Előszó
Módszertani tanácsok
Javaslataink előtt kéréssel fordulunk a nyelvtanulókhoz: Hagyjanak fel azzal az eddigi helytelen gyakorlattal, hogy - kezükbe kapván a fordítandó, illetve feldolgozandó szöveget - azonnal elkezdik a munkát, anélkül, hogy tudnák, miről szól a szöveg.
1. Mielőtt a szótárt kinyitnák és bármit is írni kezdenének, olvassák el tehát a teljes szöveget, éspedig ne csak egyszer, hanem legalább kétszer-háromszor. Ez azért fontos, hogy globálisan megértsék, mit is közöl a szöveg. Ha ugyanis nem látják, hogy kb. mit kell magyarra átültetniük, illetőleg az irányító kérdések segítségével fogalmazniuk, máris elvesztették az irányt, amely felé el kell indulniuk.
2. Ha néhányszor átnézték a szöveget, második lépésként próbáljanak meg maguknak kérdéseket feltenni, hogy értelmezésük szerint miről is van szó. Ha a kérdésekre a szövegből választ kapnak, valószínűleg összességében megértették a mondandót.
3. Ezután osszák fel a szöveget szegmentumokra, gondolati egységekre, éppen azért, hogy ne csússzanak el más irányba.
4. Ha ez megtörtént, kezdjék el a munkát. De - bármennyire iskolásnak tűnik is - elemezzék a mondatokat. Először aszerint, hogy egyszerű vagy összetett mondatokról van-e szó, majd - ha az utóbbival állnak szemben - keressék meg a főmondatot, vagyis az állítást.
5. A következő lépés a tagmondatok megkeresése, vagyis az, hogy mely mondatok számítanak a főmondat függvényeinek.
6. A mondatokon belüli elemzés csak ezután következhet. Itt is meg kell tudni, mit állítunk, kiről vagy miről állítjuk azt, milyen időben, milyen módban, egyes vagy többes számban. S csak ezek után keressük meg az egyéb információkat (pl. hely-, idő-, módhatározó stb.)
7. Most végre megkezdődhet az aprólékos munka a szótárral.
Vissza