Úri világ Torontálban

Fülszöveg

A jugoszláviai Bánság XIX. századi magyar történelmének (abban pedig a művelődéstörténetnek) több mint egy évtizede, hogy leglelkesebb és legszorgalmasabb, figyelmét az élet sok jelenségére kiterjesztő feltárója, értékes munkát végző népszerűsítője Németh Ferenc, akinek előadásmódja nemcsak eredeti dokumentumokon alapuló, de az egykori dokumentumok felkutatása nyomán szervezett ismereteit általában élvezetes módon tudja el is mondani. Értesültsége nyomán állításai és leírásai mindig meggyőzőek, mint akinek bejárása van nemcsak a budapesti nagy közgyűjtemények dokumentumaiba, hanem szerencsés leleményű búvára is a múltnak, aki sok téves ismeretet korrigálva "az ismereteket új összefüggések fényébe" tudta állítani, s aki okmánnyal éppen úgy érvelni tud, mint fényképpel, rajzzal, tárgyi emlékkel. Ezek az erények jellemezték mind Fülep Lajos ifjúkorát kutatva és bemutatva, mind a magyar szecesszió hatásos becskereki vállalkozásának, a torontáli szőnyegszövés történetét megmutatva. Új gyűjteményének hét írása valóban Bánság magyar művelődéstörténetének egy-egy fejezetét képezi, hiszen tanulmánya szól bánáti főúri és úri kastélyokról. Nagybecskerek építészeti emlékeiről, két tanulmány mutatja be a főúri élet kedvteléseit (utazásokat messzibb tájakra és vadászatokat) Ferenc Ferdinánd, illetve Thallóczy Lajos, a híres történész alakja köré csoportosítva mondandóját. Tanulmánya szól a vízépítő Vedres Istvánról, aki Écskára látogatott, számba vette a bánátiak találmányait a búvárhajótól az optikai folyadéklencséig. Az irodalomtörténethez pedig Vékony Náci bohém alakjának felidézésével közeledett. Vissza