A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Német alkotmányfejlődés 1806-1945

Különös tekintettel az államszervezeti változásokra

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 259 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-361-387-6
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A XIX-XX. század német történelme egész Európa számára meghatározó volt. 1806-ban felbomlott a Német Nemzet Szent Római Birodalma, amely mind köztörténeti, mind alkotmánytörténeti szempontból fontos korszakhatárt jelentett. A napóleoni háborúk rövid időszaka után megjelent a törekvés az egységes nemzetállam megteremtése iránt. Emiatt az alkotmányos berendezkedés esetleges változásai a német történelem korszakhatárait sokkal erősebben befolyásolták, mint más államokban. A XIX-XX. század folyamán a fontosabb történelmi korszakhatárokat mindig egy-egy új alkotmány jelezte.
A német egység nem egy meghatározott pillanatban jött létre, hanem hosszas fejlődési folyamat eredményeként. Az Északnémet Szövetség megalapítása (1867) fontos állomás volt, de Németország igazi szövetségi állammá csak 1919-ben alakult. Jelen tanulmány elsősorban azt követi nyomon, hogy a német egység kialakulásának folyamata milyen államszervezeti elemeken keresztül valósult meg, zárásként pedig rövid áttekintést... Tovább

Fülszöveg

A XIX-XX. század német történelme egész Európa számára meghatározó volt. 1806-ban felbomlott a Német Nemzet Szent Római Birodalma, amely mind köztörténeti, mind alkotmánytörténeti szempontból fontos korszakhatárt jelentett. A napóleoni háborúk rövid időszaka után megjelent a törekvés az egységes nemzetállam megteremtése iránt. Emiatt az alkotmányos berendezkedés esetleges változásai a német történelem korszakhatárait sokkal erősebben befolyásolták, mint más államokban. A XIX-XX. század folyamán a fontosabb történelmi korszakhatárokat mindig egy-egy új alkotmány jelezte.
A német egység nem egy meghatározott pillanatban jött létre, hanem hosszas fejlődési folyamat eredményeként. Az Északnémet Szövetség megalapítása (1867) fontos állomás volt, de Németország igazi szövetségi állammá csak 1919-ben alakult. Jelen tanulmány elsősorban azt követi nyomon, hogy a német egység kialakulásának folyamata milyen államszervezeti elemeken keresztül valósult meg, zárásként pedig rövid áttekintést ad a német államfejlődés XX. századi torzszüleményéről, a III. Birodalomról. Vissza

Tartalom

A hivatkozott irodalom jegyzéke19
Rövidítések jegyzéke31
Bevezetés
A német egység alapkérdése33
Az államszövetség33
A szövetségi állam35
Az alapjogok szabályozása37
A Rajnai Szövetség (1806-1813)
A Német Nemzet Szent Római Birodalmának megszűnése39
A megszűnés jogi problémái39
A Rajnai Szövetség államszervezeti jellegzetességei39
A Szövetségi Gyűlés40
A végrehajtó hatalom (a protektor)40
Végkövetkeztetések40
A Német Szövetség (1815-1866)
A Német Szövetség létrejötte és általános jellemzői
A Rajnai Szövetség felbomlása, elképzelések az új német állam létrehozására43
A Német Szövetség megalapítása (1815)43
A Bécsi Záróakta (1820)44
A Német Szövetség tagállamai44
A Szövetség súlya az államhatalom gyakorlásában44
A Szövetség feloszlatásának, a tagállamok kilépésének tilalma45
A tagállamok alkotmányaira vonatkozó szövetségi előírások45
A szövetségi államszervezet
A szövetségi államszervezet jellegzetességei47
Az egyetlen állandó államhatalmi szerv, a Szövetségi Gyűlés47
A Szövetségi Gyűlés hatásköre48
A szövetségi és a tagállami jog hierarchiája48
A külügyi és hadügyi felségjogok
A szövetségi ügyekről általában49
A Szövetség külügyi felségjogai49
A tagállamok külügyi felségjogai50
A hadüzenet és békekötés50
A hadügyi felségjogok51
A hadsereg szervezeti felépítése51
A hadsereg belpolitikai funkciói
A hadsereg kül- és belpolitikai funkcióinak kapcsolata53
A szövetségi beavatkozás53
A szövetségi végrehajtás54
A gazdasági ügyek
A Szövetség pénzügyei56
A vámunió problémája56
Az 1818-as porosz vámtörvény56
A vámunió fejlődése57
A karlsbadi határozatok
Az állampolgári jogok és kötelezettségek szabályozása57
A karlsbadi miniszteri konferencia összehívásának okai58
Az egyetemi törvény59
A sajtótörvény59
A szövetségi vizsgálóbizottság59
Kísérletek a Német Szövetség reformjára
A reformjavaslatokról általában60
A porosz elképzelések60
A "Harmadik Németország" javaslata [Würzburgi Koalíció (1859)]61
Az 1862-es osztrák javaslat61
A frankfurti reformirat (1863)61
A Német Szövetség megszűnése
A dán-német konfliktus65
Katonai beavatkozás Holsteinban65
A vitatott területek porosz és osztrák fennhatóság alá vonása65
A dán háborúból eredő nemzetközi jogi és szövetségi jogi problémák66
A porosz-osztrák viszony kiéleződése66
Szövetségi végrehajtás Poroszország ellen67
A Prágai Béke, a Német Szövetség megszűnése67
A frankfurti kísérlet (1848/1849)
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés létrejötte és az ideiglenes államszervezet felállítása
1848 tavaszának eseményei Németországban69
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megalakulása70
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés legitimitásának problémája71
Az ideiglenes birodalmi hatalom felállítása71
Az állampolgári alapjogok
Az állampolgári jogok szabályozásának módja73
A hatálybalépés kérdése74
A személyes szabadság75
A gondolat és a vélemény szabadsága75
A tanszabadság76
A tulajdon szabadsága76
Az államszervezet tervezett felépítése és működése
A birodalmi államszervezet vitatott kérdései76
Unitárius vagy föderatív állam?77
A Birodalom és tagállamainak kapcsolata78
A birodalmi államfő alkotmányos jogállása körüli viták79
A birodalmi államfő hatásköre81
A császár jogállása az alkotmány végleges változatában81
A birodalmi miniszterek jogállása82
A parlament szervezete84
A második kamara tagjainak szabad mandátuma85
A Birodalmi Gyűlés hatásköre86
A bírói hatalom gyakorlása86
Az alkotmánymódosítás szabályai87
Az alkotmány hatálybalépésének meghiúsulása
A császárváltás, s a korona és az alkotmány visszautasítása88
Az alkotmány hatályosságának problémája89
Az ideiglenes birodalmi államszervezet felszámolása90
Az Erfurti Unió és annak kudarca, a Német Szövetség újjáélesztése
Az alkotmányozó folyamat "felülről" történő folytatása91
Az osztrák-német államszövetségre vonatkozó porosz elképzelés91
A porosz vezetéssel létrejövő német államszervezet alapvonalai92
Az államfői hatalom gyakorlása az Erfurti Alkotmányban92
A parlament szervezete és működése93
Az alkotmány tagállamok általi ratifikálása93
Az Erfurti Alkotmány osztrák elutasítása94
Elbukott kísérlet az új alkotmány hatálybaléptetésére94
A Német Szövetség újjáélesztése94
A német egység első korszaka (1867-1918)
Az Északnémet Szövetség
Az Északnémet Szövetség megalapítása97
Az Északnémet Szövetség államszervezete99
A Német Birodalom államszervezetének alapvonalai
A Német Birodalom megalapítása100
A birodalmi államszervezet felépítése102
A tagállamok jogállása102
A német-porosz alkotmányjogi kapcsolat, a porosz előjogok, az alkotmánymódosítás szabályai103
A többi tagállam előjogai104
A Birodalom és a tagállamok államformája104
A birodalmi végrehajtó hatalom
A trónbetöltés rendje105
A császár kormányzati jogosítványai108
A Birodalmi Kancellár tisztségének felállítása108
A Birodalmi Kancellár helyettesítése109
A Birodalmi Kancellár irányítása alatt működő közigazgatási szervezet, a birodalmi és a porosz közigazgatás kapcsolata110
A Birodalmi Kancellár és a miniszteri ellenjegyzés, valamint felelősség111
A Birodalmi Kancellárral szembeni bizalmatlansági indítvány112
A birodalmi és a porosz közigazgatás összefonódásának hatása a miniszteri felelősségre114
A Birodalmi Kancellár politikai felelősségének bevezetése115
A birodalmi törvényhozó hatalom
A Szövetségi Tanács szervezete és működése115
A Szövetségi Tanács elnöki tisztsége118
A Szövetségi Tanács hatásköréről általában120
A Szövetségi Tanács szerepe a törvényhozásban120
A Szövetségi Tanács funkciói a végrehajtó hatalom gyakorlásában121
A Szövetségi Tanács bírói funkciói121
A birodalmi választójog123
A választási rendszer123
A választási bíráskodás125
A Birodalmi Gyűlés szervezete125
A választási ciklus és az ülésszakok, a Birodalmi Gyűléssel szembeni császári jogok126
A Birodalmi Gyűlés működése128
A Birodalmi Gyűlés hatásköre129
A kötött, illetőleg a szabad mandátum és a frakciófegyelem129
A Birodalmi Gyűlés tagjainak javadalmazása130
Az összeférhetetlenségi szabályok131
A mentelmi jog132
A birodalmi jogalkotás
A törvényhozási tárgyak megosztása a Birodalom és országai között133
A birodalmi és az országos jog viszonya134
Törvényhozási, vagy jogalkotási tárgyak?134
A birodalmi törvényhozás konkrét tárgyai134
A törvényhozási eljárás135
A törvények hitelesítése és kihirdetése136
Az alkotmánymódosítás136
A birodalmi rendeletek fajtái137
Az általános (eredeti) rendeletalkotási jog138
A végrehajtási rendeletek139
Az igazságszolgáltatás rendszere
A Német Birodalom igazságszolgáltatásának szervezete139
A rendes bíróságok működtetése140
A kegyelmezési jogkör megosztása a Birodalom és országai között140
A császár konkrét kegyelmezési jogköre141
Az amnesztia142
A birodalmi szintű különbíróságok142
A közigazgatási bíráskodás142
Az alkotmánybíráskodás143
Az alapjogok szabályozásának hiánya
A történelmi előzmények144
Az alapjogok körüli vita az alkotmány elfogadásakor144
Az alapjogok alkotmányban történő összefoglalásának mellőzése144
Az alapjogok birodalmi szintű részleges szabályozása145
A birodalmi közigazgatás alapvonalai
A Német Birodalom köztisztviselői kara145
A Birodalom felügyeleti joga146
Birodalmi és országos kompetenciák a külügyek terén146
A Birodalom nemzetközi jogi képviselete147
A nemzetközi jog és a belső jog ütközése147
A pénzügyek148
A hadügyi igazgatás149
Az állampolgárság
Az állampolgárság sajátosságai a szövetségi államokban149
Az állampolgárság megszerzése150
A közvetlen birodalmi polgárok150
Az egyes tagállamok polgárainak jogai a Birodalom többi tagállamában150
Elzász-Lotaringia jogállása
Elzász-Lotaringia jogállásának sajátosságai151
A helyi önkormányzatokra korlátozott autonómia időszaka (1871-1873)151
A birodalmi gyűlési képviselet megszerzése (1873)152
Részleges beleszólás az országos törvényhozásba (1877)152
Az országos végrehajtó hatalom közvetlen császári gyakorlásának megszüntetése (1879)152
Az 1911-es alkotmány153
Elzász-Lotaringia és a német tagállamok jogállása közötti különbségek 1911 után153
A gyarmatok
A gyarmatok létrejötte154
A gyarmatok viszonya a Birodalomhoz154
A gyarmatokra vonatkozó jogalkotás155
A gyarmatok közigazgatása157
A gyarmati lakosság jogállása158
A gyarmati rendfenntartó erők160
A gyarmatok igazságszolgáltatási szervezete161
A Weimari Köztársaság (1919-1933)
A forradalom és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés
A köztársaság kikiáltása163
A forradalmi szervek megalakulása163
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megválasztása és összehívása164
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összetétele165
Az alkotmány elfogadása és a békeszerződés megkötése
Az államhatalom tényleges átvétele166
Az ideiglenes alkotmány előterjesztése166
A törvényhozó hatalom gyakorlása az ideiglenes államszervezetben167
A végrehajtó hatalom gyakorlása az ideiglenes államszervezetben168
Az ideiglenes államhatalmi szervek felállítása168
Az alkotmánytervezetek168
A központi német állam elnevezésére felmerült elképzelések169
Az államfőre vonatkozó elképzelések169
A törvényhozó hatalom felépítésére és működésére vonatkozó tervek170
A törvényhozási eljárás menetére vonatkozó elképzelések170
A Birodalom területi beosztásának újjászervezése171
Az alkotmány elfogadása, hitelesítése és kihirdetése171
A békeszerződés megkötése172
A békeszerződés legfontosabb rendelkezései174
A törvényhozó hatalom szervezete és működése
A törvényhozó hatalom szervezeti felépítése175
A parlament hatásköre, mint a centralizáció egyik eszköze175
A választójog176
A választási rendszer176
A választási bíráskodás178
A Birodalmi Gyűlés megbízatási ideje és az államfői feloszlatás179
Az államfői feloszlatás korlátja180
A feloszlató rendelet közzététele, a feloszlatás időpontja180
A Birodalmi Gyűlés szervezete181
A Birodalmi Gyűlés hatásköre182
A Birodalmi Tanács összetétele és belső szervezete182
A Birodalmi Tanács részvétele a törvényhozásban183
A Birodalmi Tanács végrehajtói jogosítványainak korlátozása183
A Birodalmi Gazdasági Tanács184
A végrehajtó hatalom szervei
A végrehajtó hatalom szervei185
A közvetlen elnökválasztás konstrukciója185
A választhatóság186
Az elnöki tisztségre történő jelölés186
Az elnök megbízatásának időtartama és az újraválaszthatóság187
A Birodalom Elnökének felelősségi rendszere187
A Birodalom Elnökének helyettesítése189
A helyettes jogkörei190
A Birodalmi Kormány szervezeti felépítése190
Az államfő és a kormány kapcsolata a végrehajtó hatalom gyakorlásában191
A Birodalmi Kancellár szerepe191
A Birodalmi Kancellár befolyása a kormányalakításra192
A kormány felmentése a Birodalom Elnöke által194
A miniszteri ellenjegyzés és felelősség194
Az államfői kivételes hatalom
A kivételes hatalomról általában195
Terminológiai problémák195
Az államfői kivételes hatalomból eredő jogok csoportosítása196
Változások a birodalmi végrehajtásban196
A birodalmi végrehajtás és a közrendészeti intézkedések (diktátori hatalom) összekapcsolása197
Birodalmi végrehajtások a 20-as években198
A Poroszországgal szemben 1932-ben elrendelt birodalmi végrehajtás200
A diktátori hatalom [WRV 48. cikkely (2) bekezdés] alkalmazásának előfeltétele202
A diktátori hatalom időbeli keretei203
A rendeletek ideiglenes jellege203
A törvényerővel bíró rendeletek204
Az állampolgári alapjogok felfüggesztése204
Az alapjogok felfüggesztésének lehetősége205
A végrehajtó hatalom koncentrálása és annak fokozatai205
Rendkívüli bíróság (Ausnahmegericht) felállítására206
A kivételes elnöki rendeletek kihirdetése207
A tagállamok kormányainak kivételes jogkörei208
Az alkotmány sérelme (Verfassungsstörung) és az alkotmányos szükséghelyzet (Verfassungsnotstand)209
A kivételes hatalom alkotmányos kontrolljának csoportosítása210
A kivételes hatalom parlamenti (politikai) kontrollja211
Kivételes rendelet módosítása vagy hatályon kívül helyezése birodalmi törvény által212
A kivételes hatalom állambírósági kontrollja212
Az Állambírósághoz benyújtott panasz halasztó hatályának problémája213
A Lipcsei Ítélet (das Leipziger Urteil)213
A kivételes hatalom normakontrollja a rendes bíróságok tevékenysége által215
A kivételes államfői hatalom alkalmazásáról szóló végrehajtási törvény (WRV. 48. cikkely (5) bekezdés)216
A 48. cikkely történeti értékelése218
A birodalmi közigazgatás
A birodalmi közigazgatás ágai219
A pénzügyek centralizálása220
A pénzügyi igazgatás szervezete220
A Birodalom által kötött nemzetközi szerződések221
A hadüzenet és békekötés221
A Birodalmi Gyűlés egyetértésével kötött szerződések222
A Birodalmi Véderő (Reichswehr) felépítése223
A Birodalmi Véderő vezetése223
A császár és az elnök főparancsnoki jogai közötti különbségek225
A Birodalmi Véderőminiszter jogállása226
A főparancsnoki jog parlamenti kontrollja227
Az igazságszolgáltatás rendszere
A bírósági szervezet kontinuitása228
A munkaügyi bíróságok228
A közigazgatási bíráskodás228
Az alkotmánybíráskodás (a Német Birodalom Állambírósága)229
A jogalkotás
A törvények elfogadásának általános jellemzői231
A parlament által elfogadott egyszerű birodalmi törvények231
A közvetlen törvényhozás232
Az alkotmánymódosítás232
A Birodalmi Elnök átruházott vétójoga234
Népszavazás pénzügyi kérdésekben235
Az állampolgári jogok
A polgár236
A közösségi élet237
A vallás és a vallási közösségek238
A művelődés és az iskola238
A gazdasági élet239
A Harmadik Birodalom (1933-1945)
A Weimari Köztársaság felszámolása
A gazdasági világválság hatása Németországra241
Felhatalmazási törvények az 1933 előtti időszakban241
Az 1933 előtti felhatalmazási törvények jellemzői242
Az 1933. március 24-i felhatalmazási törvény242
Különbségek az 1933 előtti és az Adolf Hitler kormánya által kapott felhatalmazás között243
A demokratikus államrend lebontása244
A hatalmi ágak egységesítésének következményei245
A párt és az állam kapcsolata
Az egypártrendszer, a párt és az állam összefonódása246
A szimmetrikus szervezeti felépítés246
A párt és az állam egységének fokozatai246
A perszonálunió alkalmazása a Harmadik Birodalomban246
A pártvezetők által gyakorolt közigazgatási funkciók247
A jogforrási rendszer
A jogalkotás demokratikus modellje248
A jogforrási hierarchia megszűnése, a parlament háttérbe szorulása248
A Führer közvetlen jogalkotó tevékenysége249
Egyéb jogalkotó szervek251
A jogforrási rendszer sajátosságai251
A bírói normakontroll ellehetetlenülése253
A rendőrség irányítása és funkciói
A rendőrség a Weimari Köztársaság idején253
A tagországi autonómia felszámolásának következményei254
A Titkos Államrendőrség [Geheime Staatspolizei (Gestapo)] felállítása254
A közvetlen birodalmi irányítás bevezetése, a rendőrség és az SS összevonása255
A rendőrség belső szervezeti átalakításai a központi irányítás kiépítése után256
A rendőrség működésének jogszabályi keretei, a "defenzív" és az "offenzív" rendőrségi típus257
A megszállt területek közigazgatása
A Német Birodalom által megszállt területek nemzetközi jogi státusza258
A Cseh-Morva Protektorátus259
A (lengyel) Főkormányzóság260

Szabó István

Szabó István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szabó István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem