A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	428 oldal
Sorozatcím:	Irodalomtudomány és kritika
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:	963-05-2438-4

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A monográfia rendszerbe foglalja a kiegyezés utáni korszak irodalomtörténeti és -kritikai gondolkodásának alakulását. E korszak tudománytörténete úgyszálván érintetlen terület, halott a modern magyar tudományosságnak - erényeivel és hibáival egyetemben - nemcsak intézményi és szervezeti kereteit, de nagyrészt gondolati alapjait is ez a periódus vetette meg. E gazdag anyagot a zerző társadalomtörténeti, esztétikai és történetfilozófiai szemlélettel, sokoldalúan, változatosan világítja meg.Képet nyer az olvasó az öregedő, elmerevedő világú Gyulairól, a puritán, kötelességvállaló Arany Lászlóról, a nagyszerű tudományszervező Heinrich Gusztávról, a gondolatokban bővelkedő, de konzervatív Asbóth Jánosról, a hatalmas munkabírású Szilády Áronról, a filológusról. Megismerkedhet a tehetséges, de nacionalizmusba süllyedt Beöthy Zsolttal, a körülrajongott Riedl Frigyessel, az élete végén elboruló elméjű Bodár Zsigmonddal, a frissen kezdeményező "kozmopolita" Endrődi Sándorral csakúg,y, mint a... Tovább

Tartalom

A keresés korszaka a kiegyezés után
Bevezetés	13
Néhány elvi megjegyzés a tárgyról és módszerről	13
A kritika, az értelmiség és az ideológia viszonyáról	15
Az irodalom állapota 1867 körül, néhány vonással	18
A keresés korszakának nemzedékei, csoportjai és irányai	21
A szembenállás első mozdulata: nemzedéki megmozdulás a természetelvűség és személyiség jegyében	21
A közösség az irodalom és kritika szemszögéből a kiegyezés utáni esztendőkben	28
A hetvenes évek irányzati csoportjai	49
Kísérlet a kiegyensúlyozásra: a tragikum-vita
Viszonylagos stbilizálódás - viszonylagos prosperitás	187
Beöthy műve	191
Rákosi műve	214
Péterfy tanulmányai	229
A három felfogás szembesítése és elhelyezése	258
A kizárultak korszaka
Erőtlen társadalmi inspiráció a kritikában - erős irodalmi művelődés a társadalomban	265
A korszak jelentősebb irodalmi gondolkodóinak felfogása	272
Az individualitás messzianizmusa - az individualitás desperációja: Reviczky Gyula	272
Menekülés a magány patológiájából a történeti és alkotói determinizmus fatalizmusába: Bodnár Zsigmond	287
Az esztétikai autonómiáért, egy evolúciós történetfilozófia jegyében: Péterfy Jenő	295
Az irodalomtörténeti pozitivizmus magyar mintaműve: Riedl Frigyes Arany-monográfiája	323
Kísérlet a kisajátított evolúciós tanok "természetbölcseleti" meghaladására: Palágyi Menyhért	344
A bölcseleti reflektáltság s a személyes hitelű gondolatiság jegyében az előíró kritika ellen: Komjáthy Jenő	351
A morális ítélkezés sérelmi indulattá torzulása: Tolnai Lajos	353
A rendszeres irodalomtörténeti munka első hazai folyóirata (Irodalomtörténeti Közlemények)	356
Konzervatív szintézis, a kiválasztódástan, a nemzetkarakterológia, a restaurációs liberalizmus jegyében: Beöthy Zsolt	373
A közönség, a kritika, a társadalom és művelődés fölkészítése a nyílt konfrontációkra	385
Irodalom	395
Névmutató	423