Német és magyar nagy kéziszótár tekintettel a két nyelv szólásaira I-II.

Előszó

Néhai Tóth Béla, ki nemcsak mint szépíró, hanem mint nyelvtudós és szótárismerő is párját ritkította, egy tárcájában azt írta akkor megjelent kézi szótáramról, hogy az a legteljesebb és legjobb ilyenfajta munkánk. A dicséret, mondani sem kell, jólesett, de magam éreztem és tudtam legjobban, hogy inkább a jó barátnak, mint a tárgyilagos kritikusnak köszönhetem. Egy haszna mégis volt: ösztönül szolgált arra, hogy munkámat újra meg újra átvizsgáljam, hiányait és hibáit felfedezzem, hogy majdan, ha új kiadásra kerül a sor, tökéletesebbet nyujthassak annak a közönségnek, mely szótári műveimet érdemükön túl felkarolta.
Az új kiadás, íme, itt van. Külső kiállításban is, tartalomban is, hiszem, messze felülmulja az elsőt. A kiadótársulat nem sajnálta a fáradságot és költséget, hogy igazán modern köntössel ruházza fel kézi szótáramat. Ami pedig a tartalmat illeti, elmondhatom, hogy a magam részéről mindent elkövettem, hogy könyvem a Tóth Béla által dicsért teljesség és jóság dolgában szigorúbb igényeket is kielégítsen. Sok ezerre rúg azoknak a szavaknak és szólásoknak száma, melyekkel a munka bővült. Nem csekély részük most került először szótárba. A mai élet legkülönbözőbb köreinek szókészlete, a modern műszaki tudományok, kereskedelem, sport stb. nyelvének kifejezései és fordulatai a lehetőséghez képest helyet találtak benne. A lehetőséghez képest, mert teljességről részben a terjedelem megszabott volta, részben pedig a rendelkezésemre álló segédforrások elégtelensége miatt alig lehet szó. Vissza