Előszó
Új szótárunkat közzétéve, az égető szükségnek akarunk - bár tökéletlenül - megfelelni. - Német-magyar szótárirodalmunk, egy-két apró szótárkát kivéve, teljesen elmaradt mind a német, mind a magyar...
Tovább
Előszó
Új szótárunkat közzétéve, az égető szükségnek akarunk - bár tökéletlenül - megfelelni. - Német-magyar szótárirodalmunk, egy-két apró szótárkát kivéve, teljesen elmaradt mind a német, mind a magyar irodalmi nyelvnek utolsó félszázadbeli fejlődésétől.
A szótáraknak magyar szókincsében ez az elmaradottság első tekintetre is föltűnik, különösen abban, hogy még ma is a nyelvújításnak száz meg száz mondvacsinált és halvaszületett korcs szava szerepel bennük, minők a bátrany, iblany, fősz, csucskár, rémke, uszor, lúganyos, odorjas, szőrme, nyeglencz, főtebelne, halbő, tiltábla, róbot stb., stb.; de abban is, hogy a régibb s újabb szótárak számos sajtóhibáját és félreértését terhes lomként kritikátlanul tovább czipelik: erek, boncz, kem, góg, csunga, kevereszni, menekszeni, sérszeni stb.
Mind a magyar, mind a német részben többnyire hiába kerestük az utolsó évtizedek új találmányainak, intézményeinek, divatainak nevét: az olyan fogalmakat, minők az ívlámpa, izzófény, füstnélküli, csőpósta, át szálló-jegy, körkép, fillokszera, bérharcé, hármasszövetség, hajlamosít, versenylovaglás stb.
Vissza