A Magyar Tanácsköztársaság képzőművészeti élete

Előszó

A Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulójára a kiadványok sora jelent meg, amelyek összefoglalták a magyar proletárforradalom legfőbb politikai és kulturális intézkedéseit. A korábbi kiadványok inkább emlékeső és értékelő jellegű tanulmányokat közöltek, a mostaniak a részletesebb feldolgozást, a levéltári kutatásokon alapuló forrásokat közlik. B kiadványok célja az volt, hogy a konkrét források feltárásával mindjobban megismerjük a Tanácsköztársaság eseményeit a teljes történelmi hűségükben, sokrétűségükben, hiszen a Tanácsköztársaság rendeleteinek, intézkedéseinek a tanulmányozása igen sok gyakorlati segítséget is nyújthat.
A művészettörténelemben különösen izgalmas fejezet a Tanácsköztársaság bármily rövid időszaka, mert olyan csomópont, amelynek az ismerete nélkül nem érthetjük meg sem azt, ami megelőzte, sem azt, ami követte. A forradalmat megelőző idő haladó képzőművészeti mozgalmai fókuszba futó erővonalakként torkollnak a forradalomba - a forradalom leverése után pedig a tragikus törések, torzónak maradt nagy ígéretek, tévutak vagy dacos múltatvállalások jelzik, hogy a forradalom eltörölhetetlen nyomot hagyott a magyar képzőművészet fejlődésében.
A Tanácsköztársaság művészeti életének, művészetpolitikájának e különös jelentősége indokolja, hogy a Művészettörténeti Dokumentációs Központ forráskiadvány sorozatában elsőként a Tanácsköztársaság művészeti életére vonatkozó forrásanyagot publikálja. Annál is inkább sürgetőbb feladat ez, mert a folyóiratokban megjelent, emlékező jellegű vagy a proletárdiktatúra plakátjait elemző cikkeken túl csak Körner Éva tanulmányai / Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság Képzőművészeti Intézkedései. Vissza