsőséges fiatalságával,
aztán a zendülő gránátosok megvendégeltetéséről stb. fölötte terhelő adatokat hoznak napfényre. - Ez üzelmek
előmozdítását a hadbíró legalább részben, Batthyány említett fölhatalmazásának terhére írja; Batthyány meggyőző okfejtése ellenére is fönntartja vádját s a kihall-
gatásokat egy vehemens támadással fejezi be Batthyány
illojalitása ellen. - A jegyzőkönyvek nevezetes záradéka
Batthyány „tiszteletreméltó" magatartásáról 473
XXI. Fejezet. A hadbíró a katonai törvényszék elé terjeszti följelentését, az úgynevezett „votum informativumot" a Batthyány elleni vádakról s az érvényben levő haditörvények
és rendeletek alapján, kötéláltali halálbüntetést proponál. A haditörvényszék jellemzése. A szavazás. Az ítélet. Erre a hadbíró hatásos kegyelmezési javaslatot tesz.
A törvényszék egyhangúlag elfogadja s annak tekintetbe
vételét nyomatékkal kéri a föllebbviteli főtörvényszéktől,
melyhez a hadbíró azonnal el is küldi Bécsbe az öszszes iratokkal együtt 512
Harmadik könyv: A vértanúság.
XXII. Fejezet. Haynau dühöngése. Ennek okai. Mint teljhatalmú magyarországi főparancsnok, magának követeli a föllebbezhetlen ítélkezés jogát Batthyány ügye fölött is. A minisztérium meg akarja tőle tagadni a halálos büntetések
jogát. De Haynau nem enged. A legfőbb katonai körök
és herceg Schwarzenberg támogatják. Az ifjú császár ellenáll. - Schmerling gyászos szerepe: a minisztertanács
„korrigált" határozata - Haynau győz. Batthyány ügye
a katonai főtörvényszék fönnhatósága alól Haynau korlátlan fönnhatósága alá kerül 539
XXIII. Fejezet. Batthyány az olmützi magyar foglyokkal Pestre küldetik. Találkozás Pozsonyban a családjával. A „Neugebäude". - Remények. - De Haynau elveti a kegyelmi
javaslatot, megerősíti a halálos ítéletet. - Az ítélet kihirdetése. - A siralomházban. - A grófné kétségbeesett kísérletei. - Az utolsó találkozás. - A tőr. -
Batthyány búcsúlevele nejéhez. - Öngyilkossági kísérlete. - Kötél helyett golyó. - Az ítélet végrehajtása. - A temetés. - A vad Haynau embertelensége a kivégzés után 554
XXIV. Fejezet. Általános fölzúdulás Batthyány kivégeztetése miatt. -
Az osztrák közvélemény elítélő megnyilatkozása. - Megbotránkozás Németországban. - A „Leuchtturm". - A közvélemény Franciaországban, és Angliában. - Palmerston lesújtó ítélete. - Ponsonby hitványsága. - Schwarzenberg hazugsága. - Gróf Szécsen küldetése Londonba. - A bécsi minisztérium igazolni kívánja magát
az európai közvélemény előtt. - Schmerling gyalázatos
„igazoló" dolgozata a minisztérium nevében 573
XXV. Fejezet. A „Justizmord" bosszú műve. - Ennek igazi okai. -
Az udvari körök gyűlölete Batthyány ellen lassanként növekszik. - Batthyány ifjúsága. Gondolatvilága. Föllépése
a közéletben. Politikai szereplése és elvei. Kossuthot követté választatja. A titkos rendőri jelentések és bizalmas besúgók. A június 10-i, Jellachich elleni manifesztum
közzététele a gyűlöletet ellene izzó fokra hevíti. De a
legfőbb, az alapok: az 1848 március 17-i királyi kéz-
iratnak, a független magyar minisztérium kényszeredett
engedélyezésének s miniszterelnökké lett kinevezésének az
udvar tervei ellen történt kieszközlése a nádor útján. Ennek „gyűlöletes" históriája 587
Befejezés. A gyermek-császár a. kíméletet nem ismerő Schwarzenberg végzetes befolyása alatt. Egész környezete, katonák
és polgáriak, osztrákok és magyarok, a szigorú büntetés kötelességét hangoztatják. Ezek a felelősek, nem a
gyermekifjú császár, aki később összetöri e lelki és erkölcsi bilincseket. - Batthyány epitaphiuma 618
Név- és tárgymutató 623

II. kötet
Előszó
Rövidítések magyarázata
Pör- és államiratok 1
1. 1848 május 14. A nádor benső használatra adott utasítása a frankfurti parlamenthez küldött Pázmándy és Szalay László részére 1
2. 1848 június 15. Batthyány Zsedényihez a Jellachich elleni június
10-diki királyi kéziratok közzétételéről 2
3. 1848 augusztus 26. Az osztrák minisztertanács jegyzőkönyvének két
pontja az osztrák érdekek végett Magyarország ellen készülő
bán pénzbeli támogatásáról, nehogy a bán visszahőköljön, vagy
pláne a magyarok karjaiba vesse magát 3
4. 1848 szeptember 3. Batthyány a nádorhoz elkeseredetten panaszkodik
az udvar és az osztrák kormány ellen a magyar minisztérium
teljes ignorálása miatt 5
5. 1848 szeptember 4. A nádor válaszol Batthyány szeptember 3-i
levelére, hogy Ferenc Károly főherceget nyilt színvallásra kérte
föl. Ha Batthyány lemondana is, a nádor számít az ő eddigi
lojalitására a kiüthető forradalom veszélyei közt. Kéri, hogy
jöjjön Pestre, mert két miniszter titkos működésében nem
bízhatik 6
6. 1848 szeptember 4. A nádor Ferenc Károly főherceghez. Festi a
magyarországi hangulatot az udvar eddigi politikája miatt;
tart a forradalom kitörésétől, ha a minisztérium lemond. Gondolatai a forradalom kiütésének elhárításáról: discretionális
hatalom a nádor részére, míg a nyugalom helyreáll s az új
minisztérium megalakulhat. De föltétlen bizalmat, nyilt játékot
kíván magával szemben és gyors döntést 7
7. 1848 szeptember 5. Királyi kézirat Batthyányhoz, akit a horvát
bonyodalom kiegyenlítése ügyében röviden az osztrák minisztérium augusztusi „Staatsschrift"-jére utal _____ 9
8. 1848 szeptember 5. Batthyány és Deák keserűen panaszkodnak a
minisztériumnak, hogy hiába van minden fáradozásuk az udvarnál, előterjesztéseikre vagy semmi, vagy semmitmondó választ
kapnak 9
9. 1848 szeptember 6. Ferenc Károly főherceg a nádorhoz. Azt tanácsolja, hogy a netán nekie fölajánlandó diktatúrát el ne fogadja
10. 1848 szeptember 6. Királyi kézirat Eszterházyhoz a magyar hadsereg és a papírpénz kibocsátásáról szóló törvényjavaslatok
esetleges szentesítéséről 12
11. 1848 szeptember 7. előtt. A bécsi parlament egy előkelő konzervatív
tagja élesen tiltakozik Wessenberg miniszter előtt Szalay frankfurti küldetése ellen és felségárulásnak minősíti, hogy János
főherceg a magyar követet ünnepélyesen fogadta 13
12. 1848 szeptember 7. Ferdinánd császár-király a nádorhoz, Szalay
frankfurti misszióját mint törvényellenest megszüntetni parancsolja 15
13 1848 szeptember 12. A nádor Batthyányt kéri, hogy lemondását
vonja vissza és mint felelős miniszter vezesse tovább az ügyeket 16
14 1848 szeptember 12. István nádor a fölséghez a magyar minisztérium
lemondásáról; de Batthyány egyelőre továbbviszi a miniszterelnöki teendőket a törvény értelmében s a rend fönntartása végett 16
15 1848 szeptember 12. A nádor a királyhoz. Kossuth és Szemere üzelmeit csak a törvénytisztelő Batthyány volna képes paralizálni
és őt kell megbízni az új kabinet alakításával. Föltételei: kölcsönpénz vagy sanctiónélküli pénz nyomatása. A bán betörését a
nádor nem nézheti közönyösen 11
16 1848 szeptember 17. Batthyány a nádorhoz. Fölterjeszti az újonnan
alakítandó kabinet tagjainak neveit s nagy ékesszólással és
elkeseredéssel védi a lelépett minisztériumot a szeptember
15-i királyi leirat vádjai ellen 19
17. 1848 szeptember 17. Batthyány megküldi Pulszkynak az új minisztérium iránti előterjesztése másolatát. Aztán fölhatalmazza
Pulszkyt, ennek javaslatára, hogy a bécsiek rokonszenvének
(a magyar ügy iránt) megnyerése végett egyelőre néhány ezer
forintot fordíthat 22
18. 1848 szeptember 17. Jegyzék a Batthyány szeptember 17-i fölhatalmazása és Kossuth rendelkezései alapján „gyanús" egyéneknek kiutalt pénzekről a bécsi magyar minisztériumnál 22
19. 1848 szeptember 18. A király a nádorhoz. Megelégedéssel veszi tudomásul a nádor elvállalt misszióját a magyar táborba mint újabb
eszközt a magyar-horvát kiegyezés létrehozására. De az összecsapást kerülje saját helyzete s az országnak teendő hasznos
szolgálatai okaiból 24
20. 1848 szeptember 19. Pulszky a Batthyány szeptember 17-i fölhatalmazására hivatkozva, 800 pengőforintot utal ki 25
21. 1848 szeptember 21. Az osztrák minisztertanács fölterjesztése a
császárhoz. A szerbekkel folyó harcok az uralkodó tekintélyének lejáratására s az állami rend fölbomlására vezetnek. Lecsendesítésük szükséges. Ki kell egyezni a magyar és osztrák minisztériumnak is. Jellachichot meg kell állítani előnyomulásában. Győzelme veszélyeztetné az alkotmányos szabadságokat.
Módozatok e célok elérésére 26
22. 1848 szeptember 22. Királyi kézirat a nádorhoz, mely bőven és részletesen, nagy dialektikával fejtegeti az okokat, amelyek miatt
Batthyány és az új miniszterjelöltek föltétele (Jellachich visszaparancsolása) nem teljesíthető 29
23. 1848 szeptember 23. A nádor Batthyányhoz Bécsbe távozásának céljairól, szándékairól, nádori tisztéről való lemondásáról, ha bécsi
szándékai és javaslatai nem sikerülnek 31
24. 1848 szeptember 23. A nádor hivatalos irata Batthyányhoz, melyben tudatja, hogy a király megtiltá neki résztvenni a Jellachich elleni hadi operációkban. Mivel ez az ő nádori kötelességével ellenkezik, Bécsbe siet, a kiegyezést létrehozni s ha ez nem
sikerül, le fog mondani a nádorságról 32
25. 1848 szeptember 24. Ferdinánd császár-király a nádorhoz. Tudomásul veszi a nádor szeptember 12-i jelentését és azt, hogy
egyelőre Batthyány tovább viszi a miniszterelnökséget s reméli,
hogy az ország nehéz helyzete jóra fordul 34
1848 szeptember 25. A nádor tudatja Batthyányval, hogy a király
nem fogadta el föltételét s az új minisztérium megalakítására
Vay lesz fölszólítva. Addig ideiglenesen vigye tovább az ügyeket
Batthyány 34
27. 1848 szeptember 25. A nádor tudatja Batthyányval, hogy Lamberg
a kibékítés végett mint kir. biztos a táborba küldetett s közli a
nádorságról való lemondását s búcsúzik Batthyánytól 35
28. 1848 szeptember 26. Királyi kézirat Batthyányhoz gróf Lamberg
kinevezéséről, a szept. 25-i királyi manifestum megküldésével s
azon remény kifejezésével, hogy Batthyány a királyi intézkedéseket teljes erővel támogatni fogja 36
29. 18148 szeptember 26. Kir. kézirat Batthyányhoz, hogy ellenjegyezze
a Mailáth György kir. helytartóságára és az országgyűlés
december 1-ig való elnapolására hozzáküldött kir. leiratokat,
ígérvén Magyarország törvényes szabadságának és integritásának fönntartását 36
30. 1848 szeptember 26. Kir. kézirat a bánhoz tudatja, hogy a polgárháború megakadályozására gr. Lamberget nevezte ki az összes
haderő főparancsnokává, ehhez tartsa a bán magát 37
31. 1848 szeptember-december. Batthyány tevékenységére vonatkozó kivonatok a „Közlöny"-ből, összeállítva a katonai vizsgálóbizottság számára a Batthyány elleni eljárás céljaira 37
32. 1848 október. Desewffy Emil Wessenberggel tudatja Latour tanácsát, hogy Batthyányval ellen jegyeztetni kell Récsey kinevezését, de el kell titkolni előtte a készülőben levő (Jellachich kir. biztosságára és az országgyűlés föloszlatására vonatkozó) kir.
kéziratokat és azt, hogy a tanács Latourtól származik 43
33. 1848 október 1. Wessenberg a császár-királyhoz arról, hogy Récseynek kabinetalakítással leendő megbízatását Batthyány mikép
hajlandó ellenjegyezni 44
34. október 2. Batthyány tudatja a képviselőházzal a miniszterelnökségről és a képviselőségről való lemondását s e lemondások
okait 45
35. október 3. Wessenberg azt javasolja Ferenc Károly főhercegnek (amit ez azonnal elfogadott), hogy mivel Batthyány nem
akarja Récsey kinevezését ellenjegyezni s mivel a szükség sürget, neveztessék ki gróf Nádasdy, aki a saját kinevezését ellenjegyezni s azután a kiadandó többi királyi iratokat is kontraszignálni fogná 46
36. 1848 október 3. Pipitz államtanácsos följegyzése Ferenc Károly főherceg számára gróf Nádasdy miniszterelnöksége tervének elejtéséről s báró Récsey miniszterelnöki kinevezéséről 47
37. 1848 október 3. Királyi kézirat Batthyányhoz a miniszterelnökségtől
való fölmentéséről 48
38. 1848 október 3. Királyi leirat az országgyűléshez annak feloszlatásáról és Jellachichnak teljhatalmú királyi biztossá történt kinevezéséről 49
39. 1848 október 6. Jegyzék a bécsi magyar minisztérium lefoglalt elnöki
iratainak a bécsi forradalommal összefüggésben levőknek vélt
darabjairól 49
40. október 6. Hivatalos előterjesztés Latour meggyilkoltatása
okairól, előzményeiről s okozóiról. A bécsi sajtó gyalázatossága.
Kossuth pártjának befolyása a buta bécsi népre, mely lelkesedett
az elváló és államadósságot nem fizető magyarért, mert Pulszky
pénzzel dolgozott. De Batthyány is perfid Latourral szemben.
Pulszky és Tausenau összeköttetése a bécsi és frankfurti ultrákkal;
a „Lamberg-gyilkoe" Balogh János bécsi összeköttetései; Tausenau féktelen izgatásai 57
41. 1848 október 6. Hauer István osztrák belügyi ossztályfőnök összeállítása Pulszky Ferencnek, mint a Batthyány-Kossuthkabinet bűnös tervei bécsi orgánumának bűneiről; széles összeköttetéseiről a bécsi társaságban, működéséről Magyarország
elválása ügyében, intrikája a parlamenti tagokkal, fölhatalmazása a bécsi sajtó lekenyerezésére; pénzkiadásai magyar ügynökök s a bécsi októberi napok intézői stb. részére, 63
42. 1848 október 6 Dr. Reiner, a bécsi aula egyik tagja előadja a magyar táborban (október folyamán) a bécsi október 6-i forradalom lezajlását s kiemeli, hogy Latour legyilkolása után a csőcselék gróf Batthyány Lajost, mint Latour szövetségesét,
halálra kereste 69
43. 1848 október 9. Barthos János kepviselő Csányi László kormánybiztossal közli a bécsi állapotokat s azt, hogy Pulszky azért
ment Sopronba, hogy Batthyányval együtt izgasson Jellachich
ellen 71
44a) 1848 október 10. Széli József és Reisig Alajos vasmegyei kormánybiztosok jelentése a vasmegyei hadi mozgalmakról és Batthyány
Lajos szerepéről 73
44b) 1848 október 16. Vidos József népfölkelővezér jelentése a Honvédelmi
Bizottmányhoz Batthyány szerepéről a népfölkelésben 74
45. 1848 október 11. A király István főherceget németországi birtokára
leendő gyors távozásra kéri, mert tartózkodása Magyarország
közelében a magyar forradalmi párt céljait előmozdíthatná .. 74
46. 1848 október 15. előtt. Batthyány Bezerédj Istvánhoz a gróf Lamberg küldetése dolgában való működéséről; az ország érdekében, Bécsben, október első napjaiban tett lépéseiről, a népfölkelésbeli részvételeiről beszámol s az ellene felhangzott üres
vádakat visszautasítja 75
47. 1848 október 16. Bezerédj István válaszol Batthyány (október 15.
előtti) levelére s mindenkép igyekszik megnyugtatni, hogy senki
nem gyanúsítja Batthyányi, maga Kossuth legjobb szeretné,
ha Batthyány részt venne a közügyekben. Erre kéri őt Bezerédj
István is. Levelét, de csak kihagyásokkal, ki fogja adni Kossuth.
Hirlapjában, miután a főbb politikusoknak megmutatta 78
48. 1848 október 20. előtt. Wessenberg az 1848 okt. 20-án kibocsátott
királyi manifesztum tartalmáról és a magyar kérdés törvényes
megoldásának lehetetlen voltáról 82
49. 1848 október 20. Királyi manifesztum a magyar szent korona tartományainak népeihez, mely a magyar országgyűlés, illetőleg
a forradalmi párt ellen a királyi jogok és tekintély megvédését
stb. kilátásba helyezi 83
50. 1848 október 21. Neuwirth pécsi lapszerkesztő, Kossuth bécsi ügynöke (?), Pulszkyhoz a bécsi demokrata politikusok állhatatlanságáról, a dinasztia ledöntésének szükségéről, a vele szövetkezett magyar arisztokraták bukásáról, a Dunára éhező németségről, a magyar haza megmentése módjairól stb. Végül pénzt kér 84
51. 1848 november 2. Bartal György m. kir. államtanácsos, Batthyány
rendeletérc hivatkozva, 50 forintot utal ki Neuwirthnek 87
52. 1848 november 19. A „Wiener Zeitung" hosszú cikke, mely azt fejtegeti, hogy míg egyrészt az „arcátlan" Batthyány az osztrák
miniszterek háta mögött csalta ki a Felségtől a magyarok számára a koncessziókat; a magyar kormány és Kossuth Pulszky
útján két tucat magyar zsidó orvos ügynök és egymillió forintnyi összeg segélyével megszervezték a bécsi forradalmat, megölették Latourt. De a bécsi forradalom legyűrése után a magyar forradalom leverése következik a jelszóval: „Magyarország
delendum est" 87
53. 1848 december 9. Batthyány levele nejéhez megérkezéséről s hogy
őt Pesten bizonyos körök árulónak tartják, amint viszont bécsi
körök Latour megöletőjének. Képviselőségére nem gondol, mert
most egy képviselő csak nulla. Bőven nem ír, mert leveleit felbontják 96
54. 1848 december 21. Jegyzőkönyv Stipergernek, a bécsi „Hotel zur
Stadt Frankfurt" tulajdonosának kihallgatásáról Dr. Tausenaunak a szeptember 19-i fáklyásmenet alkalmából Batthyány és
mások előtt tartott lázító szónoklata ügyében 98
55. 1848 december 22. Jegyzőkönyv Lausch szobapincér (a „Hotel zur
Stadt Frankfurt"-ban) kihallgatásáról, hogy a szállodában
különösnek tartották, hogy Batthyány éppen éjjel, a forradalom
kitörése előtt távozott s hogy ottlakta alatt a hirhedt Hafner
ki s bejárt hozzá 99
56. 1848 december 23. Jegyzőkönyv Göstl Tamás fizetőpincér (a „Hotel
zur Stadt Frankfurt"-ban) kihallgatásáról Tausenau lázító szónoklatáról a magyar küldöttség előtt és arról, hogy Batthyányhoz a mondott szállodában Chaissé (Chaizes), Gritzner és Hafner (a destruktív elemek legfőbbjei) ki és bejártak 101
57. 1848 december 23. Jegyzőkönyv Zimmermann szobapincér (a „Hotel
zur Stadt Frankfurt"-ban) kihallgatásáról Tausenau szeptember 19-i lázító szónoklata ügyében 103
58. 1848 december 28. Alberghetti, a bécsvárosi bűnfenyítő törvényszék
előadója összegezi a Tausenau ellen izgató, fölségsértő és uszító
szónoklatai miatt emelt s tanukkal bebizonyított vádakat,
melyek a fölségárulás fogalmát teljesen kimerítik 105
59v 1848 december 29. B. Welden bécsi katonai kormányzó Horváth
ezredesnek és gróf Althan alezredesnek megparancsolja a vasmegyei és osztrák (stájer) határ szigorú cirkáltatását és őrzését gróf Batthyány Lajos menekülési kísérlete megakadályozására 110
60. 1848 december 31. B. Welden bécsi katonai kormányzó megparancsolja gr. Althan alezredesnek gr. Batthyány ikervári uradalmát megszállatni s a pénzeket és értékeket a császári kincstár számára elkobozni 111
61. 1849 eleje. Névtelen rendőrügynök (vagy Wargha István?) emlékirata: lengyel emigránsok Batthyánynál 1848 júniusában antidinasztikus fölforgató tervekről tanácskoznak; hasonló tervekről értekezik Szalay Frankfurtban a Habsburgokat gyűlölő
Radowitznál juliusban, míg szeptemberben Kossuthnál van
titkos tanácskozás Radowitz leveléről s külföldi (olasz, francia)
összeköttetésekről 111
62. 1849 január 1. Gróf Althan alezredes fölhívja Vas megye alispánját,
hogy a lázadó gróf Batthyány Lajos ikervári uradalmának
elrendelt lefoglalásához egy megyei tisztviselőt küldjön ki a
megye pecsétjével 116
63. 1849 január 3. Herceg Windischgrätz tábornagy herceg Schwarzenberg miniszterelnökhöz a magyar országgyűlési küldöttségről,
mely hozzá (Windischgrätzhez) jött 117
64. 1849 január 10. Reichardt őrnagy jelenti a budai központi vizsgálóbizottságnak, hogy Windischgrätz parancsára gróf Batthyány
Lajost január 8-án elfogatta 119
65. 1849 január 14. A központi vizsgálóbizottság a hadseregfőparancsnokságtól a Batthyány elfogatását megokoló vádak és bizonyítékok közlését kéri 120
66. 1849 január 15. Azon kivonatok a „Pesther Zeitung"-ból, amelyek
mint Batthyány elleni első bizonyítékok a központi vizsgálóbizottság igazságügyi osztálya számára összeállíttattak 121
67. 1849 január 17. A budai központi vizsgálóbizottság a bécsinek.
Adatokat kér a Batthyány ellen emelt legsúlyosb vádnak: a
Theodorovich tábornok elleni harcnak bizonyításához és a grófnak a bécsi forradalmárokkal való összekötteteserol 122
68. 1849 január 17. és 23. Két jegyzőkönyv a gr. Batthyány Lajos pesti
lakásán lefoglalt iratok és lepecsételve talált iratcsomagok fölbontásáról s hivatalos átvételéről 123
69. 1849 ianuár 20-24. Batthyányra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatok
a fogoly altábornagy báró Hrabovszky kihallgatásairól a sorezredeknek a honvédséghez való átcsábítása, a Jellachich elleni
harc s Buda és Pest erődítése ügyében 125
70. 1849 január 24. Jegyzőkönyv Batthyány első kihallgatásáról, melyben a haditörvényszék illetékessége ellen úgy miniszterelnöki,
mint magánéletbeli viselkedése szempontjából óvást tesz. Deák
Ferencet kívánja képviselőjéül a pörben s kéri, hogy a vizsgálatot ellene vagyonbiztosítók és becsületszava lekötése mellett
szabadlábon folytassák 128
71. 1849 január 24. Leuzendorf hadbíró Batthyány kihallgatásakor kifejezett kéréseit (Deák Ferenc segédsége és a. szabadlábon folyó
vizsgálat tárgyában) Windischgrätz döntése alá terjeszti 131
72. 1849 január 24. A bécsi központi vizsgálóbizottság elküld a budainak egy titkos kémjelentést, mely gróf Károlyi Györgynét
azzal vádolja, hogy mint Batthyány ügynöke, hatalmas pénzösszegeket vitt Bécsbe, az októberi forradalom kirobbantására;
Marschalkó udvari titkárt pedig azzal, hogy Batthyány titkos
kéme s bécsi levelezője volt ez ügyekben 132
73. 1849 január 25. A Batthyánynál lefoglalt iratokat a központi vizsgálóbizottság elnöke, Trattner ezredes átvizsgálás végett
Kossalko kir. ügyésznek adatja ki 133
74. 1849 január 25. Trattner ezredes, a budai központi bizottság elnöke,
a hadseregfőparancsnoksághoz. Súlyos okokkal ellenzi Batthyány
kérése teljesítését, hogy a vizsgálatot ellene szabadlábon folytassák . 133
75. 1849 január 26. előtt. Hegyessy kir. ügyész megkísérli Batthyány
azon cselekedeteit és mulasztásait, miniszterelnöksége idejéből
és az 1848 október 3. utáni időből összeállítani, melyek miatt
ellene vádat kell emelni 134
76. 1849 január 26. Windischgrätz Schwarzenbergnek. Mivel a Batthyány
elleni pör anyagát összegyűjteni már azért is nehéz, mórt
az úgynevezett Honvédelmi Bizottmány a minisztériumi irattárakat elvitte Debrecenbe, kéri Schwarzenberget, hogy a bécsi
minisztérium iratai közt nézessen utána a Batthyány ellen fölhasználandó adatoknak 136
77. 1849 január 26. Windischgrätz a budai központi vizsgálóbizottságnak. Batthyány kérése, hogy jogtudó segéd adassék mellé, a
hadi törvények miatt nem teljesíthető; a hadbíró tartozik az
ő érdekeit is védeni. Szabadlábra nem bocsátható. Ki kell hát
őt hallgatni minden ellene eddig emelhető vádpontra nézve
minden segédeszközt fel kell használni a vádak bizonyítására 137
78. 1849 január 29. A magyar albizottság a bécsi központi vizsgálóbizottságnak jelenti, hogy az 1848 október 3. utáni időből
Batthyányra vonatkozó jelentéseket vagy adatokat nem talált 139
79. 1849 január 30. A bécsi központi vizsgálóbizottság tudatja a budaival, hogy Batthyány forradalmi tevékenységének egyetlenegy
bécsi vizsgálati albizottságnál sem található semmi nyoma 140
80. 1849 január 31. Báró Eötvös József gróf Cziráky Jánoshoz. Bőven
kifejti azon vádnak, mintha Batthyány az októberi bécsi forradalom előidézője volt volna, teljes alaptalanságát, miután
ő, Eötvös, az októberi napok alatt mindig együtt volt
Batthyányval s előadja, hogy Batthyány gyanús távozása
Bécsből az október 5. és 6. közti éjen mily családi okokból
történt. Batthyány dinasztikus hűsége kétségbe nem vonható 140
81. 1849 február 2. Schwarzenberg Windischgrätznek. Elrendelte ugyan
az osztrák minisztériumok irattáraiban a kutatást Batthyányra
vonatkozó iratok és adatok után, de az eredmény nehezen lesz
kielégítő 144
82. 1849 február 5. Felsenthal, a központi vizsgálóbizottság rendőri osztályának vezetője, megküldi Leuzendorf hadbírónak a gróf
Batthyányra vonatkozó titkos rendőri jelentéseket (melyek tartalmát az iraton röviden följegyzé a hadbíró) 145
83. 1849 február 10. Leuzendorf hadbíró a budai központi vizsgálóbizottágot Jászay Pál iratai lefoglalására és arra kéri, hogy
adatokat szerezzen be Batthyány népfölkelést szervező működéséről 146
84. 1849 február 10. A bécsi központi vizsgálóbizottság beküldi Windischgrätznek Pázmándy egy frankfurti jelentését, mint a
Batthyány-kabinet szeparatisztikus tervei egyik bizonyítékát .. 146
85. 1849 február 12.-március 26. A Batthyány kihallgatásairól fölvett
jegyzőkönyvek 147
86. 1849 február 13. Jászay Pál, Batthyány elnöki titkára, benyújtja
néhány minisztertanács jegyzőkönyvének nála maradt fogalmazványát a vizsgálóbizottsághoz 225
87. 1849 február 15. Schwarzenberg Windischgrätzzel tudatja, hogy az
osztrák miniszterelnöki iratok semmit nem tartalmaznak
Batthyány gróf pőrében fölhasználhatót. Mindamellett a legperfidebb vádakat emeli Batthyány ellen 226
88. 1849 február 20. Jegyzőkönyv (A) Batthyány főkomornyikjának,
Fischernek, aztán (B) Stoffer udvari tanácsosnak, a nádori
iroda igazgatójának, végül (C) Jászay Pál miniszterelnökségi
titkárnak kihallgatásáról Batthyánynak a honvédelmi bizottság parancsára lakásáról és hivatalából, majd Ikervárról, valamint a nádori irodából elvitt levelezése és iratai dolgában 227
89. 1849 február 23. A veszprémi katonai parancsnokság a budai központi vizsgálóbizottságnak a veszprémi stb. népfölkelésnek
Batthyány által lett megszervezése ügyében 233
90. 1849 március 12. Zsedényi gróf Batthyánynéhoz. Bőven előadja, miért
tartja képtelenségnek a vádat, hogy Batthyánynak benne volt
volna a keze a bécsi október 6-i lázadásban 233
91. 1849 március 15. Kossalko kir. ügyész jelenti, hogy a Batthyány
lakásán talált és lefoglalt iratok teljesen érdektelenek s a porhoz semmi közük 236
92. 1849 március 16. Gróf Batthyány Lajosné beküldi a központi vizsgálóbizottsághoz Zsedényi március 12-i levelét 236
93. 1849 március 19. A bécsi központi vizsgálóbizottság magyar osztálya a bécsi katonai parancsnoksághoz Batthyányt terhelő
iratokat küld be 237
94. 1849 március 19. Báró Eötvös József levele gróf Thun-Hohenstein
müncheni osztrák követhez. Bőven bizonyítja Batthyány ártatlanságát a bécsi október 6-i lázadás dolgában s ajánlkozik
erről vallomást tenni bármi törvényszék előtt 238
95. 1849 március 23. Nagytekintélyű konzervatív magyar bizottság javaslata a magyar forradalom részeseinek megbüntetéséről. Verurteilungen und Ausweisungen 242
96. 1849 március 24. Windischgrätz megküldi a budai központi vizsgálóbizottságnak a magyar és erdélyi udvari kancelláriák helyiségeiben talált iratokat és fordításokat a Batthyány-pörhöz .. 244
97. 1849 március 25. A bécsi központi vizsgálóbizottság magyar osztályának (albizottságának) jelentése a becsi magyar minisztérium tisztviselőinek (Bartal Györgynek, Platthy Antalnak,
Prankenburg Adolfnak, Rudnyánszky Kálmánnak Henszlmann
Imrének, Szontágh Pálnak s Wargha Istvánnak) kihallgatásáról a bécsi október 6-i lázadás stb. dolgában 245
98. 1849 március 29 Leuzendorf hadbíró beterjesztvén a központi vizsgálóbizottsághoz a Batthyány kihallgatásairól fölvett jegyzőkönyveket, rekapitulálja a vádakat, gyanúsításokat, kifogásokat; nagy nyomatékkal kívánja, hogy a nádor minden pontban,
ahol Batthyány rá hivatkozik, megkérdeztessék, mert különben a bíró nem alakíthatja ki ítéletét s a védelemnek a megkérdezés kötelessége is. A bécsi októberi forradalomra vonatkozó vizsgálat és egyéb, Schwarzenberg herceg által fölhozott
vádak vizsgálata miatt őt, Leuzendorfot, Bécsbe kéne küldeni.
Végül a legnagyobb nyomatékkal ajánlja Batthyány szabadlábrabocsátását a hosszúra terjedő vizsgálat idejére 253
99. 1849 április 3. Windischgrätz jóváhagyja a hadbírónak a nádor
megkérdezésére s a hadbíró Bécsbe küldésére vonatkozó javaslatát; de Batthyány szabadlábrahelyezését megtagadja, csak
könnyítéseket enged meg 262
100. 1849 április 6. Leuzendorf hadbíró Mailáth György volt országbírót
kéri ama memorandum beküldésére, melyet neki gróf Batthyány
Bicskén, január 5-én adott át . 263
101. 1849 április 6. Leuzendorf Batthyány hegyfalvi levelének ügyében és
a „Pesther Zeitung" azon állítása dolgában, hogy Batthyány
részvétele a bécsi októberi forradalomban köztudomású, a szerkesztőségben titkos, de szigorú nyomozást követel 264
102. 1849 április 6. Leuzendorf hadbíró a soproni cs. k. katonai kerületi
parancsnokságot nyomozásra kéri Batthyány népfölkelési működése s Königmayer plébános kihallgatása dolgában 265
1,03. 1849 április 12. Leuzendorf benyújtja a központi vizsgálóbizottsághoz a Batthyány kihallgatásai során felmerült azon vádak,
ügyek, tények stb. összeállítását, amelyek felől a főhercegnádor megkérdezendő 267
104. 1849 április 14. Kémjelentés és javaslat Batthyány titkos bizalmasának, Marschalkó udv. fogalmazónak és ez utóbbi szövetségesének, Moravcsik volt kancelláriai tisztviselőnek kihallgatásáról 268
105. 1849 április 18. Dr. Seiznak, a „Pesther Zeitung" szerkesztőjének
kihallgatása a lapjában megjelent, Batthyányt súlyos váddal
illető cikk kútfői felől 269
106. 1849 április 18. Dr. Franki kihallgatása a bécsi október 6-i eseményekről, a magyarok és bécsi demokraták szerepléséről s
izgatásairól 270
107. 1849 április 19. Glatz Eduárd, a „Pester Zeitung" volt szerkesztőjének kihallgatása arról, miként került Batthyány hegyfalvi
levele a „Pesther Zeitung"-ba 272
108. 1849 április 20. Janotyckh von Adlerstein kihallgatása az általa
Batthyány bécsi, október 6-i szerepéről írott újságcikkeknek
kútfői felől és írásbeli nyilatkozata 273
109. 1849 április 20. Kocsy Sándor, a Kozma-könyvnyomda faktorának
kihallgatása arról, hogy a hegyfalvi levél mi úton-módon került
kiadására a „Kossuth Hirlapjá"-ban 275
110. 1849 április 20. Hivatalos jelentés a központi vizsgálóbizottsághoz
a „Pesther Zeitung" szerkesztőjének, Janotychekhnek és Kocsy
Sándornak eredménytelen kihallgatásáról Batthyány ügyében.. 276
111. 1849 április 20-23. Vas megye kiküldött tisztviselőinek jelentése
azon tanúvallomásokról, melyek a vasmegyei népfölkelés szervezése és ezzel kapcsolatban Batthyány ügyében tétettek 276
112. 1849 április 21. Königmayer nyögéri plébános kihallgatása Batthyány
hegyfalvi levelének létrejötte dolgában 279
113. 1849 április 27. Báró Récsey Ádám táborszernagy kihallgatása Batthyányhoz való viszonyáról, különösen az októberi napokban;
Batthyány és sógornője állítólagos bécsi szerepéről október 6-án
s Batthyány politikai irányáról 282
114. 1849 április 28. A soproni katonai ker. parancsnok a budai központi
vizsgálóbizottsághoz beküldi a Batthyány-ügyben való kihallgatások iratait és gróf Széchenyi Pál egy bizonyítványát 285
115. 1849 április 28. Stippergernek, a Hotel Stadt Frankfurt tulajdonosának kihallgatása Batthyánynak októberi bécsi tartózkodásáról 286
116. 1849 április 29. A Hotel z. Stadt Frankfurt szobapincérének, Lauschnak kihallgatása Batthyány októberi bécsi tartózkodásáról
és érintkezéseiről 289
117. 1849 április 30. A Hotel z. Stadt Frankfurt másik szobapincérének,
Zimmermannak, kihallgatása Batthyány októberi bécsi tartózkodása és a forradalmiakkal való érintkezése felől 291
118. 1849 április 30. A bécsi közp. vizsgálóbizottság magyar osztályának
jelentése a volt bécsi magyar minisztérium épületének, hivatalos
és egyéb helyiségének, a hivatalnokok privát iratainak átkutatásáról, a talált (48-as) iratok átolvasásáról, az érdekeltek
lajstrombavételéről „az októberi bécsi forradalomra vonatkozókról" 293
119. 1849 május 1. A Hotel z. Stadt Frankfurt fizetőpincére, Göstl visszavonja Batthyányt súlyosan kompromittáló, december 23-i vallomását 299
120. 1849 május 1. Jegyzőkönyv báró Eötvös József kihallgatásáról;
Eötvös nagy nyomatékkal fejtegeti Batthyány lojális, királyhű
és törvény hű érzelmeit és politikáját; erős küzdelmeit a túlzó
Kossuth ellen; megnevezi B. társaságát az októberi bécsi napokban. Bizonyítja, hogy amit B. Ferenc Károly főhercegről Jellachich betörésére vonatkozólag mondott, teljesen igaz. Végül hangoztatja, hogy B. csak a dinasztiának és az országnak akart
használni, mikor a képviselőséget másodízben elfogadta 301
121. 1849 május 2. Zsedényi kihallgatása: Batthyány elkeseredése a Kossuth-párt perfidiája ellen a Lamberg-ügy miatt; Récsey kinevezési ügye; Batthyány érintkezései Bécsben az októberi napokban; lemondása a képviselőségről; levélváltások emiatt; Jellachich október 3-i kinevezését elítéli; elutazása előtt Wodianer
szól neki Zsedényi jelenlétében a bécsi mozgalmakról; rosszindulatú híresztelések bécsi körökben B. ellen; B. perfekt lojalitása,
dinasztikus és hazafias nyilatkozatai Innsbruckban stb 305
122. 1849 május 3. Wodianer Móric bécsi bankár kihallgatása: Batthyány
Bécsből való elutazásának (okt. 5) okairól; W. ekkor szól B.-nak
a bécsi nép mozgalmairól, amelyeket B. elkárhoztatott; sem B.,
sem sógornője nem érintkeztek a bécsi demagógokkal. - B. elkeseredése Kossuth ellen, lemondása alkalmából; a levélváltás
emiatt. - W. pénzkölcsönei apja Sámuel, a magyar kormány
hív. bankárja megbízásából. Vesztegető pénzekről nem tud.. .. 312
123. 1849 május 4. Leuzendorf hadbíró a bécsi közp. bizottságnak Schwarzenberg herceg szóbeli parancsára egy csomó hiv. irat megküldését kéri Batthyányra vonatkozólag, különösen azon vádak bizonyítékait, melyeket a herceg február 15-i leirata emelt Batthyány ellen; végül b. Wessenberg kikérdeztetését 316
124. 1849 május 8. Hugó Albertnek, a Pesther Zeitung volt szerkesztőjé-
nek kihallgatása: Hugó szoros viszonyban volt Batthyányval. -
Batthyány kétségtelen dinasztikus érzelmű; élénken érzé Kossuth
nyomását"; próbált is a többek közt Hugó lapja segélyével mérséklőleg hatni, de hiába. B. a szigorú törvényesség embere volt;
az utcai demagógiával is szembeszállt. A bécsi demagógokkal
októberben sem érintkezett. Ez ki van zárva. Még Pulszkyval
is feszült viszonyban volt 318
125. 1849 május 10. Herceg Esterházy Pál írásos nyilatkozata a hadbíró
számára Batthyány egész politikai működéséről. Erősen elítéli
B. ellenzékiségét 1848 előtt. Pártfogoltját, Kossuthot, aki nyakára nőtt, be kellett vinnie a minisztériumba. Küzdelem itt B.
és pártja, másrészt Kossuth közt. - B. túlzó magyar; Magyarországot akarta a monarchia alapjává tenni s ebből a pozícióból
visszaállítani a dinasztia fényét. - Befolyása a parlamentben
mindjobban csökkent. Ez elkeserítő, különösen Lamberg megöletése. Nem hiszi a herceg, hogy B. az októberi bécsi dolgokban
Pulszky intrikáit ismerte volna, mert mindig elítélte a bécsi
csőcselék s deákság zendüléseit. De hibának róhatták föl, hogy
a forradalmár lengyel főurakkal ő is, különösen pedig neje,
rokonszenvezett 323
126. 1849 május 12. Az osztrák minisztertanács jegyzője némely irat küldése mellett Schwarzenberg parancsából meghívja Leuzendorf
hadbírót, hogy belátása szerint válogassa ki a Batthyány-pörben fölhasználható iratokat a minisztériumi irattárból 328
127. 1849 május 14. Leuzendorf hadbíró közli az osztrák minisztertanács
jegyzőjével azokat a kérdéseket (a-f.), amelyekre a Batthyánypörben b. Wessenberg volt külügyminisztertől válaszok volnának kérendők 329
128. 1849 május 20. Rövid jelentés arról, hogy az október 6-án zendülésre
csábított sorkatonaság bűnügyi vizsgálatánál a Batthyányügyre vonatkozólag semmi sem volt található 331
129. 1849 május 20. Welden táborszernagy a hadügyminisztériumtól döntést kér ama, Windischgrätztől már jóváhagyott javaslat felől,
hogy István nádor tanúskodásra kéressék a Batthyány-pörben 331
130. 1849 május 22. Rövid jelentés, hogy a Latour gyilkosai elleni vizsgálatoknál semmi oly körülmény nem merült föl, amely Batthyány ügyével összehozható volna 333
131. 1849 május 25. Rövid jelentés arról, hogy a bécsi demokratikus üzelmek elleni vizsgálatnál semmi oly körülmény nem merült föl,
amely a Batthyány ügyével vagy személyével kapcsolatba
volna hozható 333
132. 1849 május 30. Rövid jelentés arról, hogy a bécsi (polgári, nem katonai) büntető törvényszék által a bécsi mozgalmak, különösen az
október 6-i lázadás ügyében folytatott vizsgálatok Batthyányra
vonatkozólag csupán a Hotel z. Stadt Frankfurt személyzetének vallomásait eredményezték 334
133. 1849 május 30. Jelentés, hogy a politikai vizsgálóbizottság anyagában Batthyányra vonatkozólag csak a magyar alosztály által
beküldött iratok találtattak 335
134. 1849 május 30. Leuzendorf a központi bizottság elé terjeszti a bécsi
minisztériumok irattárából kiszedett s a Batthyány-ügvben fölhasználható iratokat, de jelenti, hogy némely főjelentőségű irat
éppen úgy nem volt föltalálható, mint a lapokban Batthyány
ellen emelt vádakat igazoló bármi bizonyíték 335
135. 1849 május 30. Leuzendorf jelentése a bécsi magyar minisztérium elnöki osztályában folytatott kutatásokról s hogy az ezen minisz-
térium némely tisztviselője ellen folytatott vizsgálat serami terhelőt nem eredményezett Batthyány ellen 337
136. 1849 május 30. Leuzendorf jelentése, hogy a legszorgosb kutatások
dacára is Batthyány ellen az októberi forradalomban való részességét illetőleg csak a három hotelpincér vallomása szól; sógornője ellen semmi. Szirmay Pál szabadon bocsáttatott 339
137. 1849 május 31. Leuzendorf hadbíró egy összeállítást terjeszt elő a
bécsi magyar minisztérium elnöki iratainak azon darabjairól,
melyek nézete szerint a magyar kormány monarchiaellenes érzületét s Pulszkynak és tisztviselőtársainak a bécsi főiskolai ifjúsággal való összeköttetéseit bizonyítják 340
138. 1849 június. Batthyány védőirata - 353
139. 1849 június 5, 9 és 13. Az osztrák minisztertanács határozata következtében az osztrák hadügyminiszter nem tartja megengedhetőnek, hogy az 1848 : III. t.-c. szerint felelőtlen nádor a Batthyány-pörbe bevonassák 354
140. 1849 június 8. A bécsvárosi kapitányság főbiztosa Leuzendorf hadbíróhoz, hogy a kapitánysági (rendőrségi) iratok nem tartalmaznak semmit Batthyány összeköttetéseiről a demokratákkal és az aulával s mi ennek részben az oka 356
141. 1849 június 8. Hadügyminiszteri parancs a laibachi várparancsnoksághoz Batthyány levelezésének megakadályozása végett 357
142. 1849 június 9. Leuzendorf hadbíró a közp. vizsgálóbizottságnak bejelenti, hogy Batthyány októberi bécsi viselt dolgai megítéléséhez okvetlen szüksége van a bécsi aula néhány vezető tagjának
kihallgatására 357
143. 1849 június 9. Leuzendorf a központi vizsgálóbizottságot közbenjárására kéri a Szászországban elfogott Häfner kiadatása miatt
a Batthyány-pör szempontjából 353
144. 1849 június 10. Minisztertanácshatározat, hogy Batthyányt családjának (Laibachban) nem szabad felkeresni 359
145. 1849 június 12. B. Wessenberg volt külügyminiszter és miniszterelnök
megfelel a Batthyány-pörben eléje terjesztett kérdésekre, kiterjeszkedik Batthyány és Deák politikájára s nem hiszi, hogy
Batthyánynak bármi köze volna az októberi bécsi lázadáshoz.. 360
146. 1849 június 13. Leuzendorf hadbíró fölterjesztésére a bécsi katonai
föllebbviteli törvényszékhez a Batthyány ellen az elővizsgálatok
megejtése után most már elrendelendő formális haditörvényszéki
vizsgálat ügyében. Elősorolja az összes emelt és emelhető vádakat s remekül megokolja, hogy a miniszterelnöksége idejére vonatkozó vádak miért ejtendők el s az eljárás csak a későbbi időből valókra szorítandó. Javasolja s megokolja, hogy a pör
Batthyány ellen ne Laibachban, hanem Bécsben folyjon 363
147. 1849 június 14. Gr. Deym laibachi várparancsnok gr. Gyulay hadügyminiszternek a Batthyány levelezésére vonatkozó rendszabályok szigorításáról 369
148. 1849 június 14. Bach belügyminiszter figyelmezteti gr. Gyulay hadügyminisztert, hogy gr. Batthyány és grófi fogolytársai Laibachban olyan indokolatlan kedvező bánásmódban részesülnek, mely
már közfeltűnést kelt 370
149. 1849 június 15. A katonai föllebbviteli törvényszék meghagyja
Leuzendorfnak, hogy Laibachba menjen Batthyány pöre vitelére 371
150. 1849 június 16. előtt. Batthyány kísérlete a laibachi katonai parancsnokság útján szabadlábrabocsátását vagy valamely meghatározott helységbe való internáltatását kérni 373
151. 1849 június 16. Batthyány fölajánlja magát a bécsi kormány és a
fölkelt magyarság közötti közvetítésre (mely nem fogadtatik el) 374
152. 1849 június 16. Osztrák hadügyminiszter bejelentése a minisztertanácsban Batthyány családi levelezése felöl .. 376
153. 1849 június 20. Jazwinski lengyel fogoly kihallgatása Batthyány októberi viselkedése felől 376
154 1849 június 22. Leuzendorf (és egy vizsgálóbíró) iratokat terjeszt
föl a katonai fellebbviteli törvényszékhez Batthyány ügyében.. 379
155 1849 június 22. A katonai fellebbviteli törvényszék végzése, hogy
Leuzendorf hadbíró a Batthyány ellen emelhető összes vadakat
mérlegelni tartozik, tehát miniszterelnöki tényeit kikapcsolnia
nem szabad. Utasítás a vizsgálat mikénti folytatására Laibachban 380
156 1849 június 22. Jelentés a katonai föllebbviteli törvényszék teljes
üléséből a hadügyminisztériumhoz, hogy a Batthyány elleni elővizsgálatok már a felségárulás bűnére engednek következtetni.. 381
157. 1849 június 24. A minisztertanács határozatban kimondja, hogy
Batthyány bűnhődése, ha őt felségárulás miatt netán halálra
ítélnék, szükségesség _ 382
158. 1849 június 24. Gr. Deym vezérőrnagy, laibachi katonai parancsnok
igazoló jelentése a laibachi magyar politikai foglyok, köztük
Batthyány fogságáról, a Batthyányval és két grófi társával
szemben követett eljárásról s az erre vonatkozó besúgásokról
és denunciátiókról 383
159. 1849 június 24. Gr. Deym laibachi katonai parancsnok ugyanaznapi
jelentése kapcsában utasítást kér a katonai föllebbviteli törvényszéktől a magyar politikai foglyokkal, különösen Batthyányékkal szemben követendő bánásmód felől 387
160. 1849 június 26. Leuzendorf hadbíró kéri a soproni katonai kerületi
parancsnokságot, hogy némely Batthyány elleni igen súlyos vád
tisztázása végett gr. Széchenyi Pálnál, Rohonczy Ignácnál,
gr. Erdődy Sándornál s más tekintélyes, megbízható egyéneknél
szereztessen a kebelbeli hadbíró útján információt 389
161. 1849 június 26. Leuzendorf megkeresi a) a gráci városi tanácsot a
„Grazer Zeitung" szerkesztőjének kihallgatása végett a Batthyányt súlyosan vádló november 19-i cikk forrásai ügyében;
b) a hadi könyvvivőségét Batthyány katonai szolgálata dolgában és c) ab. Hrabovszky ügyének vizsgálatával megbízott
hadbírót b. Hrabovszky kihallgatása végett, akire Batthyány
bizonyos vádaknál hivatkozik 392
162. 1849 június 26. Leuzendorf jelenti a bécsi közp. vizsgálóbizottságnak, hogy bizonyos okokból csak a hó végén mehet rendeltetési
helyére, Laibachba 394
163. 1849 június 27. Báró Ransonnet, a minisztertanács jegyzője és titkára bizonyítja, hogy Leuzendorf a Staatskonferenz, a minisztertanács és a külügyminisztérium irataiból minden Batthyányra
vonatkozót áttanulmányozott 394
164. 1849 július 1. Haynau győri kiáltványának a Batthyány-pörben hivatalt pontjai 395
165. 1849 június 2. Haynau szabályzata a magyar és erdélyországi haditörvényszékek felállításáról 396
166. 1849 július 2. Meszleny Lajos, dunántúli kerületi táblai ülnök előadván Batthyányval és Pulszkyval 1848 októberi érintkezéseit,
azt bizonyítja, hogy Batthyány neki beszélgetés közben bevallá,
hogy ő bujtatta fel a bécsieket az október 6-i lázadásra ---- 397
167. 1849 július 2. Jegyzőkönyv Meszleny Lajos kerületi táblai ülnök kihallgatásáról, melyben Batthyány elleni vádját fönntartja, de
B. nyilatkozatát nem úgy értelmezi, mintha B. Latour meggyilkoltatására befolyt volna 399
168. 1849 július 2. A „Grazer Zeitung" szerkesztőjének kihallgatása az
ezen lapban megjelent s a „Wiener Zeitung" 1848 november
19-én átvett Batthyányt vádoló cikk kútfői ügyében 402
169. 1849 július 3. Hivatalos kimutatás Batthyány tényleges katonai szolgálatáról 404
170. 1849 július 6. A „Grazer Zeitung" segédszerkesztőjének vallomása az
ezen lapban megjelent s a „Wiener Zeitung"-ba 1848 november
19-én átvett cikknek, mely Batthyány ellen súlyos vádakat tartalmaz a forrásai ügyében 405
171. 1849 július 6. A katonai föllebbviteli törvényszék teljes tanácsa elfogadhatónak tartja gr. Deym laibachi kat. parancsnok igazoló jelentését (június 24) a Batthyányval és társaival alkalmazott bánásmód ügyében 407
172. 1849 július 13. A föllebbviteli katonai törvényszék jegyzőkönyve a
hadügyminisztérium leirata következtében hozott határozatról a
laibachi politikai foglyok és különösen Batthyány pöre s a hozandó ítéletek sorsa ügyében 409
173. 1849 július 13. Báró Hrabovszky altábornagy kihallgatása Batthyány
magatartása felől a honvédséghez átcsábított sorezredbeli katonaság ügyében 411
174. 1849 július 16. Gr. Széchenyi Pál kihallgatása Batthyánynak az
október 6-i bécsi lázadásról tett nyilatkozatáról, a nemzetőrségbe való beállásáról s a vasmegyei népfölkelés állítólagos megszervezéséről 413
175. 1849 június 21. Gróf Deym laibachi katonai parancsnok jelenti a
hadügyminisztériumnak, hogy Haynau főhadvezér parancsára
a laibachi magyar politikai foglyok - köztük Batthyány -
Pozsonyba kísértetnek 417
176. 1849 június 21. A minisztertanács nem helyesli Haynau rendelkezését, hogy a laibachi foglyok Pozsonyba kísértessenek 418
177. 1849 június 22. A minisztertanács elfogadja Schmerling igazságügyminiszter rideg javaslatát, hogy a haditörvényszékek ítéleteinek végrehajtása elé kegyelmezési ajánlatok egyelőre ne gördíthessenek akadályt 419
178. 1849 július 27. Sauer bécsi hadbíró jelenti, hogy Batthyány ellen
sem a bécsi demokraták, sem az aula üzelmei ügyében tartott
vizsgálatok folyamán nem merült fel semmi adat 420
179. 1849 július 24. A soproni katonai kerületi parancsnokság tudatja
Leuzendorffal, hogy Rohonczyt és gróf Erdődy Sándort miért
nem hallgathatták ki eddigelé Batthyány ügyében 420
ISO. 1849 július 26. Gróf Erdődy Sándor kihallgatása, amelyben gróf
Batthyány dinasztikus hűsége és minden forradalmi tény elleni
ellenszenve felől tanúskodik 421
181. 1849 július 27. Rohonczy Ignácnak Pulszkyt és különösen gróf
Batthyányt több vádpontban igen súlyosan terhelő kihallgatása 424
182. 1849 július 30. Leuzendorf a bécsi központi vizsgálóbizottsághoz.
Kéri Hrabovszky kihallgatásának Batthyányra vonatkozó
pontjait elküldeni; kéri továbbá Móga altábornagyot gróf
Batthyány pőrére vonatkozó két kérdésben kihallgatni 428
183. 1849 július 30. A pozsonyi katonai kerület parancsnoksága a soproninak. Sürgeti a Batthyány ellen emelt vádak némelyikére
tanuk kihallgatását s tények megállapítását, amennyire csak
a körülmények engedik 429
184. 1849 augusztus 3. Gr. Wallis eskü alatt tett, Batthyányt súlyosan
terhelő tanúvallomása Latour megöletése ügyében 430
185. 1849 augusztus 4. Szennor törvényszéki tolmács bizonyítja, hogy
a "Közlöny"-ben 1848 decemberéből semmi Batthyányra vonatkozó közlemény nincsen 432
186. 1849 augusztus 4. A soproni kat. kerületi parancsnok tudatja a
pozsonyival hogy Rohonczyn, gr. Erdődyn és gr. Wallison
kívül, akiknek kihallgatásáról a jegyzőkönyvek a bécsi közp.
vizsgálóbizottsághoz küldettek, nem volt kit kihallgatni Sopronban 432
187. 1849 augusztus 7. Móga altábornagynak Batthyányra kedvező tanuvallomása 433
188. 1849 augusztus 8. Gedeon altábornagy, pozsonyi katonai parancsnok, jelenti gr. Gyulay hadügyminiszternek, hogy miért tartja
szükségesnek a Pozsonyban lévő politikai foglyokat az olmützi
várba szállíttatni 437
189. 1849 augusztus 12., éjjel. Gedeon altábornagy, kerületi parancsnok,
meghagyja Leuzendorfnak, hogy az ő vizsgálata alatti politikai foglyokat még az éjjel szállítsa Olmützbe .. 438
190. 1849 augusztus 12. Gedeon altábornagy, ker. parancsnok, jelenti
gr. Gyulai hadügyminiszternek Batthyány és laibachi fogolytársai Olmützbe történt átszállítását 438
191. 1849 augusztus 13. Leuzendorf jelenti, hogy Batthyányt és társait
a vett parancs szerint Olmützbe szállíttatá s mivel a hiányzó
kihallgatási jegyzőkönyvek megérkeztek, a Batthyány elleni
vizsgálat nemsokára be lesz fejezve 439
192. 1849 aug. 16.-aug. 22. Hadbírósági jegyzőkönyvek gr. Batthyány
kihallgatásairól
193. A fogoly Szontágh Pál kihallgatása Batthyány októberi bécsi
tartózkodása s érintkezései felől 496
194. 1849 augusztus 17. A fogoly Wargha István kihallgatása Batthyány
októberi bécsi tartózkodása, viselkedése stb. felől 498
195. 1849 augusztus 29. A hadbíró előadása és büntetésjavaslata
(„votum informatium") Batthyány ügyében az egybegyűlt
haditörvényszék előtt 501
196. 1849 augusztus 30. Jegyzőkönyv a haditörvényszék egyes tagjainak
leszavazásáról a Batthyány ellen hozott ítéletnél 557
197. 1849 augusztus 30. Az olmützi haditörvényszék halálos ítélete
Batthyány pőrében, az ítélet október 3-i megerősítésére, október 5-i kihirdetésére és az ítélet végrehajtására vonatkozó
eredeti hivatalos záradékokkal 560
198. 1849 augusztus 30. Az olmützi haditörvényszék összes tagjai a
lehető legmelegebben és bőven megokolva ajánlják Batthyány
megkegyelmeztetését 562
199. 1849 augusztus 30. Leuzendorf hadbíró előírás szerinti hivatalos
naplója a Batthyány ellen lefolyt vizsgálat egyes eseményeiről, fázisairól és a fölhasznált bizonyító iratokról 568
200. 1849 augusztus 31. Minisztertanács határozata Haynau ama heves
panaszára, hogy őt a forradalmárok ki végeztetésében akadályozzák 579
201. 1849 szeptember 3. A hadügyminisztérium igazságügyi osztálya a
katonai föllebbviteli törvényszékkel tudatja, hogy Batthyány
Pöre nem fog o törvényszék elé kerülni, hanem Haynau elé 580
202. 1849 szeptember 4., este. Kempen altábornagy értesíti Haynaut,
hogy az olmützi várparancsnokság a Batthyány pőrében hozott ítéletet és iratokat fölülvizsgálat végett a katonai főtörvényszékhez küldte föl 580
203. 1849 szeptember 7. A föllebbezési katonai törvényszék leküldi a
Batthyány felől hozott ítéletet ratifikálásra a pöriratokkal
Haynauhoz 581
204. 1849 szeptember 28. Kempen altábornagy Haynautól kérdi, hogy
a Batthyány elleni ítélet és pöriratok dolgában, amelyek a
pesti haditörvényszékhez küldettek, mi a teendő 582
205. 1849 szeptember 29. Burits altábornagy a Batthyány-ügyben kiküldött vizsgálóbizottságnak az Ikervárott lefoglalt vasszekrénybeli családi iratokról és levelezésről 582
206. 1849 szeptember 30. Haynau értesíti helyettesét, herceg Liechtenstein Ferenc altábornagyot, hogy a Batthyány pőrében hozott
haditörvényszéki ítéletlevelet miként küldje el hozzá (Haynauhoz) 583
207. 1849 október 3. Haynau leküldi helyettesének, herceg Liechtenstein Ferenc altábornagynak a Batthyány ellen hozott s általa megerősített ítéletet gyors végrehajtás végett 584
208. 1849 október 5. A főhadparancsnokság meghagyja a pesti kerületi
parancsnokságnak, hogy Batthyány ítélete végrehajtása idejére a pesti helyőrséget készenlétben tartsa 584
209. 1849 október 6., délben. Kempen altábornagy jelenti Haynaunak,
hogy Batthyány kivégeztetését öngyilkossági kísérlete miatt
október 6. estéig el kell halasztani 585
210. 1849 október 6. A Batthyány elítéltetését és kivégeztetését fölmutató bejegyzés a pesti haditörvényszék büntetőjegyzőkönyvében ,... 586
211. 1849 október 6. Batthyány kivégeztetésének leírása a „Wiener Zeitung"-ban 586
212. 1849 október 7. Kempen altábornagy jelenti Haynaunak Batthyány
megtörtént kivégeztetését 588
213. 1849 október 11. Kempen altábornagy keményen tiltakozik Haynay azon dorgáló leirata ellen, hogy Batthyányt kötelességellenes ellágyulás miatt nem akasztatta volna föl 589
214. 1849 október 12. A bécsi angol követ Palmerstonhoz Batthyány
elítéltetése okáról 590
215. 1849 október 23. Palmerston részletes fölvilágosítást kíván a bécsi
angol követtől a Batthyány ellen lefolyt pörről 591
216 1849 október 29. A minisztertanács elhatározza, hogy a rossz benyomás ellensúlyozására egy, Schmerling által bemutatott cikket Batthyány bűnös voltáról a „Wiener Zeitung"-ban közzétesz 591
217. 1849 okt. 30.-nov. 2. A bécsi angol követ jelenti Palmerstonnak,
hogy Batthyány a fejedelem elleni támadás miatt lön halálra
ítélve és nem tulajdonkép Latour halála miatt. Beküldi az
osztrák hivatalos nyilatkozatot november 1-ről 592
218. 1849 november 1. Haynau Schwarzenberget figyelmezteti, hogy igazolásul a közvélemény előtt bőven kellene Batthyány bűneit
ismertetni 593
219. 1849 november 1. A Schmerling igazságügyminiszter készítette hivatalos irat, mellyel az osztrák kormány a közvélemény előtt
igazolni akarta Batthyány kivégeztetését 594
220. 1849 november 13. Haynau Schwarzenberghez. A Batthyány-pör
iratainak nagy része fölötte bizalmas természetű lévén, azok
letéteményezését a császári levéltárba ajánlja 598
FÜGGELÉK.
1a) 1848 március 17. Eredeti német szöveg a nádorhoz intézett kir.
leiratnak amely a magyar minisztérium felállítását engedelyezi 603
1b) 1848 március 17. Magyarnyelvű eredeti szövege a nádorhoz intézett
királyi leiratnak, mely a magyar minisztérium felállítását engedélyezi 604
1c) 1848 március 17. A nádor Batthyányhoz. Kinevezi miniszterelnökké 605
1d) 1848 március 17. A nádor jelenti a királynak, hogy a király engedelméből Batthyányt ideiglenes miniszterelnökké tette meg .. 605
1e) 1848 március 18. A nádor a királyhoz. Szükségesnek vélte Batthyány
mint ideiglenes miniszterelnök részére a nyugalom és rend fönntartása végett bizonyos fölhatalmazást adni s bocsánatot kér,
hogy ha nádori teljhatalmát túllépte 606
1f) 1848 március 18. A Staatskonferenz megállapítja, hogy a nádor túllépte a számára adott fölhatalmazást, de mindamellett ajánlja
Batthyány kinevezésének megerősítését 607
2. 1848 március 20. Gróf Kolowrat miniszter sürgős előterjesztésben
festi a Batthyány-minisztérium kinevezéséből bekövetkezendő
veszedelmeket a trónra és Ausztriára s első ellenszerül Jellachich bánná neveztetését ajánlja. Beleegyező legfelsőbb elhatározás 610
3. 1848 május 28-29. Jegyzőkönyv a Ferenc Károly főherceg elnöklete alatt a nádor, herceg Esterházy, báró Doblhoff, báró
Eötvös József és Zsedényi részvételével tartott értekezletről,
mely Jellachich esetleges pörbefogásával, az ellene kiküldendő
királyi biztos ügyével, aztán Batthyány és Jellachich Innsbruckba idézésével s az azokra vonatkozó kir. leiratok szövegének megállapításával foglalkozott - 611
4. 1848 június 7-10. Jegyzőkönyv a Ferenc Károly főherceg elnöklete
alatt Batthyány, Esterházy és Zsedényi részvételével tartott
értekezletről, mely a bán túlkapásai megbüntetéséről foglalkozik; a június 10-i kir. proklamációk kibocsátását elhatározza, megállapítja az udvarhoz beidézett bánt megdorgáló királyi beszéd szövegét s az ezen ügyben kibocsátandó királyi
kéziratok szövegeit 615
5. 1848 június 21. Herceg Esterházy Batthyánynak. Nem helyesli a
bán elleni június 10-i manifesztumok közzétételét, mert ez
János főherceg közbenjárását meghiúsíthatja. Javaslata a jóvátételről 625
6. 1848 augusztus 27. Deák elfogadott törvényjavaslata a horvátoknak adandó nagymérvű engedményekről 626
7. 1848 augusztus 27. A minisztertanács hajlandó Horvátország teljes
függetlenítésére a magyar koronától 628
8. 1848 augusztus vége. A király elé terjesztett, de szentesítést nem
nyert (Batthyány pőrében sokszor idézett) törvényjavaslat
kamattalan pénzjegyek (papirospénz) kibocsátásáról 629
9. 1848 augusztus vége. A király elé terjesztett, de szentesítést nem
nyert (s Batthyány pőrében sokat idézett) törvényjavaslat a
magyar hadseregről 630
10. 1848 augusztus 31-szept. 1. Névtelen magyar konzervatív politikus
emlékirata az uralkodó számára a magyar kormány által javasolt messzemenő horvát engedmények visszautasításáról, hogy
a rehabilitálandó bánnak szabad tere maradhasson a cselek -
vésre és előrenyomulásra 634
11. 1848 szeptember legeleje. Névtelen magyar konzervatív politikus
emlékirata az újonc és papírpénz kibocsátásáról szóló törvény-
javaslat és a horvát engedmények szentesítése megtagadását,
Jellachich benyomulását és a magyar ügyekre egy speciális
magyar tanácsos kinevezését ajánlja a királynak 635
12. 1848 szeptember 13. Konzervatív magyar politikus emlékirata az
uralkodóhoz, mely Batthyány bukása következményeit, Jósika
Sámuel és Apponyi György föllépése lehetőségét, egy magyar
tanács fölállítása s Magyarország adminisztratív különállása
szükségét fejtegeti 636
13. 1848 október 1. táján. Névtelen magyar konzervatív államfórfiú a
a pesti nemzetgyűlés föloszlatását, Jósikának tejhatalommal
Magyarországba küldését s Jellachichcsal való együttműködését mint ideiglenes rendszabályt a békés állapotok helyreállítása végett ajánlja az uralkodónak 637
14. 1848 október 3. Az országgyűléshez intézett királyi leiratnak eredetileg tervezett szövege 639
15. 1855 június 20. Zsedényi Ede gróf Batthyány Lajos özvegyéhez a
Jellachich elleni 1848 június 10-i királyi manifesztum s a szárd
király ellen ígért hadsegedelem történetéről 640
Név- és tárgymutató 634
Tartalommutató 675

Témakörök