Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről

Előszó

Részlet:
Paládi-Kovács Attila
Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről
Az emberi erővel történő szállítás, teherhordás módjainak és eszközeinek vizsgálata régóta eredményes folyik Magyarországon. A módszeres kutatást GYÖRFFY István indította meg azzal, hogy a Magyarság Néprajzában külön fejezetet szentelt a témának. A "Teherhordás, közlekedés, jármű" című fejezetben nemcsak az addig publikált ismereteket összegezte, hanem a tárgykör kutatásának módszertani alapjait is megvetette. GYÖRFFY tanítványai közül K. KOVÁCS László a járművek, a közlekedő eszközök vizsgálatát vállalta magára, GUNDA Béla pedig az emberi erővel történő teherhordás kutatását folytatta. GUNDA a teherhordó eszközöket kiválóan alkalmasnak találta a kartografikus módszerű kutatómunka megindításához. Erre is gondolt, amikor 1939-ben javasolta a Magyar Néprajzi Atlasz elkészítését, s előterjesztette az azzal kapcsolatos elvi és módszertani megfontolásait. Miután javaslatát elfogadták, s 1940-ben megbízták az Atlasz gyűjtőmunkájának megszervezésével, 20 kérdőlapot állított össze. Minden lap egy-egy teherhordó eszközre vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Sajnos a megkezdett gyűjtőmunkát a háború félbeszakította. Amikor 1955-ben ismét napirendre került a Néprajzi Atlasz terve, a szerkesztő bizottság hasznosította az első vállalkozás tapasztalatait, s a teherhordó eszközök bekerültek a kérdőívbe. Mindezt már csak azért is szükséges előrebocsátani, mert jelen cikk fő mondanivalója jórészt az időközben megvalósult Magyar Néprajzi Atlasz néhány térképlapjának tanulságaira épül.
Azt is hangsúlyoznunk kell még bevezetőül, hogy GUNDA Béla - bár mindent megtett a teherhordás eszközeinek kartografikus vizsgálatáért - sohasem tekintette azt a tárgy egyetlen lehetséges megközelítési módjának. Számos dolgozatában hangsúlyozta, s hallgatóinak, munkatársainak tanítja, hogy a jelenségek, - például az eszközök - elterjedtségének felderítése, földrajzi határainak megvonása nélkülözhetetlen előfeltétele a vizsgálatnak, de semmiképpen sem tekinthető a kutatás végeredményének. A teherhordás egyes eszközei - mint bármi más vizsgálati célra kiszemelt tárgy - mivel a kultúra egészéből vannak kiragadva, funkcionális kapcsolataik nélkül aligha érthetők meg. Éppen ezért a teherhordás eszközeit és módjait sok eredménnyel vizsgálhatjuk egy-egy kisebb táj, esetleg egyetlen falusi közösség keretein belül, mivel ez esetben több mód van arra, hogy az anyagi kultúra egészébe beágyazottan, konkrét történetiségükben mutassuk be őket. Ezt bizonyította GUNDA terepkutatása, melynek során egy kelet-szlovákiai falu, Zakarovce bányász-paraszt közösségének teherhordását mélyrehatóan, a legapróbb részletekig leírta, majd különböző társadalmi, gazdasági, történeti, nyelvtörténeti szempontok szerint analizálta. Hasonló szempontokat érvényesített egy kisebb észak-magyarországi terület, a Zempléni-hegyvidék népi teherhordásának kutatásában is. Sürgette kisebb-nagyobb területek, főként a hegyvidékek teherhordó eszközeinek, szállítási módjainak monografikus feldolgozását. Ezek a szűkebb regionális keretekben végzett vizsgálatok a kutatómunka egyik eredményes irányvonalát képviselik. Vissza