Nem és jellem

Előszó

Ottó Weininger, Nietzsche óta a filozófia legnagyobb erejü, élességü és kiméletlenségü gondolkodója, a gondolkodás történetének megdöbbentően érdekes alakja, mindössze egy teljes müvet alkotott, a Geschlecht und Charakter cimüt, melynek a magyar forditása itt következik. Ezt az egyetlennek maradt főmüvét huszonhárom éves kora előtt irta, huszonhárom éves korában adta ki, 1903 májusában. Ugyanez év októberének 4-én Weininger agyonlőtte magát, kérdőjelet téve nem egészen huszonnégy esztendős életének tömör, komor, hatalmas és félbenmaradt mondata után.
A mai napig csaknem tiz esztendő telt el Weininger halála óta, s ma már megállapitható, hogy az emberiség egyik nagy oktatója pusztult el a huszonhárom éves filozófusban. E megállapitásnak még az sem szegi szárnyát, hogy Weininger müve, a Nem és jellem, 1903 óta tizenhárom kiadást ért meg, tehát elindult a népszerüség szemetes ösvényén. Népszerüvé, a szó rosszabbik értelmében, és olvasottá nem a nagyszabásu filozófusnak ebben a könyvben megnyilatkozó tulajdonságai tették, hanem az a természetes, s az emberi ostobaságból vas-logikával következő tény, hogy tudományos pamflétot láttak benne, a nők és a zsidók ellen hihetetlen ékesszólással megirottat. Támogatta ezt a hitet a Weininger életrajzából vett két adat. Az egyik, hogy Weininger - arcban - oly rút volt, hogy még a rút férfiak közt is ritkitotta párját. A másik, hogy a doktori promóciója napján (1902 julius 21-én) elhagyta eredetileg zsidó vallását s a protestantizmusra tért. Hogy a nőt nem gyülölte, csak saját filozófiája alapján értékelte, arra elég azt az egy bizonyitékot felhozni, hogy ily gyülöletnek épen Weininger gondolkodásából folyóan semmi értelme nem lett volna. De bizonyiték az egyik gyülölet nem-létére a másikna a nem-léte is. Weininger a zsidót sem gyülölte (s ezt ő maga is hangsulyozza), noha kegyetlenebb véleményt nálánál a zsidókról senkisem mondott, s ő maga mégis - Bécsben élt - állandóan zsidókkal érintkezett. Egyébként a gyülölet kérdését lényegtelennek tartom, s ha a gyülölség feszitő-vas a filozófia bizonyos páncélszekrényeinek pántjaihoz, akkor hasznosabb szerszám a szeretet kulcsánál, amely leplez és takargat... Vissza