Előszó
AZ OLVASÓHOZ.
Azt regélik a sárkányról, hogy sebes szárnyakon jár, hogy a kürtőkön is berepül, hogy sok a feje, számtalan a szeme, és hogy tüzet hány. Ilyen a bűn is, azért hasonlitják azt a...
Tovább
Előszó
AZ OLVASÓHOZ.
Azt regélik a sárkányról, hogy sebes szárnyakon jár, hogy a kürtőkön is berepül, hogy sok a feje, számtalan a szeme, és hogy tüzet hány. Ilyen a bűn is, azért hasonlitják azt a sárkányhoz. Mert a bűn is gyorsan lepi meg az embert, mindenüvé belopózik, furfangos az észjárása, ezerszeres a pillantása és nemcsak tüzei, de tűzre is hány, t. i. a pokol tüzére, hacsak előle nem menekszel.
Van egy mese a hétfejű sárkányról, mely a levegőben repked.
Én tehát irtam egy nem mesét ugyanarról, mert a lélek világában csakugyan van egy hétfejű sárkány, melyet a katekizmus hét főbűnnek nevez.
Sokat vesződtem, fáradtam, mig e n e m mesét, e könyvecskét összeállitottam. Mert, hogy azt nem az ujjamból szoptam, úgy hiszem, ha nem mondom is, tudod.
Ha mindaz, a mit másoktól aggattam reá, lehámlanék róla, bizony csak egy sovány váz meredne eléd. Enyém belőle csak a csont; a húst, vért, bőrt jámbor és okos elmék szolgáltatták hozzá; a lelket meg, majd a jó Isten leheli beléje...
Vissza