Német és magyar szólások

Előszó

1890-ben a M. T. Akadémia pályázatot hirdetett egy gyakorlati magyar-német frazeológiára, melyben «összegyüjtendők s összehasonlítandók a gyakrabban előkerülő magyar és német szólások, fő tekintettel a magyaros és szabatos fordításra. A mai magyar irodalmi nyelv szólásain kívül figyelembe veendők a népnyelv s a régi nyelv szólásmódjai, főleg azok, a melyekkel célszerűen lehetne irodalmi nyelvünket gazdagítani». Az idegen észjárás, az idegen kifejezésmód annyira elárasztotta legújabb irodalmunkat s kivált napi sajtónkat, hogy az Akadémia ez áradattal szemben hézagos német-magyar szótárainknál jobb és megbízhatóbb útmutatásról akart gondoskodni. Gondolkodtam, hogy lehetne a föladatot tudományos alapon a mai nyelvészet exakt módszerével megoldani ? A cél világos: minden egyes német szólással szembe kellene állítanunk ugyanazon gondolatnak tősgyökeres magyar kifejezését. Tehát nem azt, a mit én gondolok s amit én tudhatok a kis ujjamból, hanem azt, amire biztosan rámondhatom, hogy ez a romlatlan magyar nyelvérzék kifolyása. Már most ki lehetne zsákmányolni a magyar népnyelvi, népköltési gyűjteményeket, de hogy tudjam én az én gyarló német tudásommal, melyik német szólásnak felel meg mindenik magyar fordulat? Hogy két-három évi munkával valamelyes eredményt érhessek, arra nyilván csak egy mód kínálkozik: olyan magyar szövegeket kell feldolgoznom, melyek németre is le vannak fordítva. Szerencsére a németre fordított magyar irodalomnak nagy része Jókai munkáiból áll. Az ő nyelve pedig oly közvetetlen s oly elevenen színező, anynyira közel áll az élet nyelvéhez, az élő beszédhez, hogy a kitűzött célra a legjobb anyagot nyújthatja. El kellett tehát olvasni Jókainak egy csomó regényét, kikeresni a magyaros, tartalmas és hangulatos szólásokat, megkeresni a megfelelő kifejezéseket a német fordításban, aztán megfordítani a dolgot s az egészet úgy szerkeszteni, hogy az olvasó a német kifejezés alatt találja meg a vele egyértékű magyar szólást. Ilyen bonyodalmas módon jött létre (természetesen más források felhasználásával is). a Német és magyar szólások című pályamunka, melynek legcélszerűbb volt - a gyakorlati használhatóság, a gyors tájékoztatás céljából - szótári alakot adnom, még pedig német-magyar szótár alakját. Vissza