Bevezetés az általános statisztikába

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Tatabánya

'Némethné Gál Andrea: Bevezetés az általános statisztikába ' összes példány

Kiadó:	Tri-Mester Bt.
Kiadás helye:	Tatabánya
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	191 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-04-8914-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A statisztika eredetileg enciklopédikus ismereteket jelentett az állam berendezéséről, felépítéséről, népességéről, amelyekben a kvantitatív leírásnak, számoknak csak alárendelt szerep jutott. Ma azonban a helyzet már egészen más. Statisztikával az életnek jóformán minden területén találkozhatunk. Sokkal szélesebb az adatgyűjtések köre, sokkal nagyobbak a követelmények, s hallatlan mértékben megnőtt a statisztika fogyasztóinak száma. A piacgazdálkodás és a természettudományok fejlődésével egyre inkább szükség volt arra az áttekintésre, amelyet a statisztika ad. Ezen adatéhség a statisztika fogyasztóinak helyzetét is megváltoztatta, s magasabb követelményeket támasztott a felhasználó statisztikai ismereteivel szemben, hogy megérthesse és helyesen használja fel az adatokat. Statisztikán napjainkban a társadalmi-gazdasági és a természeti jelenségeknek, ezek időbeni változásának és a jelenségek közötti összefüggéseknek számszerű leírását értik. Statisztikai adatfelvételekkel állapítják meg a népesség számában és összetételében bekövetkezett változásokat, a születések és halálozások számát, statisztikán alapul az áruforgalmi elemzés, a költséggazdálkodás, a piackutatás során végrehajtott prognosztizálás, de statisztikát készít a Meteorológiai Intézet is a hőmérséklet és a csapadékmennyiség naponkénti alakulásáról, s tekintélyes szerepe van a statisztikának a biológiai, gyógyászati kutatásokban éppúgy, mint a természettudományok többi területein. A statisztikával szemben támasztott igények hozták létre Európában - a legtöbb országban - még a múlt század derekán az országos statisztikai hivatalokat. Ilyen intézmények ma már a Föld szinte valamennyi országában működnek, s adatgyűjtésük kiterjed a társadalmi-gazdasági élet legfontosabb területeire. Emellett a nemzetközi szervezetek (így az ENSZ és az Európai Unió) is működtetnek statisztikai hivatalokat, amelyeknek adatai az egyes országok adatközlésein alapulnak. Magyarországon az 1993-ban hozott Statisztikai Törvény szabályozza a hazai adatgyűjtéseket és a Központi Statisztikai Hivatal, valamint területi igazgatóságai tevékenységét. A statisztika vizsgálatának tárgya általában tömegjelenség, amelynek megfigyelése annak egyedei útján történik. Ahhoz, hogy meghatározzák a születések számát, minden egyes születést számba kell venni. A termelés vagy a forgalom volumenének megállapításához ugyancsak szükség van a vizsgált időszak alatt termelt, illetve értékesített minden egyes termék számbavételére. Jellemzője azonban a statisztikának, hogy a tömegjelenségek vizsgálatát nem csupán tömegészleléssel (valamennyi egyed megfigyelésével és számbavételével, vagyis teljes körű adatfelvétellel) tudja megoldani. Ahhoz például, hogy meghatározzák az élelmiszer-árukínálat összetételét, elégséges néhány száz üzlet forgalmának tüzetesebb megfigyelése. Ha pedig a cél az, hogy megállapítsák a háztartások kisgépekkel való felszereltségének színvonalát, nem szükséges valamennyi háztartást megfigyelni, elégséges lehet erre a célra annak pár százaléka is, mint ahogyan helyes kép nyerhető például a lakosság testméretéről megfelelő módon kiválasztott néhány tízezer ember méreteinek megfigyelése révén is. Vissza

Tartalom

1. A STATISZTIKA ALAPFOGALMAI 3
1.1. A STATISZTIKA FOGALMA 3
1.2. A statisztika kapcsolata más tudományokkal 4
1.3. A statisztikával szemben támasztott követelmények 4
1.4. A statisztikai sokaság és az ismérv fogalma 5
1.5. Az adatok összehasonlíthatósága 6
1.5.1. Az időszakok eltérő hosszúsága 6
1.5.2. A szervezeti eltérések, változások 7
1.5.3. A módszertani eltérések 7
1.5.4. A csoportképzés szabályai 8
2. A STATISZTIKAI MUNKA SZAKASZAI 11
2.1. A statisztikai megfigyelés feladata, tárgya és egysége 11
2.2. A MEGFIGYELÉSEK FAJTÁI 12
2.2.1. A megfigyelés gyakorisága 12
2.2.2. A megfigyelés köre 15
2.2.3. Az adatgyűjtés módja 18
2.3. A STATISZTIKAI KÉRDŐÍVEK 19
2.3.1. A bizonylati elv érvényesítése 19
3. A STATISZTIKAI SOROK ÉS FAJTÁIK 23
3.1. A LEÍRÓ SOR 23
3.2. A TERÜLETI SOR 24
3.3. Az idősor 25
3.4. A mennyiségi sorok 26
3.5. A MINŐSÉGI SOROK 27
3.6. Az egyes sorok azonosságai és különbségei 28
4. A VISZONYSZÁMOK FOGALMA ÉS FAJTÁI 29
4.1. A VISZONYLAGOS NAGYSÁG 29
4.2. A viszonyszám fogalma, fajtái 29
4.2.1. Egysíkú, egydimenziós viszonyszámok 30
4.2.2. Több síkú, többdimenziós viszonyszámok 38
4.3. A VISZONYSZÁMOK TOVÁBBI VISZONYÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI 42
5. A KÖZÉPÉRTÉKEK ÉS A SZÓRÓDÁS 47
5.1. A KÖZÉPÉRTÉKEK JELLEMZŐI ÉS FAJTÁI 47
5.2. A számított középértékek 49
5.2.1. A számtani (aritmetikai) átlag 49
5.2.4. A mértani (geometriai) átlag 54
5.2.5. A négyzetes átlag 56
5.2.6. A kronológikus átlag 56
5.3. A helyzeti középértékek 58
5.3.1. A módusz 59
5.3.2. A médián 61
5.4. Viszonyszámok átlagolása 63
5.5. A szóródás fogalma és mutatói 64
5.6. Eloszlások vizsgálata a középértékek és a szóródás felhasználásával 67
6. A STATISZTIKAI ADATOK KÖZLÉSE ÉS ÁBRÁZOLÁSA 71
6.1. A statisztikai táblák fogalma és szerkesztése 71
6.1.1. Egyszerű táblák 72
6.1.2. Csoportosító táblák 72
6.1.3. Kombinációs táblák 73
6.1.4. A táblaszerkesztés szabályai 74
6.2. A statisztikai adatok ábrázolása 78
6.2.1. Koordináta-rendszeren alapuló diagramok 79
6.2.2. Kördiagramok 84
6.2.3. Statisztikai térképek 84
6.2.4. Piktogramok 85
7. A STATISZTIKAI INDEXEK 87
7.1. Az indexszám fogalma 87
7.1.1. Az értékindex 88
7.1.2. Az árindex 90
7.1.3. A volumenindex 92
7.2. Az indexek közötti összefüggés 94
7.3. Az érték-, ár- és volumenindexek átlagformái 95
7.3.1. Számtani átlagforma 96
7.3.2. Harmonikus átlagforma 98
7.4. Az indexsorok fogalma és fajtái 100
8. A STANDARDIZÁLÁS 105
8.1. Standardizálás különbségfelbontással 105
8.2. Standardizálás indexszámítással 108
8.2.1. A főátlag-index 108
8.2.2. A részátlag-index 109
8.2.3. Az összetételhatás-index 110
8.2.4. Az indexek közötti összefüggés 110
9. AZ IDŐSOROK STATISZTIKAI ELEMZÉSE 111
9.1. Az idősorok összetevői 111
9.2. Az idősor alapirányzatának megállapítása 113
9.2.1. Mozgó átlagolású trendszámítás 113
9.2.2. Analitikus trendszámítás 114
9.3. A szezonális ingadozás mérése 118
9.3.1. Szezonális eltérés 118
9.3.2. Szezonindex 120
9.4. Interpoláció és extrapoláció 122
10. ISMÉRVEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA 125
10.1. Az ismérvek közötti kapcsolat fogalma 125
10.2. A kapcsolat fajtái az ismérvek mérési szintje szerint 127
10.2.1. Asszociáció 128
10.2.2. Vegyes kapcsolat 132
10.2.3. Korreláció 136
11. STATISZTIKAI MINTAVÉTEL, BECSLÉS ÉS HIPOTÉZISVIZSGÁLAT 147
11.1. Mintavétel 147
11.1.1. Alapfogalmak 147
11.1.2. Az alapsokaság és a minta megadása 148
11.1.3. A mintajellemzők és tulajdonságaik 149
11.2. Statisztikai becslés 150
11.2.1. Alapfogalmak 150
11.2.2. Pontbecslés 154
11.2.3. Intervallumbecslés 155
11.3. Hipotézisvizsgálat 163
11.3.1. Alapfogalmak 163
11.3.2. A hipotézisvizsgálat lépései 163
11.3.3. A hipotézisvizsgálat során elkövethető hibák 165
11.3.4. A próbák elvégzése 165
12. A FONTOSABB STATISZTIKAI INFORMÁCIÓ FORRÁSOK 177
12.1. Belföldi statisztikai adatforrások 177
12.1.1. A KSH, mint adatforrás 178
12.1.2. A hazai adatszolgáltatásra szakosított vállalati adatforrások 179
12.2. Külföldi statisztikai adatforrások 180
12.2.1. Az ENSZ statisztikai információi 180
12.2.2. Regionális szervezetek statisztikai információi 180
12.2.3. A nemzeti intézmények statisztikai információi 180
12.2.4. Külföldi magán-vállalkozások statisztikai információi 180
FÜGGELÉK 183
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 188

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem