Nem én kiáltok, a föld dübörög...

A nemzeti megmaradás programja a földről és a vizekről

Szerző

'Tanka Endre: Nem én kiáltok, a föld dübörög... ' összes példány

Kiadó:	Kairosz Kiadó
Kiadás helye:
Kiadás éve:	2011
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	418 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	978-963-662-385-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget, emiatt a föld és az édesvíz közösségi birtoklásától függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk. Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? A szabad tőkeáramlás 2014 májusától korlátlan földpiacot követel. Van-e még ez után reális esély, hogy földünket a magyarság részére megőrizhessük? A könyv ezekkel a sorskérdésekkel szembesül, amikor a földügy drámai kihívásait elemzi és bemutatja a nemzeti megmaradás - szerző által javasolt - földprogramját. Bizonyos, hogy még az adósrabságba szorított államnak is hatékony intézményi eszköztára lehet a nemzeti önvédelemre, ha a földpolitikai döntéshozó elkötelezett a nemzeti megmaradás biztosítása mellett, (így a kétmillió hektár állami földtulajdon forgalomképtelen kincstári vagyonná változtatása egy forintjába sem kerülne a költségvetésnek, mint ahogy a nagybirtokrendszert kis- és középüzemi szerkezetté átalakító üzemszabályozás bevezetése sem.)
A víz az élet.... Tovább

Tartalom

Tanka Endre: Nem én kiálltok, a föld dübörög
Bevezető 7
I. A globális tőkehatalmat szolgáló földpolitika hazai hagyatéka 13
A polgári földreform megtagadása 14
A földprivatizáció fontosabb rendszerelemei 18
A parasztság felszámolása 19
A torz birtokszerkezet és a nagybirtokrendszer következményei 20
A jog a neoliberális földpolitika „foglya" 24
A posztszocialista földpolitika intézményi mérlege 25
II. A föld közérdekű funkcióinak alkotmányvédelmi igénye 31
Az uniós tagállam területét alkotó föld tulajdonára és használatára érvényes közhatalmi szabályozás közösségi jogalapja 32
Az RSZ 56. cikkének érvényesülése a Csatlakozási Szerződésben 36
A tagállam földpiaci önrendelkezésének kettős közösségi jogalapja 39
A föld közfunkcióinak védelme egyes nemzeti alkotmányokban 41
A földhöz fűződő közfunkciók a magyar Alaptörvényben 47
III. Mit adhat a Közös Agrárpolitika (KAP) jövője a magyar föld megtartásához? 67
A KAP történetisége és rendszertani lényege 67
A globális töke elsajátítási szerepe 69
Az EU keleti bővítésének okai és tőkeérdekei 71
A „kettős mérce" 72
A KAP és a WTO „kettős gyűrűje" 74
A KAP „reformjai" 75
A 2003. évi reform jogsértései 77
A mezőgazdaságunkat érintő, egyes részpiaci reformok 78
Dokumentumok, viták az új reformról 79
SCENARIO 2020, avagy a KAP szakmai-tudományos jövőképe 81
A CARPE szerepe és a vidékfejlesztés jövője 86
IV. Vita a földprogram stratégiájáról 91
A földprogram sajtóvisszhangja 92
A fogalmi tisztázás igénye 97
A birtokpolitika fogalma 99
Mi a „földreform"? 100
Mit jelent a „földtulajdon"? 101
Mit vár a társadalom a birtokpolitikától? 105
A földprogram neoliberális bírálata 108
A nagyüzemi tőketulajdon kiterjesztésének ellenérvei 111
A neoliberális földpiactan egyik markáns, hazai képviselője 117
A neoliberális földpiactan fonákja 122
A külföldiek földtulajdona a nagyvilágban 123
Tévhitek a földreformról 129
Miért nem jövedelmező a hazai mezőgazdaság? 132
Hasznosabb-e a nagyüzem a kisüzemnél? 134
A nemzeti földprogram „félremagyarázása" 137
Közösségi jogot sért-e az üzemszabályozás? 138
Van-e létjoga a földspekulációnak, avagy a termőföld miért nem ingatlan? 140
Az urbánus-népi szembenállás megidézése 144
Szakrális kötődés a földhöz 144
Van-e relatív földszűkösség? 148
A földvédelem alapképlete 151
A hazai ingatlanok növelési igénye a KAP jövőjében 153
Senkinek sem kell a magyar föld? 155
A földpiac nyitás előnyei, neoliberális nézőpontból 156
Az államszocialista „mezőgazdasági csoda" nosztalgiája 160
A mezőgazdasági „csoda" illuzionista trükkje 162
Az MTA-tanulmánykötet vidék- és birtokpolitikai stratégiája 166
A nagy- és kisüzem kibékítése 171
Az MTA birtok stratégiájának „Achilles-sarka" 174
Megmaradjon a tőkés nagybirtokrendszer uralma? 178
„Kegyelmi idő" a nemzeti önvédelmi intézményrendszer létrehozására 180
Kibékíthető-e a nagy- és a kisüzem? 181
V. A nemzeti megmaradás programja földügyben 184
A „Trianon-szindróma" mint az új értékelvűség alapzata 184
A „Trianon-szindrómára" adott önvédelmi válasz intézményrendszere 188
Ingatlan versus termőföld = földvesztés - (mínusz) „ingatlanfejlesztés" 190
Címszavak a nemzeti önvédelem megtagadásáról 197
Hogyan lehet Magyarország földje a magyarságé? 199
Az állami földtulajdon kulcsszerepe 204
A forgalomképtelen állami földtulajdon megalapozása 210
A nemzeti földprogram intézményrendszere 214
A Csatlakozási Szerződés (CsSz) földre vonatkozó jogalapjának felülvizsgálati igénye 214
A hatályos Földtörvény módosítása 216
Törvény a mezőgazdasági üzemek jogállásáról 217
Földvédelem 220
Az élelmiszer-önrendelkezés (ÉÖ) 227
Epilógus helyett 230
Hivatkozott irodalom 233
Jegyzetek 237
Molnár Géza: Vizeinkről szólván
Bevezető 301
Ismerkedés a természettel 305
A Kárpát-medence vízháztartása 307
A Tisza szerepe az Alföld életében 310
A vízellátottság változásai 318
Emberek és vizek 324
Hegyek között, völgyek között 325
Illa berek, nádak, erek 330
Tájhasználat és vízháztartás 334
Történelemképünk keretei 335
Táj használat változása és a víz 346
A táj használat és az árvizek 359
Zsákutcába vivő emberi gondolkodás 376
A Homokhátság és a Duna-Tisza-csatorna 391
A Duna-Tisza-csatorna hátrányai 395
A Duna-Tisza-csatorna vízigénye 398
A Duna-Tisza-csatorna energetikai igénye 400
A Homokhátság vízpótlása 403
Végszó 407