| Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 425 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 17 cm x 13 cm |
| ISBN: | 963-17-8007-4 |
| Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 52960. |
| Az önmegszólító verstípusról | 5 |
| A könyörgés artikulációja, a reménység jegyében (Balassi Bálint: Adj már csendességet) | 71 |
| A fájdalom kiáltása (Kölcsey: Elfojtódás) | 102 |
| Az ódához emelt dal (Petőfi: Itt van az ősz) | 116 |
| Távolodás a romantikától, egy összetettebb személyesség jegyében (Elégiko-óda, meditáló vers, epigrammikus zárással) | 138 |
| Az elégiába forduló dal (Vajda János: A vaáli erdőben) | 177 |
| Hasonlóság, hasonlat, példázat (Babits: Ősz és tavasz között) | 189 |
| A szenvedés verse (Szertartásemlék mint versváz és verskeret. Babits: Balázsolás) | 211 |
| Még, már, most (József Attila egy kései verstípusáról) | 241 |
| A fragment fölénye (Arany: Balzsamcsepp, Még ez egyszer...) | 278 |
| Megvilágosodás és korforduló (Két heurisztikus élményű vers: Nietzsche: Ecce homo, Komjáthy J.: A homályból) | 299 |
| Az imitációs versalkotás egy példája (József A.: Az a szép régi asszony) | 331 |
| A klasszikus óda újraalkotása (József A.: A Dunánál) | 357 |
| Az életremény és halálhívás vitája (Radnóti: Erőltetett menet) | 379 |
| Az apokalipszis közelében (Egy ősi műfaj újraalkotása. Pilinszky J.: Apokrif) | 394 |
| Utószó | 420 |
A borító kopott, töredezett, a gerinc megtört. A lapélek foltosak.
Folytatás Microsoft-tal