Borsova határvármegye kialakulása

Előszó

Részlet a könyvből:
Borsova határvármegye kialakulása
(Adatok Kisvárda X. századi történetéhez)
1. Az államalakulás folyamatának tudományos vizsgálata immár másfél százada folyik hazánkban, hol gyorsuló, hol lankadó munkával, váltakozó eredményekkel. A X-XI. század nemcsak nekünk, magyaroknak, de Közép- és Kelet-Európa szinte valamennyi népének döntő jelentőségű volt. Éppen ezért minden kutatónak hálás feladat az államalakulás bármely pillanatának megragadása, még ha különböző álláspontról történik is az egykori élet megközelítése. Tanulmányunkban az Árpád-kori Magyarország egy vármegyéjének, Borsovának kialakulásával foglalkozunk, történeti, nyelvészeti és elsősorban régészeti adatok segítségével kívánjuk megvilágítani a magyar államszervezés elveinek érvényesülését egy határvármegye példáján, a X-XI. századokban.
2. A X-XIII. században fennállott Borsova vármegye (marchia) a Kárpátmedence északkeleti részén feküdt. (1. kép) A megye északkeleti határa egyúttal az ország határát is képező Havasok (ma=Beszkidek), majd északnyugaton a Latorca vízválasztóján futott a Sztára patakig. Csap és Vásárosnamény között átterjedt a Tisza nyugati oldalára, s magába foglalta a mai Felső-Szabolcsot. „Oroszi felett a Borsova folyó volt a határ Ilosváig és Bilkéig, ahol átcsapott a folyó bal partjára s e felett ismét Baranka várig" - írta Borsova megye földrajzi határairól Györffy György. Felső-Szabolcsot és az egykori Bereg megyét egyesítő vármegye területe - mint ismeretes - a borsovai esperesség (archidiaconatus) kiterjedésével volt azonos, az utóbbinak a nagyságát pedig az okleveles adatokon kívül az 1332-1337 között készült pápai tizedlajstromba felvett falvak adják meg.
Borsova vármegye első székhelye - mint erre Györffy már rámutatott - a Felső-Szabolcsban fekvő Kisvárda volt, amely nevében is utal a korai megyeközpontban fekvő ispáni lakóhelyre, a várra. Később, I. István király (1000- 1038) uralkodása idején került a megyeszékhely a Borsova patak és a Tisza összefolyásának szögletében emelt földvárba, amikor a határvármegyék székhelyeit az országból kivezető utak mentén helyezték el. Vissza