Bevezető | 5 |
Az 1918 novemberi forradalom és a Weimari Köztársaság | 11 |
Az 1918 novemberi forradalom | 13 |
Az 1917-es fordulat | 13 |
A korlátlan tengeralattjáró-háború | 13 |
A német nép elégedetlensége | 14 |
Az áprilisi sztrájk Berlinben | 16 |
Németország Független Szociáldemokrata Pártjának (USPD) megalapítása | 18 |
A porosz választási rendszer | 20 |
A Reichstag békeindítványa | 20 |
Tapogatózások | 21 |
Nyugtalanság a hadihajókon | 22 |
A breszt-litovszki béke | 25 |
Az 1918 januári sztrájkok | 27 |
A munkáspártok és a szovjethatalom | 31 |
A katonai összeomlás | 33 |
A flotta felkelése | 38 |
Az 1918 novemberi forradalom | 44 |
Az egymással szemben álló erők | 44 |
November 9-e Berlinben | 47 |
Ebert titkos szövetségre lép Hindenburggal | 50 |
Megegyezés a szakszervezetek és a gyárosok között | 52 |
A külföldiu hatalmak magatartása | 55 |
Fegyveres harc a hatalomért (1918 december - 1919 április) | 59 |
Munkástanácsok vagy nemzetgyűlés | 59 |
A tengerészhadosztály esete | 63 |
Németország Kommunista Pártjának megalakulása | 64 |
A januári harcok Berlinben | 67 |
Karl Liebknecht és rosa Luxemburg meggyilkolása | 69 |
A bajorországi helyzet | 72 |
Az Alkotmányozó Gyűlés és a versailles-i szerződés | 74 |
Összeül az Alkotmányozó Gyűlés | 75 |
Háború vagy béke Lengyelországgal? | 77 |
A bajorországi helyzet (február - március) | 77 |
A márciusi harcok Berlinben | 78 |
A Bajor Tanácsköztársaság | 80 |
A weimari alkotmány | 84 |
A versailles-i szerződés | 86 |
Versailles-től Rapallóig | 91 |
A szabadcsapatok és a Reichswehr | 95 |
A Kapp-puccs | 97 |
A Ruhr-vidéki harcok | 100 |
A Kommunista Párt tömegpárttá fejlődése | 103 |
Az 1921 márciusi harcok Közép-Németországban | 104 |
A londoni ultimátum. Felső-Szilézia. Rapalló | 106 |
Az 1923-as válság | 111 |
Az infláció | 112 |
A Cuno-kormány | 114 |
A Ruhr-vidék megszállása | 114 |
A Kommunista Párt fejlődése | 117 |
A Stresemann-közjáték | 121 |
A Reichswehr szászországi és türingiai beavatkozása | 123 |
A hamburgi felkelés | 124 |
Fasiszta tüntetés Münchenben | 125 |
A pénz stabilizációja | 127 |
A viszonylagos stabilizáció (1924-1929) | 130 |
A gazdaság helyreállítása | 130 |
A Dawes-terv | 130 |
A márka stabilizációja | 132 |
Az amerikai tőke beözönlése és a belső defláció | 133 |
A munkaidő meghosszabbítása | 134 |
A munka termelékenységének növekedése | 135 |
A Dawes-terv fogadtatása | 135 |
A konzervatív köztársaság | 137 |
Az 1924 májusi és decemberi általános választások | 138 |
A jobboldali offenzíva | 139 |
A pártok tevékenysége | 141 |
Hindenburg megválasztása | 142 |
A fejedelmek kártalanítása | 144 |
Stresemann külpolitikája | 146 |
A locarnói egyezmény | 146 |
A Szovjetunióval kötött ún. berlini szerződés | 148 |
Németország a Népszövetségben | 149 |
A leszerelés | 149 |
A gazdasági fellendülés évei (1927-1928) | 152 |
A racionalizálás | 153 |
Koncentráció és kartellek | 155 |
Az I. G. Farben | 156 |
Szerkezeti változások | 158 |
A "szervezett kapitalizmus" elmélete | 160 |
A szociáldemokrata Párt visszatér a kormányba | 162 |
Az újrafelfegyverkezés | 165 |
Újrafelfegyverzés külföldön | 165 |
Páncéloshajó-gyártás | 167 |
A köztársaság vége | 169 |
A kezdeti feszültségek | 169 |
A Ruhr-konfliktus | 169 |
A véres május elseje | 170 |
A Young-terv | 173 |
A nemzetiszocializmus áradata | 174 |
A gazdasági válság és a Müller-kormány bukása | 177 |
Brüning takarékossági intézkedései | 180 |
Hitler első sikerei | 182 |
Hitler kijelenti, hogy tiszteletben tartja a törvényességet | 183 |
A nemzeti és társadalmi felszabadulás kommunista programja | 184 |
1930 szeptember: 107 náci képviselő | 185 |
Az elnöki köztársaság | 187 |
A "kisebbik rossz" | 187 |
A munkások harckészsége | 189 |
A pénzügyi összeomlás | 190 |
A harzburgi front | 192 |
A Szociáldemorata Párt és a Kommunista Párt kapcsolatai | 195 |
Hindenburg újraválasztása | 196 |
Az SA betiltása | 197 |
A bárók kormánya | 200 |
Brüning bukása | 200 |
A Reichstag feloszlatása | 201 |
A július 20-i államcsíny | 202 |
A "pártok fölötti" kormányzat | 205 |
Az 1932. július 31-i választások | 206 |
A polgárháború | 207 |
Kísérlet a sorok rendezésére | 208 |
Hindenburg és Hitler tárgyalásai | 210 |
Negyvenkét szavazat a kormány mellett | 211 |
Közlekedési sztrájk Berlinben | 212 |
Papen visszavonul | 218 |
Hatalmon a Reichswehr | 219 |
Egy "szociális" tábornok | 219 |
A nagyipar Hitler segítségére siet | 221 |
A Reichswehr és a Nemzetiszocialista Párt | 222 |
Hitler kancellár | 226 |
A lippei választások | 226 |
Az utolsó cselszövések | 227 |
Egy öngyilkosság okai | 229 |
A Harmadik Birodalom | 233 |
Az állam meghódítása | 235 |
A hatalomátvétel vagy a "gleichshaltolás" | 235 |
A közigazgatás behálózása | 236 |
Ellenállás Hitlerrel szemben | 236 |
A Reichstag felgyújtása | 237 |
A terror | 238 |
A március 5-i választások | 239 |
A potsdami parádé | 240 |
Szociáldemorkata illúőziók és a pártok megszűnése | 242 |
A közigazgatás átszervezése | 243 |
1934. június 30. | 247 |
Az okok | 247 |
A vérfürdő | 248 |
Hindenburg helyesel | 250 |
A külpolitika (1933-1935) | 252 |
A koalíció lidércnyomása | 253 |
A tulajdonképpeni cél: Európa meghódítása | 254 |
Az osztrák kudarc | 255 |
1935: a Saar-vidék visszacsatolása | 256 |
A kötelező katonai szolgálat | 256 |
A Rajna-vidék remilitarizálása | 257 |
A nemzetiszocializmus gazdaságpolitikája | 259 |
Munkanélküliség és munkabérek | 259 |
A Munkafront | 261 |
A magánvállalkozás védelme | 261 |
Gyors koncentráció | 262 |
A nagyvállalatok nyereségének növekedése | 264 |
A nagybankok | 264 |
Ipari termelés és újrafelfegyverzés | 265 |
A négyéves terv | 266 |
Az újrafelfegyverzés finanszírozása | 267 |
A parasztság: a hitbizományok rendszere | 269 |
Az ellenálló erők | 271 |
Szocialisták és kommunisták | 271 |
A földalatti küzdelem | 273 |
A nemzetiszocialisták módszerei és ideológiája | 277 |
Egy nép idomítása | 277 |
A führer-mítosz | 279 |
A siker okai | 280 |
A pángermanizmustól a fasizmusig | 282 |
Az újrafelfegyverkezés és a hideg annexiók (1936-1939) | 285 |
Külpolitikai offenzíva | 285 |
Fasiszta együttműködés Spanyolországban | 286 |
Népfrontkísérletek | 287 |
Az antikomintern paktum | 288 |
A hitleri állam szerkezete: a hatalom összpontosítása | 290 |
A Hossbach-jegyzőkönyv | 290 |
Himmler, a rendőrfőnök | 291 |
Fritsch félreállítása | 291 |
Ausztria annektálása | 295 |
Halifax látogatása | 295 |
Schuschnigg kapitulál | 296 |
...Majd megkísérli az ellenállást | 297 |
A megszállás | 297 |
Németországi benyomásaim (1938) | 299 |
München | 303 |
A megbékéltetés politikája | 303 |
A Reich terjeszkedési törekvéseinek kelet felé terelése | 304 |
A májusi válság | 306 |
A müncheni konferencia | 308 |
München tanulságai | 310 |
A Bonnet-Ribbentrop egyezmény | 311 |
Csehszlovákia feldarabolása (1939 március) | 3103 |
Egy drámai éjszaka | 314 |
A német nép harca a háború ellen | 316 |
Szeptember: bizonytalanság és zavar a német tömegek körében | 316 |
Németország Kommunista Pártjának berni konferenciája | 317 |
A holnapi Németország | 319 |
A háború kitörése | 321 |
Az angol-francia-szovjet tárgyalások | 322 |
Az angol-német tapogatózások | 323 |
A német-szovjet egyezmény | 324 |
A béke utolsó napjai | 327 |
Ki a felelős a háborúért? | 328 |
A győzelmes háború (1939-1941) | 332 |
A lengyelországi hadjárat és a "furcsa háború" | 332 |
Lengyelország megsemmisítése | 333 |
A szovjet beavatkozás | 334 |
Norvégia megtámadása és a franciaországi hadjárat | 337 |
Dánia és Norvégia megszállása | 337 |
A francia hadsereg veresége | 338 |
Hitlr sikerének okai | 339 |
A megszállt területek kifosztása és az ellenállás kezdetei | 342 |
A Balkán meghódítása | 345 |
A "Seelöwe" hadművelet | 345 |
A "Barbarossa-terv" | 346 |
Jugoszlávia és Görögország megszállása | 348 |
A Szovjetunió megrohanásától a Harmadik Birodalom bukásáig | 350 |
A Szovjetunió megrohamása | 350 |
A Hitler elleni szövetség | 350 |
A Wehrmacht veresége Moszkva előtt | 351 |
A náci barbárság | 352 |
A Szovjetunió kifosztása | 354 |
Fordulópont a háborúban | 356 |
Sztálingrád következményei | 357 |
Európa a néámet birodalom szolgálatában | 359 |
A háború alatti gazdaságpolitika | 359 |
A Reich mozgósítja Európát | 360 |
Himmler és Bormann hatalma növekszik | 361 |
Az ellenállás és a koncentrációs táborok | 363 |
A táborok | 364 |
A zsidók sorsa | 365 |
A megoldás: Madagaszkár | 367 |
A kiirtás | 368 |
Az első krematóriumok | 368 |
Az Eichmann-féle razziák | 369 |
A Wehrmacht minden arcvonalon hátrál | 372 |
Szakadatlan szovjet offenzívák | 372 |
A második front | 373 |
Utolsó kísérletek a szövetségesek szétválasztására | 373 |
A július 20-i összeesküvés | 375 |
A tábornokok és a nácizmus | 375 |
Az összeesküvők céljai | 378 |
A német burzsoázia magatartása | 381 |
A német antifasiszta ellenállás | 383 |
Az ellenállás, amelyet igen kevéssé ismerünk | 383 |
A "Rote Kapelle" | 384 |
A Saefkow-Jakob-féle csoport | 386 |
Kapcsolat a külföldi munkásokkal | 387 |
A "Szabad Németország" Nemzeti Bizottsága | 388 |
A katonai összeomlás | 390 |
Németország elözönlése | 390 |
A lágerek felszabadítása | 391 |
Az utolsó hetek | 392 |
A Harmadik Birodalom vége | 393 |
A gyógyszereken élő Hitler | 394 |
Az utolsó napok a bunkerban | 395 |
A szövetségesek közötti tárgyalások a háború utáni helyzetről | 396 |
Churchill távirata Montgomeryhez | 397 |
Összefoglalás | |
A háború jellege | 400 |
Ki a felelős az összeomlásért? | 400 |
A Harmadik Birodalom mérlege | 402 |
A vereség szükségszerű volt | 403 |
A két Németország | 405 |
A megszállás | 407 |
1945 | 407 |
Az új határok | 407 |
A potsdami egyezmény | 408 |
1945 május: zűrzavar és romok | 409 |
A politikai pártok engedélyezése | 411 |
A Kommunista Párt felhívása | 412 |
Az első pártközi megállapodások | 412 |
Tartományi közigazgatás | 414 |
A földreform | 416 |
A reform végrehajtása | 417 |
Az eredmények | 418 |
A szerkezeti változások megszilárdulása | 420 |
A nyugati övezetekben nem hajtják végre a földreformot | 422 |
Németország Szocialista Egységpártjának megalakulása és az első választások | 423 |
Az egyesülési kongresszus | 424 |
Németország Szocialista Egységpártjának programja | 424 |
Az első választások | 426 |
A nyugati választások | 427 |
A nácitlanítás | 429 |
Érvelés a szakértelemmel | 430 |
A nürnbergi per | 432 |
Az iskolareform | 433 |
A szakadás | 436 |
Az amerikaiak németországi politikája | 436 |
A jóvátétel | 439 |
A Ruhr-vidék újjászervezése | 440 |
Az ipar államosítása a szovjet övezetben | 442 |
Az első kisajátítások | 443 |
Az államosított szektor megszilárdulása | 445 |
Az eredmények | 445 |
A szakítás | 446 |
A szakítás szakaszai | 448 |
A két német állam | 450 |
A gazdasági "csoda" | 452 |
A valutareform | 453 |
A munkásosztály magatartása | 454 |
A közös ügyvezetés | 455 |
A két állam létrejötte | 458 |
A Német Szövetségi Köztársaság jellemző vonásai | 458 |
Adenauer | 459 |
A Német Demokratikus Köztársaság | 462 |
Nyugat-Németország újrafelfegyverzése és ennek következményei | 464 |
Az újrafelfegyverzés okai és körülményei | 464 |
Az 1952. március 10-i szovjet jegyzék | 466 |
A londoni és párizsi szerződés | 467 |
1953. június 17. | 469 |
A két állam kapcsolatai | 472 |
Államszövetség és békeszerződés | 473 |
A Kommunista Párt betiltása | 475 |
Nyugat-Berlin | 479 |
A nyugatiak jogai | 479 |
1961. augusztus 13. | 482 |
A mai Németország: a két állam | 483 |
Az NSZK politikai szervezete | 483 |
Az alkotmányos berendezkedés | 483 |
A pártok | 483 |
Tekintélyuralmi és konzervatív rendszer | 485 |
Az NSZK gazdasági rendszere | 488 |
A termelés és a kivitel fellendülése | 488 |
A felfokozott ipari koncentráció | 490 |
A munkabérek | 491 |
A szakszervezetek nem elég harcosak | 492 |
A gazdasági kiskirályságok hatalma | 492 |
A mezőgazdaság | 493 |
Az NSZK külpolitikája | 495 |
Korszerű hadsereg | 495 |
Területi követelések | 497 |
Hidegháború vagy békés egymás mellett élés? | 498 |
A Német Demokratikus Köztársaság politikai szervezete | 501 |
Intézmények és pártok | 501 |
Az államtanács | 502 |
Az építőmunka három szakasza | 503 |
Az NDK gazdasági élete | 504 |
Az igazi gazdasági "csoda" | 505 |
A mezőgazdaság elmaradása | 506 |
A hétéves terv és az időszerű gazdasági problémák | 507 |
Az 1958-1965-ös hétéves terv jellemzői | 507 |
Az 1963-as gazdasági terv | 510 |
Az 1964-1970-es gazdasági terv fő vonalai | 511 |
A külkereskedelem és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok | 512 |
Életszínvonal | 513 |
A Német Demokratikus Köztársaság külpolitikája | 515 |
Szuverén állam | 515 |
Harc a semleges Németországért | 516 |
A néphadsereg | 516 |
Összefoglalás | 516 |
Bibliográfiai tájékozódás | 522 |