kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kőrösi Csoma Társaság-Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 536 oldal |
Sorozatcím: | Budapest Oriental Reprints |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | 963-7302-74-3 |
Németh Gyula válogatott magyar nyelvű írásainak kiadása elé | |
Tartalom | |
A törökök és a magyarság kialakulása | |
Nyelvtudomány és archeológia: Magyar Nyelv XI (1915), 377-378 | 3 |
A török nyelvek: Magyar Nyelv XII (1916, 115-118 | 4 |
On ogur, hét magyar, Dentümogyer: Kőrösi Csoma Archívum I (1922), 148-155 | 8 |
Új elmélet a magyarság kialakulásáról: Kőrösi Csoma Archívum I (1922), 181-182 | 16 |
A besenyők ismeretéhez: Magyar Nyelv XVIII (1922), 2-7 | 18 |
Törökök és magyarok: Napkelet I (1923), 176-178 | 24 |
Húnok, bolgárok, magyarok: Budapesti Szemle CXCV (1924), 167-178 | 27 |
A türk népnév: Magyar Nyelv XXIII (1927), 271-274 | 39 |
Duba=Duna?: Magyar Nyelv XXIV (1928), 87-88 | 43 |
Az uráli és török nyelvek ősi kapcsolata: Nyelvtudományi Közlemények XLVII (1928), 62-84 | 44 |
A magyarság őstörténete: Magyar kálvinisták naptára az 1930. évre (1929), 113-115 | 67 |
A magyar népnév legrégibb alakjai: Magyar Nyelv XXV (1929), 8-9 | 70 |
Szabirok és magyarok: Magyar Nyelv XXV (1929), 81-88 | 72 |
Vihor: Magyar Nyelv XVII (1931), 78-79 | 80 |
A törökség őskora: Emlékkönyv Berzeviczy Albert úrnak, a M. T. Akadémia elnökének, tiszteleti taggá választása harmincadik évfordulója alkalmából. Budapest (1934), 158-174 | 81 |
A székelyek eredetének kérdése: Századok LXIX (1935), 129-156 | 98 |
A tarka lovak országa: Ethnographia XLVIII (1937), 103-107 | 126 |
Mundzsuk-Bendeguz: Magyar Nyelv XXXIII (1937), 216-221 | 131 |
A magyar népnév, a magyar törzsnevek, a kazár népnép: Magyar Nyelv XXXV (1939), 63-71 | 137 |
A hunok nyelve: Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. Budapest (1940), 217-226, 315-316 | 146 |
Hunok és magyarok. Attila és hunjai. Szerkesztette Németh Gyula. Budapest (1940), 265-270, 320-322 | 157 |
A kunok neve és eredete: Századok LXXVI (1942), 166-178 | 165 |
Kun László király nyőgérei: Magyar Nyelv XLIX (1953), 304-308 | 178 |
Egy jász szójegyzék az Országos Levéltárban: I. OK XII (1958), 233-259 | 183 |
A jász szójegyzékhez: I. Ok XIII (1958), 485-486 | 212 |
Magyar törzsnevek a baskíroknál: Nyelvtudományi Közlemények LXVIII (1966), 35-50 | 214 |
A török-magyar törzsnévadás korszakai: Névtudományi előadások. II. Névtudományi Konferencia Budapest 1969. Szerkesztette Kázmér Miklós és Végh József. Nyelvtudományi Értekezések 70. sz. Budapest (1970), 229-235 | 230 |
A magyar nyelv régi török jövevényszavai | |
Mongol elemek a magyar nyelvben: Magyar Nyelvőr XLII (1913), 241-246 | 239 |
Nyelvünk régi török jövevényszavai: Magyar Nyelvőr XLI (1913), 398-401, 452-455 | 245 |
Köpü: Magyar Nyelv XI (1915), 144 | 253 |
A tőr magánhangzójához: Magyar Nyelv XI (1915), 176 | 253 |
Bolgár-török jövevényszavainkhoz: Magyar Nyelv XI (1915), 316-318 | 254 |
Ürge: Magyar Nyelv XII (1916), 24-25 | 257 |
Vannak-e arab eredetű bolgár-török szavaink? Magyar Nyelvőr XLV (1916), 213-215 | 258 |
Gyarló: Emlék Szily Kálmánnak, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnökének nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Budapest (1918), 114 | 261 |
Nincstelen: Magyar Nyelvőr XVI (1920), 91 | 262 |
Régi török jövevényszavaink és a turfáni emlékek: Kőrösi Csoma Archívum I (1921), 71-76 | 263 |
Török jövevényszavaink középső rétege: Magyar Nyelv XVII (1921), 22-26 | 269 |
"Szent" jelentésű egy szavunk eredete: Kőrösi Csoma Archívum I (1921), 242-243 | 274 |
Karczag: Magyar Nyelv XVIII (1922), 125-127 | 275 |
Debrecen nevének eredete: Emlékkönyv dr. Klebersberg Kuno negyedszázados kultúrpolitikai működésének emlékére születésének ötvenedik évfordulóján. Budapest (1925), 139-141 | 278 |
Koldus: Kőrösi Csoma Archívum II (1926), 198 | 281 |
A koldus és a dió szóhoz: Kőrösi Csoma Archívum II (1926), 238 | 281 |
Géza: Magyar Nyelv XXIV (1928), 147-151 | 282 |
Maklár: Magyar Nyelv XXVII (1928), 145-147 | 287 |
Özön: Magyar Nyelv XXVII (1928), 226-227 | 289 |
Csepel: Magyar Nyelv XXIX (1933), 11-12 | 291 |
A török tabur szó eredete: Magyar Nyelv XXXI (1935), 178-181 | 293 |
Tok halnevünk eredete és néhány szó a magyarság ősfoglalkozásairól: Magyar Nyelv XXXIII (1937), 135-140 | 297 |
A magyar keresztyénség kezdete: Budapesti Szemle CCLVI (1940), 14-30 | 303 |
Török jövevényszók: Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára. Budapest (1942), 286-300 | 320 |
A zárt e bolgár jövevényszavainkban: Magyar Nyelv XXXVIII (1942), 1-11 | 335 |
Sólyom és karvaly: Magyar Nyelv XXXIX (1943), 99-104 | 346 |
Újabb kutatások a tábor szó történetéhez: Nyelvtudományi Közlemények LVI (1955), 117-128 | 352 |
Nem török eredetű-e úr szavunk? Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Budapest (1956), 358-364 | 364 |
A tolmács szó történetéhez: Nyelvtudományi Közlemények LX (1958), 127-132 | 371 |
Egy ótörök jövevényszó a magyarban az állattenyésztés köréből. Kérődzik: Magyar Nyelv LVIII (1962), 30-36 | 377 |
Kőrő, görhe, girhes: Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerkesztette Pais Dezső és Benkő Loránd. Nyelvtudományi Értekezések. 38. sz. Budapest (1963), 188-190 | 384 |
Tarka: Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Ligeti Lajos és Pais Dezső közreműködésével szerkesztette Benkő Loránd. Nyelvtudományi Értekezések 40. sz. Budapest (1963), 279-281 | 387 |
Egy magyar jövevényszó Bizáncban a X. században: Magyar Nyelvőr LXXXIX (1965), 231-234 | 390 |
A nagyszentmiklósi kincs feliratai és a székely rovásírás | |
A nagyszentmiklósi feliratokhoz: Egyetemes Philologiai Közlöny XXXIX (1915), 495-497 | 397 |
Az "Attila-kincs" feliratainak ügye: Egyetemes Philologiai Közlöny XL (1916), 419-422 | 400 |
A nagyszentmiklósi kincs revíziója: Történeti Szemle V (1916), 285-286 | 404 |
A régi magyar írás eredete: Nyelvtudományi Közlemények XLV (1917), 21-44 | 406 |
A nagyszentmiklósi kincs körül: Turán (1918), 265-267 | 430 |
Árpád-kori törökjeink (Kié volt a nagyszentmiklósi kincs?): Népünk és nyelvünk III (1931), 169-185 | 438 |
A nagyszentmiklósi kincs feliratai: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 30. sz. Budapest (1932), 5-35 | 456 |
A csikszentmihályi felirat: Kőrösi Csoma Archívum II (1931), 434-436 + 1 tábla | 487 |
A magyar rovásírás: A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve II, 2, Budapest (1934), 1-32. + táblák | 491 |
A székely írás egy új emléke: a homoródkarácsonyfalvi felirat: Magyar Nyelv XLI (1945), 11-16. + 2 kép | 529 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.