| A hivatkozott irodalom jegyzéke | 19 |
| Rövidítések jegyzéke | 31 |
| Bevezetés | |
| A német egység alapkérdése | 33 |
| Az államszövetség | 33 |
| A szövetségi állam | 35 |
| Az alapjogok szabályozása | 37 |
| A Rajnai Szövetség (1806-1813) | |
| A Német Nemzet Szent Római Birodalmának megszűnése | 39 |
| A megszűnés jogi problémái | 39 |
| A Rajnai Szövetség államszervezeti jellegzetességei | 39 |
| A Szövetségi Gyűlés | 40 |
| A végrehajtó hatalom (a protektor) | 40 |
| Végkövetkeztetések | 40 |
| A Német Szövetség (1815-1866) | |
| A Német Szövetség létrejötte és általános jellemzői | |
| A Rajnai Szövetség felbomlása, elképzelések az új német állam létrehozására | 43 |
| A Német Szövetség megalapítása (1815) | 43 |
| A Bécsi Záróakta (1820) | 44 |
| A Német Szövetség tagállamai | 44 |
| A Szövetség súlya az államhatalom gyakorlásában | 44 |
| A Szövetség feloszlatásának, a tagállamok kilépésének tilalma | 45 |
| A tagállamok alkotmányaira vonatkozó szövetségi előírások | 45 |
| A szövetségi államszervezet | |
| A szövetségi államszervezet jellegzetességei | 47 |
| Az egyetlen állandó államhatalmi szerv, a Szövetségi Gyűlés | 47 |
| A Szövetségi Gyűlés hatásköre | 48 |
| A szövetségi és a tagállami jog hierarchiája | 48 |
| A külügyi és hadügyi felségjogok | |
| A szövetségi ügyekről általában | 49 |
| A Szövetség külügyi felségjogai | 49 |
| A tagállamok külügyi felségjogai | 50 |
| A hadüzenet és békekötés | 50 |
| A hadügyi felségjogok | 51 |
| A hadsereg szervezeti felépítése | 51 |
| A hadsereg belpolitikai funkciói | |
| A hadsereg kül- és belpolitikai funkcióinak kapcsolata | 53 |
| A szövetségi beavatkozás | 53 |
| A szövetségi végrehajtás | 54 |
| A gazdasági ügyek | |
| A Szövetség pénzügyei | 56 |
| A vámunió problémája | 56 |
| Az 1818-as porosz vámtörvény | 56 |
| A vámunió fejlődése | 57 |
| A karlsbadi határozatok | |
| Az állampolgári jogok és kötelezettségek szabályozása | 57 |
| A karlsbadi miniszteri konferencia összehívásának okai | 58 |
| Az egyetemi törvény | 59 |
| A sajtótörvény | 59 |
| A szövetségi vizsgálóbizottság | 59 |
| Kísérletek a Német Szövetség reformjára | |
| A reformjavaslatokról általában | 60 |
| A porosz elképzelések | 60 |
| A "Harmadik Németország" javaslata [Würzburgi Koalíció (1859)] | 61 |
| Az 1862-es osztrák javaslat | 61 |
| A frankfurti reformirat (1863) | 61 |
| A Német Szövetség megszűnése | |
| A dán-német konfliktus | 65 |
| Katonai beavatkozás Holsteinban | 65 |
| A vitatott területek porosz és osztrák fennhatóság alá vonása | 65 |
| A dán háborúból eredő nemzetközi jogi és szövetségi jogi problémák | 66 |
| A porosz-osztrák viszony kiéleződése | 66 |
| Szövetségi végrehajtás Poroszország ellen | 67 |
| A Prágai Béke, a Német Szövetség megszűnése | 67 |
| A frankfurti kísérlet (1848/1849) | |
| Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés létrejötte és az ideiglenes államszervezet felállítása | |
| 1848 tavaszának eseményei Németországban | 69 |
| Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megalakulása | 70 |
| Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés legitimitásának problémája | 71 |
| Az ideiglenes birodalmi hatalom felállítása | 71 |
| Az állampolgári alapjogok | |
| Az állampolgári jogok szabályozásának módja | 73 |
| A hatálybalépés kérdése | 74 |
| A személyes szabadság | 75 |
| A gondolat és a vélemény szabadsága | 75 |
| A tanszabadság | 76 |
| A tulajdon szabadsága | 76 |
| Az államszervezet tervezett felépítése és működése | |
| A birodalmi államszervezet vitatott kérdései | 76 |
| Unitárius vagy föderatív állam? | 77 |
| A Birodalom és tagállamainak kapcsolata | 78 |
| A birodalmi államfő alkotmányos jogállása körüli viták | 79 |
| A birodalmi államfő hatásköre | 81 |
| A császár jogállása az alkotmány végleges változatában | 81 |
| A birodalmi miniszterek jogállása | 82 |
| A parlament szervezete | 84 |
| A második kamara tagjainak szabad mandátuma | 85 |
| A Birodalmi Gyűlés hatásköre | 86 |
| A bírói hatalom gyakorlása | 86 |
| Az alkotmánymódosítás szabályai | 87 |
| Az alkotmány hatálybalépésének meghiúsulása | |
| A császárváltás, s a korona és az alkotmány visszautasítása | 88 |
| Az alkotmány hatályosságának problémája | 89 |
| Az ideiglenes birodalmi államszervezet felszámolása | 90 |
| Az Erfurti Unió és annak kudarca, a Német Szövetség újjáélesztése | |
| Az alkotmányozó folyamat "felülről" történő folytatása | 91 |
| Az osztrák-német államszövetségre vonatkozó porosz elképzelés | 91 |
| A porosz vezetéssel létrejövő német államszervezet alapvonalai | 92 |
| Az államfői hatalom gyakorlása az Erfurti Alkotmányban | 92 |
| A parlament szervezete és működése | 93 |
| Az alkotmány tagállamok általi ratifikálása | 93 |
| Az Erfurti Alkotmány osztrák elutasítása | 94 |
| Elbukott kísérlet az új alkotmány hatálybaléptetésére | 94 |
| A Német Szövetség újjáélesztése | 94 |
| A német egység első korszaka (1867-1918) | |
| Az Északnémet Szövetség | |
| Az Északnémet Szövetség megalapítása | 97 |
| Az Északnémet Szövetség államszervezete | 99 |
| A Német Birodalom államszervezetének alapvonalai | |
| A Német Birodalom megalapítása | 100 |
| A birodalmi államszervezet felépítése | 102 |
| A tagállamok jogállása | 102 |
| A német-porosz alkotmányjogi kapcsolat, a porosz előjogok, az alkotmánymódosítás szabályai | 103 |
| A többi tagállam előjogai | 104 |
| A Birodalom és a tagállamok államformája | 104 |
| A birodalmi végrehajtó hatalom | |
| A trónbetöltés rendje | 105 |
| A császár kormányzati jogosítványai | 108 |
| A Birodalmi Kancellár tisztségének felállítása | 108 |
| A Birodalmi Kancellár helyettesítése | 109 |
| A Birodalmi Kancellár irányítása alatt működő közigazgatási szervezet, a birodalmi és a porosz közigazgatás kapcsolata | 110 |
| A Birodalmi Kancellár és a miniszteri ellenjegyzés, valamint felelősség | 111 |
| A Birodalmi Kancellárral szembeni bizalmatlansági indítvány | 112 |
| A birodalmi és a porosz közigazgatás összefonódásának hatása a miniszteri felelősségre | 114 |
| A Birodalmi Kancellár politikai felelősségének bevezetése | 115 |
| A birodalmi törvényhozó hatalom | |
| A Szövetségi Tanács szervezete és működése | 115 |
| A Szövetségi Tanács elnöki tisztsége | 118 |
| A Szövetségi Tanács hatásköréről általában | 120 |
| A Szövetségi Tanács szerepe a törvényhozásban | 120 |
| A Szövetségi Tanács funkciói a végrehajtó hatalom gyakorlásában | 121 |
| A Szövetségi Tanács bírói funkciói | 121 |
| A birodalmi választójog | 123 |
| A választási rendszer | 123 |
| A választási bíráskodás | 125 |
| A Birodalmi Gyűlés szervezete | 125 |
| A választási ciklus és az ülésszakok, a Birodalmi Gyűléssel szembeni császári jogok | 126 |
| A Birodalmi Gyűlés működése | 128 |
| A Birodalmi Gyűlés hatásköre | 129 |
| A kötött, illetőleg a szabad mandátum és a frakciófegyelem | 129 |
| A Birodalmi Gyűlés tagjainak javadalmazása | 130 |
| Az összeférhetetlenségi szabályok | 131 |
| A mentelmi jog | 132 |
| A birodalmi jogalkotás | |
| A törvényhozási tárgyak megosztása a Birodalom és országai között | 133 |
| A birodalmi és az országos jog viszonya | 134 |
| Törvényhozási, vagy jogalkotási tárgyak? | 134 |
| A birodalmi törvényhozás konkrét tárgyai | 134 |
| A törvényhozási eljárás | 135 |
| A törvények hitelesítése és kihirdetése | 136 |
| Az alkotmánymódosítás | 136 |
| A birodalmi rendeletek fajtái | 137 |
| Az általános (eredeti) rendeletalkotási jog | 138 |
| A végrehajtási rendeletek | 139 |
| Az igazságszolgáltatás rendszere | |
| A Német Birodalom igazságszolgáltatásának szervezete | 139 |
| A rendes bíróságok működtetése | 140 |
| A kegyelmezési jogkör megosztása a Birodalom és országai között | 140 |
| A császár konkrét kegyelmezési jogköre | 141 |
| Az amnesztia | 142 |
| A birodalmi szintű különbíróságok | 142 |
| A közigazgatási bíráskodás | 142 |
| Az alkotmánybíráskodás | 143 |
| Az alapjogok szabályozásának hiánya | |
| A történelmi előzmények | 144 |
| Az alapjogok körüli vita az alkotmány elfogadásakor | 144 |
| Az alapjogok alkotmányban történő összefoglalásának mellőzése | 144 |
| Az alapjogok birodalmi szintű részleges szabályozása | 145 |
| A birodalmi közigazgatás alapvonalai | |
| A Német Birodalom köztisztviselői kara | 145 |
| A Birodalom felügyeleti joga | 146 |
| Birodalmi és országos kompetenciák a külügyek terén | 146 |
| A Birodalom nemzetközi jogi képviselete | 147 |
| A nemzetközi jog és a belső jog ütközése | 147 |
| A pénzügyek | 148 |
| A hadügyi igazgatás | 149 |
| Az állampolgárság | |
| Az állampolgárság sajátosságai a szövetségi államokban | 149 |
| Az állampolgárság megszerzése | 150 |
| A közvetlen birodalmi polgárok | 150 |
| Az egyes tagállamok polgárainak jogai a Birodalom többi tagállamában | 150 |
| Elzász-Lotaringia jogállása | |
| Elzász-Lotaringia jogállásának sajátosságai | 151 |
| A helyi önkormányzatokra korlátozott autonómia időszaka (1871-1873) | 151 |
| A birodalmi gyűlési képviselet megszerzése (1873) | 152 |
| Részleges beleszólás az országos törvényhozásba (1877) | 152 |
| Az országos végrehajtó hatalom közvetlen császári gyakorlásának megszüntetése (1879) | 152 |
| Az 1911-es alkotmány | 153 |
| Elzász-Lotaringia és a német tagállamok jogállása közötti különbségek 1911 után | 153 |
| A gyarmatok | |
| A gyarmatok létrejötte | 154 |
| A gyarmatok viszonya a Birodalomhoz | 154 |
| A gyarmatokra vonatkozó jogalkotás | 155 |
| A gyarmatok közigazgatása | 157 |
| A gyarmati lakosság jogállása | 158 |
| A gyarmati rendfenntartó erők | 160 |
| A gyarmatok igazságszolgáltatási szervezete | 161 |
| A Weimari Köztársaság (1919-1933) | |
| A forradalom és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés | |
| A köztársaság kikiáltása | 163 |
| A forradalmi szervek megalakulása | 163 |
| Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megválasztása és összehívása | 164 |
| Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összetétele | 165 |
| Az alkotmány elfogadása és a békeszerződés megkötése | |
| Az államhatalom tényleges átvétele | 166 |
| Az ideiglenes alkotmány előterjesztése | 166 |
| A törvényhozó hatalom gyakorlása az ideiglenes államszervezetben | 167 |
| A végrehajtó hatalom gyakorlása az ideiglenes államszervezetben | 168 |
| Az ideiglenes államhatalmi szervek felállítása | 168 |
| Az alkotmánytervezetek | 168 |
| A központi német állam elnevezésére felmerült elképzelések | 169 |
| Az államfőre vonatkozó elképzelések | 169 |
| A törvényhozó hatalom felépítésére és működésére vonatkozó tervek | 170 |
| A törvényhozási eljárás menetére vonatkozó elképzelések | 170 |
| A Birodalom területi beosztásának újjászervezése | 171 |
| Az alkotmány elfogadása, hitelesítése és kihirdetése | 171 |
| A békeszerződés megkötése | 172 |
| A békeszerződés legfontosabb rendelkezései | 174 |
| A törvényhozó hatalom szervezete és működése | |
| A törvényhozó hatalom szervezeti felépítése | 175 |
| A parlament hatásköre, mint a centralizáció egyik eszköze | 175 |
| A választójog | 176 |
| A választási rendszer | 176 |
| A választási bíráskodás | 178 |
| A Birodalmi Gyűlés megbízatási ideje és az államfői feloszlatás | 179 |
| Az államfői feloszlatás korlátja | 180 |
| A feloszlató rendelet közzététele, a feloszlatás időpontja | 180 |
| A Birodalmi Gyűlés szervezete | 181 |
| A Birodalmi Gyűlés hatásköre | 182 |
| A Birodalmi Tanács összetétele és belső szervezete | 182 |
| A Birodalmi Tanács részvétele a törvényhozásban | 183 |
| A Birodalmi Tanács végrehajtói jogosítványainak korlátozása | 183 |
| A Birodalmi Gazdasági Tanács | 184 |
| A végrehajtó hatalom szervei | |
| A végrehajtó hatalom szervei | 185 |
| A közvetlen elnökválasztás konstrukciója | 185 |
| A választhatóság | 186 |
| Az elnöki tisztségre történő jelölés | 186 |
| Az elnök megbízatásának időtartama és az újraválaszthatóság | 187 |
| A Birodalom Elnökének felelősségi rendszere | 187 |
| A Birodalom Elnökének helyettesítése | 189 |
| A helyettes jogkörei | 190 |
| A Birodalmi Kormány szervezeti felépítése | 190 |
| Az államfő és a kormány kapcsolata a végrehajtó hatalom gyakorlásában | 191 |
| A Birodalmi Kancellár szerepe | 191 |
| A Birodalmi Kancellár befolyása a kormányalakításra | 192 |
| A kormány felmentése a Birodalom Elnöke által | 194 |
| A miniszteri ellenjegyzés és felelősség | 194 |
| Az államfői kivételes hatalom | |
| A kivételes hatalomról általában | 195 |
| Terminológiai problémák | 195 |
| Az államfői kivételes hatalomból eredő jogok csoportosítása | 196 |
| Változások a birodalmi végrehajtásban | 196 |
| A birodalmi végrehajtás és a közrendészeti intézkedések (diktátori hatalom) összekapcsolása | 197 |
| Birodalmi végrehajtások a 20-as években | 198 |
| A Poroszországgal szemben 1932-ben elrendelt birodalmi végrehajtás | 200 |
| A diktátori hatalom [WRV 48. cikkely (2) bekezdés] alkalmazásának előfeltétele | 202 |
| A diktátori hatalom időbeli keretei | 203 |
| A rendeletek ideiglenes jellege | 203 |
| A törvényerővel bíró rendeletek | 204 |
| Az állampolgári alapjogok felfüggesztése | 204 |
| Az alapjogok felfüggesztésének lehetősége | 205 |
| A végrehajtó hatalom koncentrálása és annak fokozatai | 205 |
| Rendkívüli bíróság (Ausnahmegericht) felállítására | 206 |
| A kivételes elnöki rendeletek kihirdetése | 207 |
| A tagállamok kormányainak kivételes jogkörei | 208 |
| Az alkotmány sérelme (Verfassungsstörung) és az alkotmányos szükséghelyzet (Verfassungsnotstand) | 209 |
| A kivételes hatalom alkotmányos kontrolljának csoportosítása | 210 |
| A kivételes hatalom parlamenti (politikai) kontrollja | 211 |
| Kivételes rendelet módosítása vagy hatályon kívül helyezése birodalmi törvény által | 212 |
| A kivételes hatalom állambírósági kontrollja | 212 |
| Az Állambírósághoz benyújtott panasz halasztó hatályának problémája | 213 |
| A Lipcsei Ítélet (das Leipziger Urteil) | 213 |
| A kivételes hatalom normakontrollja a rendes bíróságok tevékenysége által | 215 |
| A kivételes államfői hatalom alkalmazásáról szóló végrehajtási törvény (WRV. 48. cikkely (5) bekezdés) | 216 |
| A 48. cikkely történeti értékelése | 218 |
| A birodalmi közigazgatás | |
| A birodalmi közigazgatás ágai | 219 |
| A pénzügyek centralizálása | 220 |
| A pénzügyi igazgatás szervezete | 220 |
| A Birodalom által kötött nemzetközi szerződések | 221 |
| A hadüzenet és békekötés | 221 |
| A Birodalmi Gyűlés egyetértésével kötött szerződések | 222 |
| A Birodalmi Véderő (Reichswehr) felépítése | 223 |
| A Birodalmi Véderő vezetése | 223 |
| A császár és az elnök főparancsnoki jogai közötti különbségek | 225 |
| A Birodalmi Véderőminiszter jogállása | 226 |
| A főparancsnoki jog parlamenti kontrollja | 227 |
| Az igazságszolgáltatás rendszere | |
| A bírósági szervezet kontinuitása | 228 |
| A munkaügyi bíróságok | 228 |
| A közigazgatási bíráskodás | 228 |
| Az alkotmánybíráskodás (a Német Birodalom Állambírósága) | 229 |
| A jogalkotás | |
| A törvények elfogadásának általános jellemzői | 231 |
| A parlament által elfogadott egyszerű birodalmi törvények | 231 |
| A közvetlen törvényhozás | 232 |
| Az alkotmánymódosítás | 232 |
| A Birodalmi Elnök átruházott vétójoga | 234 |
| Népszavazás pénzügyi kérdésekben | 235 |
| Az állampolgári jogok | |
| A polgár | 236 |
| A közösségi élet | 237 |
| A vallás és a vallási közösségek | 238 |
| A művelődés és az iskola | 238 |
| A gazdasági élet | 239 |
| A Harmadik Birodalom (1933-1945) | |
| A Weimari Köztársaság felszámolása | |
| A gazdasági világválság hatása Németországra | 241 |
| Felhatalmazási törvények az 1933 előtti időszakban | 241 |
| Az 1933 előtti felhatalmazási törvények jellemzői | 242 |
| Az 1933. március 24-i felhatalmazási törvény | 242 |
| Különbségek az 1933 előtti és az Adolf Hitler kormánya által kapott felhatalmazás között | 243 |
| A demokratikus államrend lebontása | 244 |
| A hatalmi ágak egységesítésének következményei | 245 |
| A párt és az állam kapcsolata | |
| Az egypártrendszer, a párt és az állam összefonódása | 246 |
| A szimmetrikus szervezeti felépítés | 246 |
| A párt és az állam egységének fokozatai | 246 |
| A perszonálunió alkalmazása a Harmadik Birodalomban | 246 |
| A pártvezetők által gyakorolt közigazgatási funkciók | 247 |
| A jogforrási rendszer | |
| A jogalkotás demokratikus modellje | 248 |
| A jogforrási hierarchia megszűnése, a parlament háttérbe szorulása | 248 |
| A Führer közvetlen jogalkotó tevékenysége | 249 |
| Egyéb jogalkotó szervek | 251 |
| A jogforrási rendszer sajátosságai | 251 |
| A bírói normakontroll ellehetetlenülése | 253 |
| A rendőrség irányítása és funkciói | |
| A rendőrség a Weimari Köztársaság idején | 253 |
| A tagországi autonómia felszámolásának következményei | 254 |
| A Titkos Államrendőrség [Geheime Staatspolizei (Gestapo)] felállítása | 254 |
| A közvetlen birodalmi irányítás bevezetése, a rendőrség és az SS összevonása | 255 |
| A rendőrség belső szervezeti átalakításai a központi irányítás kiépítése után | 256 |
| A rendőrség működésének jogszabályi keretei, a "defenzív" és az "offenzív" rendőrségi típus | 257 |
| A megszállt területek közigazgatása | |
| A Német Birodalom által megszállt területek nemzetközi jogi státusza | 258 |
| A Cseh-Morva Protektorátus | 259 |
| A (lengyel) Főkormányzóság | 260 |
Folytatás Microsoft-tal