Nemcsak magánügy

Fülszöveg

Az író - regényéről:
Az utóbbi húsz évben emberi és írói érdeklődésem előterébe erkölcsi jelenségek és problémák kerültek. Főleg a "polgári" eredetűek. Úgy vélem, fölfelé ívelő szocialista társadalmi fejlődésünkben hiba volna elhanyagolásuk.
Mert ne áltassuk magunkat: társadalmunk összetevődésében még képviselve vannak a nagy- és kispolgárság származottai, akik régi osztálykiváltságaikat még nem feledték el, de a nyílt ellenállás helyett célravezetőbbnek tartják a "befészkelődést", és ennek érdekében nem válogatósak a megkörnyékezés praktikáiban.
A Nemcsak magánügy-nek ez a "befészkelődés" és megkörnyékezés az elsődleges mondandója: hogy két barátnő, két "hölgy", miközben vetélkednek is egymással, miként hálózzák körül, tekintik ugródeszkának - társadalmi karrierjük biztosítására - Somos Pétert, a felelős pozícióba kiemelt, osztálytudatos munkást.
A két "hölgy" gátlástalanul hódító, egymást is becsapó manőverezései és módszerei hátterével igyekeztem híven ábrázolni a hozzájuk erkölcsileg méltó közös férfit is - aki az egyik "hölgy"-nek férje, a másiknak szeretője - hogy az ő bemutatásával, vele párhuzamban, még jobban kidomboríthassam Somos Péter férfi-jellemi fölényét.
Ezzel azt is elárultam, hogy a Nemcsak magánügy főszereplői közül Somos Pétert öveztem legtöbb írói rokonszenvvel. Nem tagadom. Ennek ellenére a hibáit és tévedéseit se hallgattam el. Viszont azért ne higgyék, hogy a Somos Pétert körülindázó (jobb szó híján:) szerelmi háromszög tagjaival szemben a gyűlölet vezetett volna erkölcsi és etikai belső és külső magatartásuk leleplezésére. Hogy mennyire nem, Fanni figurája bizonyítja, mert noha, kizárólag becsvágyból, ő vetett elsőnek szemet Somos Péterre, mégis egyedül ő eszmélt rá, elkésetten, Somos Péter erkölcsi fölényére. Ezt a beismerést nem én erőszakoltam rá, nem, a lélektani hitelesség diktálta írás közben. S ebben benne van, akaratlanul, az író szánakozó reménykedése is: Fanni végül Somos Péternek köszöni meg, hogy kilábalhat magánélete posványából. Vissza